A járvány során az állam részéről gyakori volt a súlyos félretájékoztatás, illetve az információk visszatartása. A negyedik hullám előtt a maszkhasználatról sem tudni, hogy milyen kockázatokat vállal a kormány a választók kényelméért. Magyar előrejelzés híján egy amerikai előrejelzést néztünk meg, eszerint a maszkhasználat kifejezetten hatékony, sok ezer ember élete múlhat rajta.
A magyar kormány titokban tartja, hogy milyen előrejelzések, modellek alapján hoz döntéseket a járvány során, noha a vírust az állami számítások nyilvánossága garantáltan nem befolyásolná.
Az állampolgárokat viszont nagyobb óvatosságra késztethetné, ha annál többet is megtudhatnának az állami adatok gazdáitól, mint hogy „lesz negyedik hullám”, ám a kormány ismét nagyon „felkészülten” várja.
A korábbi bejelentések alapján ugyanis a kormány az eddigi hullámokat is „állig felfegyverkezve várta”, többek közt „okosan”, „átgondoltan”, kiválóan működő egészségüggyel. Aztán mégis meghalt 30 ezer magyar.
Korábban elszakadt a kommunikáció a valóságtól
Az adatok, előrejelzések megosztása azért is lenne hitelesebb, mert a járvány során kormány kifejezetten sokszor állított olyanokat, amik utólag nem bizonyultak igaznak, vagy akár a számok csúsztak el néhány nagyságrendet.
Az például állandóan bizonytalan vagy sűrűn változó volt eddig, hogy valójában mennyire súlyos az aktuális helyzet, mi a pontos cél, és ehhez mit szeretne az állam csinálni.
Az államigazgatáson belül sokféle elképzelés keringett arról is, hogy egyszerre hány koronavírusos betegnek tud az ország elfogadható színvonalú kórházi ápolást nyújtani. A hivatalos állami tájékoztatás alapján ez lehet 15 ezer, vagy 20 ezer, vagy 21 ezer vagy 40 ezer beteg, hogy csak néhányat említsünk a megjelent számokból.
A valóságban minden szóba jöhető orvost, ápolót és az „inasokként” megjelölt rezidenseket is bevetve 10 ezer koronavírusos beteg környékén kezdtek el arról beszámolni az orvosok, hogy már nem lehet mindenkit intenzív osztályon ellátni, aki rászorulna. Viszont ekkor jelentette be Orbán Viktor is, hogy még egyszer ennyi beteget is elbír a rendszer.
„Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri”
- jelentette be például Orbán Viktor tavaly szeptemberben. Decemberre viszont súlyosbodtak a halálozási számok. Onnantól pedig már nem a halálozási mutatóban mértük a védekezés sikerét, Orbán Viktor akkor az egészségügyi dolgozókra hárította a felelősséget.
A miniszterelnök utolsó álláspontja viszont az volt, hogy „itt sikerről vagy ilyesmiről beszélni kifejezetten kellemetlen vagy nem helyénvaló dolog”. Hiszen minden ember halála tragédia, és ő már nem a járvány halálozási adatait nézi, hanem a többlethalálozásokat.
A teljhatalmú kormány úgy érzi, nem tehet már semmit
Őszre a kormány többször elköteleződött amellett, hogy nem lesznek már szigorítások, csak az oltásra tesznek fel mindent.
„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni”– érvelt például Orbán Viktor augusztus 22-én.
„A korlátozások, a maszkhasználat nem elegendő, nem lehet vele legyőzni, de még csak megfékezni sem ezt a vírust. Ez egy olyan vírus, ami ellen csak az oltás működik”
– mondta Orbán Viktor szeptember 20-i beszédében ugyanezt a gondolatot, ami egyébként számos hazai szakember véleményével ellentétes.
Szeptember végére a miniszterelnök szerint a kormány felelőssége lényegében megszűnt, az eszközei pedig elfogytak. Bár a veszélyhelyzet alatt többször is bevezettek maszkhasználatot és más korlátozásokat is Magyarországon, ezúttal inkább újra az emberek felelőssége lett, hogy védjék meg magukat.
„Tehát az az érzésem, hogy azon kívül, hogy próbálom rábeszélni az embereket, hogy vegyék föl az oltást, a kormányzatnak több eszköze már nincs. A döntés most már nem a mi kezünkben van, a döntés az emberek kezében van. Nekünk annyi felelősségünk volt és van, hogy legyen vakcina, legyen oltópont” – érvelt a miniszterelnök szeptember 24-én.
Megbecsülték, hogy hány életet menthetne meg a maszk
Mivel a magyar járványügyi modellek nem nyilvánosak, a Seattle-i University of Washington intézetének (IHME) Magyarországra vonatkozó előrejelzéséből lehet elképzelésünk arról, hogy mennyit számíthatnak a maszkok Magyarországon.
Az IHME előrejelzése szerint a szigorú maszkhasználati önmagában érdemben visszaszorítaná a kórházba kerülő emberek számát és a fertőzéseket is.
Ez egy átlagbecslés, de az látszik, hogy igen jelentős eltérés van a két lehetőség között, érdemi segítséget jelenthetne eszerint a kötelező maszkviselés. A valóságban pedig a kettő közötti pályát futhatja majd be Magyarország, hiszen például nem valószínű, hogy a szabályozók tétlenül várjanak akkor is, amikor már ezrek vannak kórházban. Vagy például a maszkhasználati feltételezés nagyon szigorú (ld. keretes írás), nem valószínű, hogy a magyar lakosság be tudná tartani három hónapig.
Az is látható, hogy december elejére teszik a járvány negyedik hullámának csúcsát Magyarországon.
A halálozásoknál is jelentős különbséget látni, december közepére napi 150 fő fölé becslik a napi közvetlen áldozatok számát maszkviselés nélkül, a jelenlegi oltási tempó mellett.
Ez a különbség azt jelentené, hogy 735 ember helyett több mint 6200 áldozata lenne a járványnak év végéig. Ez a különbség itt is túlzott lehet, ugyanakkor az is látszik, hogy sok ember sorsa a tét: ha 25 helyett naponta átlagosan csak 10 ember hal meg év végéig, azzal több mint ezer ember életét mentettük meg. Nagyjából itt tartunk egyébként most, naponta átlagosan tíz magyar halt bele regisztrált fertőzöttként a vírus szövődményeibe az elmúlt hét során.
Rusvai Miklós virológus nemrég arról beszélt az RTL Híradónak, hogy még mindig van félmillió hatvan év feletti magyar, aki nem kapott oltást. Pedig náluk a legnagyobb a fertőzés kockázata, és a 70 év felett már a fertőzöttek nagyjából negyede meghal.
Magyarországon azt sem árulja el az állam, hogy a kórházban lévő súlyos állapotú fertőzöttek és az elhunytak mekkora aránya volt beoltott. Gulyás Gergely miniszter szerint ezekkel az arányszámokkal kegyeleti megfontolásokat és személyes adatokat sértenének, így el kell elzárniuk a nyilvánosság elől.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
