Házkutatást tartott 12 civil szervezet irodájában a belarusz rendőrség. A célpontok között olyan csoportok szerepelnek, amelyek a Lukasenka-rezsimhez köthető bűncselekményeket, például a rendőri brutalitást monitorozzák.
Tovább folytatják a hatóságok Belaruszban a még megmaradt ellenállás letörését, ezúttal civil szervezetek kerültek célkeresztbe. A Szabad Európa belarusz tudósítói szerint július 14-én tizenkét civil csoport irodáiban tartott razziát a rendőrség, köztük a Helsinki Bizottság helyi szervezeténél, a belarusz újságíró-szövetségnél, az Írók Szakszervezeténél, valamint a rendőri túlkapásokat monitorozó Vjaszna emberjogi csoportnál.
Kulcsfontosságú jogvédő csoport
A Vjaszna a posztszovjet térség legnagyobb jogvédő csoportja. Komoly szerepe volt abban, hogy nyilvánosságra került, milyen jogsértéseket követtek el rendőrök a szabad választásokért folyó tüntetések résztvevői ellen – Aljakszandr Lukasenka rezsimje minden bizonnyal emiatt próbálja elhallgattatni ezt a szervezetet is.
Valjancin Stefanovicsot, a Vjaszna vezetőjét feleségének elmondása szerint szerdán le is tartóztatták, nem sokkal a házkutatás után. A csoport közlése szerint fogva tartják egy másik aktivistájukat, Szjarhej Sziszt is. Nem ők a Vjaszna első munkatársai, akiket letartóztattak: márciusban már indult egy büntetőeljárás a csoport ellen rendzavarás ürügyén, erre hivatkozva több önkéntesüket őrizetbe vették.
Válaszul a szankciókra
A tavaly augusztusban kezdett, a csalásgyanús elnökválasztás miatt kitört tüntetések mára nagyrészt elhalkultak a karhatalom brutális fellépése, a szervezők és résztvevők üldözése miatt. A békés tüntetések leverésekor több tiltakozót megöltek, több ezer ember börtönbe került. A tüntetések szervezőinek nagy részét pedig vagy bebörtönözték, vagy az ország elhagyására kényszerítették.
Az EU és más nyugati államok nem ismerik el a tavaly nyári elnökválasztás eredményét. Ezen az országot teljhatalommal irányító Lukasenka hatodik alkalommal hirdetett győzelmet, de választási megfigyelők szerint valójában nem ő, hanem az ellenzéki jelölt kapott több voksot.
A jogsértések miatt a nyugati államok szankciókat vezettek be a kormány tagjai és a rezsimnek fontos gazdasági szektorok ellen. Később az EU tovább szigorított a szankciókon, miután a belarusz légierő hamis indokkal leszállásra kényszerítette a Ryanair légitársaság egy gépét, hogy letartóztathassák a rajta utazó ellenzéki újságírót.
Lukasenka egyre durvább fellépése minden kritikusával szemben értelmezhető a szankciók miatti bosszúként is. Áprilisban ugyanis ezzel fenyegetőzött Lukasenka egyik szövetségese, Uladzimer Makej belarusz külügyminiszter. Mint mondta, „a szankciók bármilyen mértékű szigorítása oda fog vezetni, hogy a civil szféra, amit Nyugaton annyira szeretnek, meg fog szűnni működni. Ez, úgy vélem, ilyen a helyzetben teljesen jogos lesz.”
