Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Charles Michelnek nincsenek álmatlan éjszakái a magyar EU-elnökség miatt


Charles Michel az Európai Tanács 2024. márciusi ülésére érkezőben. Fotó: AFP
Charles Michel az Európai Tanács 2024. márciusi ülésére érkezőben. Fotó: AFP

Az Európai Tanács elnökének nincsenek álmatlan éjszakái a közelgő magyar EU-tanácsi elnökség miatt, és fenntartja azt a korábbi kijelentését, miszerint 2030-ra az Európai Uniónak és a tagjelölteknek is készen kell állniuk a bővítésre. Charles Michel a keleti bővítés huszadik évfordulója alkalmából adott interjút újságíróknak, köztük a Szabad Európa tudósítójának.

„Csak egy pillanatra képzeljük el, milyen helyzetben lettünk volna 2022. február 24-én, az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió első napján, ha az EU még mindig tizenöt tagot számlált volna. De facto egy új vasfüggöny ereszkedett volna le, a Kreml valószínűleg újabb politikai és ideológiai kísérletet tett volna arra, hogy elfoglalja ezeket az államokat.” Ezzel a felütéssel kezdte a Szabad Európának és több más európai lapnak adott interjút Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki szerint húsz évvel az EU eddigi legnagyobb, tíz országot magában foglaló bővítése után geopolitikailag sok szempontból hasonló helyzettel szembesül Európa.

„A történelem becsengetett hozzánk. Európa országait egyesítenünk kellett. Húsz évvel később hasonló kihívással nézünk szembe, részben az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt” – szögezte le.

Charles Michel a 2004-ben csatlakozó országok látványos gazdasági felzárkózását tartja a keleti bővítés legnagyobb sikerének. Amikor a legnagyobb csalódásáról kérdeztük, diplomatikusan inkább kihívásról beszélt, arról, hogy 28, majd Nagy-Britannia kilépése után 27 tagállamot sokszor nehezebb volt közös nevezőre hozni, de állítja, hogy végül sikerült.

A korábbi belga miniszterelnök – aki öt év után, év végén távozik jelenlegi posztjáról – fenntartja azt a korábban tett kijelentését, miszerint 2030-ig mind az EU-nak, mind a sorai közé igyekvő tagjelölt országoknak fel kell készülniük a bővítésre. „Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy 2030-ban ki is fogunk bővülni” – tette hozzá a félreértések elkerülése végett. Úgy véli, hogy ha technikailag és pénzügyileg mind a két oldal felkészül, akkor politikailag nagyon nehéz lesz még több idő mellett érvelni az EU részéről.

A hat nyugat-balkáni tagjelölt ország együttes lakosságszáma 17 millió, ezért Michel szerint nem jelenthet különösebb gondot a betagozódásuk. Elismerte, hogy Ukrajna negyvenmilliós lakosságával és jelentős agrárgazdaságával már nagyobb falat, ami szerinte különleges megoldásért kiált. „Az a személyes véleményem, hogy Ukrajnának specifikus átmenetre van szüksége, olyasvalamire, ami a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül létezik” – mondta. Számára ugyanis világos, hogy Ukrajna újjáépítésének költségeit nem vállalhatja át egyedül az Európai Unió, a feladatot a nemzetközi partnerek bevonásával kell elvégezni.

Ehhez kapcsolódóan: Húsz év EU-tagság: a csatlakozási tárgyalások kvázi kudarcként megélt sikere

Az Európai Tanács elnöke – mint mondta – egyáltalán nem aggódik a július 1-jén kezdődő magyar soros EU-tanácsi elnökség miatt. Először is a magyar kormány szerinte nem hagyott kétséget afelől, hogy az év második felében nagy aktivitást mutat majd a legutóbbi EU-csúcson a belső piac reformjáról bemutatott Letta-jelentés következtetéseinek levonásában, év végéig jelentős előrehaladást elérve a folyamatban. Másodszor: a bővítési folyamatnak a tanács és a bizottság jóvoltából egy meghatározott, előre kijelölt pályája van: ősszel elkészül az új bővítési jelentés, a tanács ezt követően állást foglal majd arról, hogy milyen további lépésekre lesz szükség. „Semmi okot nem látok az idegeskedésre, már bebizonyítottuk, hogy amikor a magyaroknak kételyeik voltak vagy vonakodtak, meg tudtuk beszélni, és egyhangú döntésre jutni, mint tavaly decemberben vagy idén február 1-jén” – jegyezte meg az állam- és kormányfők döntéseinek előkészítéséért felelős testület elnöke.

Az állam- és kormányfők júniusban, az európai választások után két fontos döntés meghozatalára készülnek. Az egyik a következő öt év stratégiai prioritásainak kijelölése, amelyek – ahogy Michel megelőlegezte – a bővítés, a versenyképesség javítása és a védelmi és biztonságpolitikai kapacitások fejlesztése. A másik az uniós intézmények új vezetőinek megtalálása, mindenekelőtt az Európai Bizottság következő elnökének jelölése (minősített többséggel), akiről később az Európai Parlament szavaz majd.

A csúcson a tervek szerint egy útiterv is készül az EU belső reformjainak sorrendiségéről, amelyek alapvetően szükségesek a bővítéshez. Charles Michel számára egyértelmű, hogy a komplikált, rengeteg időt és politikai energiát felemésztő szerződésmódosítás most nem a legjobb módszer a szükséges változtatásokra. „Úgy gondolom, hogy a lisszaboni szerződésnek számottevő, még kihasználatlan potenciálja van a gyors cselekvésre” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy ilyen újítás volt az elmúlt években az úgynevezett konstruktív távolmaradás, amikor egy, a döntéssel nem egyetértő tagállam vétó helyett tartózkodik a szavazásnál. Ez a modell – folytatta – jól működött, amikor az EU-nak az orosz támadás után két-három napon belül sikerült döntést hoznia a fegyverszállításokról Ukrajnának, de akkor is, amikor február 1-jén Orbán Viktort kellett meggyőzni arról, hogy ne akadályozza az ukrán pénzügyi csomag elfogadását.

„A stratégiai program vitája során az az egyik fő kérdés, hogyan tudunk minél többet kihozni a lisszaboni szerződésből” – mondta.

Ami a vezetők kiválasztását illeti, az Európai Tanács elnöke szerint meg kell találni az egyensúlyt a különböző földrajzi, politikai és nemek közötti egyenlőségi szempontok között. „De erről nem akarok többet beszélni, mert az én felelősségem lesz az Európai Tanácsot közös nevezőre hozni a kérdésben, és ez nem lesz könnyű döntés” – szögezte le.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG