A bolgár kormány megvédte döntését az országon áthaladó orosz gázra kivetett új adóról. Közben Magyarország és Szerbia – amelyek a moszkvai szállításra támaszkodnak – megfogadták, hogy válaszolnak a szerintük ellenséges lépésre.
Bulgária múlt héten megawattóránként húsz leva (mintegy négyezer forint) adót vetett ki az orosz gáztranzitra, ami reakciókat váltott ki Budapesten és Belgrádban. Magyarország és Szerbia egyaránt Bulgárián keresztül kapja az orosz gázt.
Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök október 18-án védelmébe vette a lépést. Azt mondta, „jó esély van arra, hogy az adó valódi versenyt teremt” a gázpiacon, „amelyből egész Európa profitálhat”.
„A bolgár érdekeket védjük. Ezek olyan bevételek, amelyek bekerülhetnek az állami költségvetésbe” – tette hozzá Denkov.
Aszen Vasziljev bolgár pénzügyminiszter közölte: az adó célja nem az, hogy megdrágítsa a gázt a magyarországi és szerbiai fogyasztók számára, hanem az, hogy az orosz állami Gazprom energiaóriásnak kevésbé legyen kifizetődő a gázszállítás Bulgárián keresztül.
„Mivel a legtöbb Gazprom-szerződés árazása egy adott országban a szállítási ponton történik, az adónak nagy valószínűséggel nem lesz hatása az árakra. (…) Csak a Gazprom nyereségét fogja csökkenteni” – mondta a Financial Timesnak adott interjúban október 17-én.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: Bulgária „őszödi beszéde” majdnem kisiklatta az európai orientációt
Oroszország röviddel 2022 februárja, a teljes körű ukrajnai invázió kezdete után leállította a gázszállítást Bulgáriának, miután Szófia visszautasította, hogy rubelben fizessen – ezt a feltételt támasztotta Moszkva a „barátságtalan országokkal” szemben, hogy megkerülje az orosz központi bank ellen hozott nyugati pénzügyi szankciókat.
Azt azonban Szófia megengedte a Gazpromnak, hogy továbbra is használja gázvezeték-hálózatát Szerbia és Magyarország ellátására – ennek a két országnak van Európában a leginkább oroszbarát kormánya.
A Putyin–Orbán-találkozón is szó volt róla
Belgrád és Budapest szerint az új tranzitadó, amely a jelenlegi piaci árak mintegy ötödének felel meg, „veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát”.
„Bulgária döntése, hogy adót vezet be a területén keresztül szállított orosz gázra, Magyarország és Szerbia ellen irányuló lépés” – fogalmazott Siniša Mali szerb miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter október 17-i közös nyilatkozatában.
„Magyarország és Szerbia összehangolja álláspontját, és megfelelő választ ad Bulgária vitatott döntésére.”
Szijjártó külön megjegyzésben közölte, hogy Bulgária döntése „ellenséges lépés volt, mert veszélyeztetheti más országok energiaellátásának biztonságát”.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt is idézte Szijjártótól, hogy az új adó téma volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök október 17-i, kínai találkozóján.
Szijjártó közölte, hogy Putyin Alekszej Miller Gazprom-vezérrel együtt biztosította Magyarországot arról, hogy a Gazprom maradéktalanul teljesíti kötelezettségét, és a két ország közötti hosszú távú szerződés értelmében leszállítja a szükséges mennyiségű földgázt Magyarországnak.
Magyarország a 2021-ben aláírt megállapodás értelmében évente 4,5 milliárd köbméter gázt kap Oroszországtól, főként Bulgárián és Szerbián keresztül.
Szerbia aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az új bolgár adó megdrágíthatja a gázt. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint az adó „drasztikusan megemeli” az árat, amit Szerbia a gázért fizet.
Ehhez kapcsolódóan: A szófiai szovjet emlékművet védő aktivisták a végsőkig maradnak, miközben közeleg a végjáték
A bolgár parlament szeptember végén fogadta el a kiegészítő adó bevezetését.
A módosítást három párt képviselői nyújtották be az Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt hozott szankciók végrehajtásáról szóló törvény első és második olvasata között.
A módosítást a kormánypártok, a GERB, a Folytatjuk a Változást, a Demokratikus Bulgária, valamint a kormánykoalíciót szavazataival kívülről erősítő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságokért támogatta.
Az egyesek által oroszbarátnak tartott Rumen Radev bírálta az új adót, azt mondta: kivetésével a kormány „beavatkozik más országok szuverén döntéseibe”.
Az intézkedés október 13-án lépett hatályba, de a részletek egyelőre nem ismertek az adó beszedésének mechanizmusáról. A gazdasági, energiaügyi és pénzügyminisztérium nem válaszolt a Szabad Európa bolgár szolgálatának levélben elküldött kérdéseire.
Előzetes becslések szerint az új adó akár évi kétmilliárd levával (394 milliárd forinttal) is növelheti Bulgária költségvetését, ha változatlan marad az országon áthaladó orosz gáz mennyisége.
