A Balaton-parti beépítések új szabályozása miatt közérdekű bejelentést küldött három miniszternek a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az aHanggal. A szervezetek szerint a tervezett jogszabály utat engedne a tópart természetes környezetének további pusztításához.
„A Balaton vízközeli kempingjeinek, gazdasági övezeteinek és mezőgazdasági területeinek nagy részét befektetők vásárolták fel, melynek eredményeként mára kikötők és lakóparkok, kisebb részben szállodák zárják el a közhasználat elől a tó belterületi, parti szakaszait, továbbá jelentős terhelést és kárt okoznak a védendő természeti értékekben” – fogalmaznak az új, tervezett szabályozást kifogásoló civil szervezetek a Pintér Sándor belügyminiszternek, Lázár János építési és közlekedési miniszternek, valamint Nagy István (környezetvédelemért is felelős) agrárminiszternek küldött közérdekű bejelentésben.
Ehhez kapcsolódóan: Padisák Judit: Megszűnt a Balaton természetes partvonala, a nádasokat illegálisan agyonszabdalják
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és az aHang szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium februárban és márciusban három egyeztetést tartott „a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről” a tóparti települések polgármestereinek részvételével.
A civil szervezetek szerint a nyilvánosság kizárásával zajló eseményeken a résztvevők nem kaptak kielégítő választ a készülő jogszabály széles körű társadalmi egyeztetésére vonatkozó kérdésekre. Mint fogalmaznak: azért fordultak a tárcavezetőkhöz, mert „a titokban folyó egyeztetésekről kiszivárgott hírek alapján a minisztérium a polgármesterektől akar felhatalmazást kapni a jogszabály megalkotására”.
A szervezetek emlékeztetnek rá, hogy a Balaton térsége közel háromszázezer magyar állampolgár lakóhelye, és évente közel kétmillió nyaralóvendég számára egy egyedülálló táj és természeti környezet. Ezért hangsúlyozzák, hogy
- nem akarnak még több és nagyobb, újabb zöldterületet elfoglaló beruházást a tóparton;
- nem akarják, hogy a tó terhelhetőségének vizsgálata nélkül tovább csökkenjenek a természetközeli területek, amelyek az egészséges ökoszisztéma, így a víz minősége szempontjából nélkülözhetetlenek;
- nem akarnak algával borított Balatont, mint a hetvenes években, amikor a turizmus, a bevétel vált mindennél fontosabbá;
- véleményezni kívánják egy közmeghallgatáson a 2024-es vízparti szabályozás tervezetét.
A civil szervezetek ezért felszólítják a helyieket és a nyaralótulajdonosokat, hogy küldjék el az online közzétett közérdekű bejelentést az illetékes minisztereknek.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a civilek – megmenekülhet a maradék zöldterület Tihanyban?
Algásodás, nád- és halpusztulás
A tervezett szabályozást kifogásoló szervezetek szerint az új jogszabály – ha elfogadják – átalakítaná a közterület-zöldterület fogalomrendszerét, tovább csökkentené a természeti területeket, a vízpartra jutás lehetőségét, és növelné a tóparti beépítést.
Ehhez kapcsolódóan: Törölné a balatoni strand és kemping fogalmát az új építészeti törvény
Az aktivisták emlékeztetnek rá: a Balaton térségét vizsgáló szakemberek évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a tó vízminőségének, ökoszisztémájának megőrzése érdekében az emberi beavatkozásoknak gátat kell szabni.
„Ennek ellenére az elmúlt néhány évben tízezernél is több ingatlan épült a tóparton, a szabályozási vízszintet újabb tíz centiméterrel emelték, s már összeszámolni sem lehet, hány óriásmóló és hullámtörő változtatja meg a tó áramlási rendszerét. A hetvenes években már megtapasztalhattuk, hogy milyen kedvezőtlen változásokra képes a tó. A nád- és halpusztulás, az algától zöld víz lehetetlenítették el a rekreációs használatot. Az elmúlt években ismét jelzett a természet, 2019. augusztus végén soha nem látott mértékű algásodás volt, 2023-ban szinte a teljes tópartot övezően pusztult, rothadt a nád.”
