Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszel szerint van megoldás az egyhangú döntések feladására


Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítési politikáért felelős uniós biztos a 2023-as bővítési csomag bemutatásakor
Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítési politikáért felelős uniós biztos a 2023-as bővítési csomag bemutatásakor

Az Európai Bizottság egy, a héten mondhatni fű alatt megjelent közleményben 2025 elejére harangozza be az uniós politikák újabb bővítések által különösen indokolt áttekintését, majd ezek fényében az egyes politikai területek, köztük a költségvetés érdemi reformjára vonatkozó javaslatok előterjesztését.

Az Európai Bizottság a héten végre előrukkolt egy már több ízben elhalasztott közlemény publikálásával, amelynek eredeti célja a bővítés és az ezáltal indokolt belső reformok áttekintése volt. A minden különösebb hírverés nélkül, mondhatni fű alatt közzétett, huszonkét oldalas jelentés a megfigyelők többsége számára csalódást keltő módon megmarad az általánosságok szintjén, amihez nyilvánvalóan köze van annak, hogy a testület a közelgő, júniusban esedékes európai választások előtt nem kíván muníciót szolgáltatni az EU-t támadó politikai erőknek.

A bővítés elengedhetetlenné teszi a belső reformokat

A jelentés arra a nem meglepő következtetésre jut, hogy új tagok felvételével és harmincas létszám felett az Európai Unió nagyobb geopolitikai és gazdasági súlyra és befolyásra tesz majd szert a világporondon, az egységes piac kibővülése a versenyképességnek és a növekedési potenciálnak is hasznára lesz, és számos új lehetőséget fog teremteni az üzleti vállalkozásoknak.

„Miközben a (belső) reformokra már eddig is megérett az idő, a bővítéssel elengedhetetlenné válnak” – állapítják meg a dokumentum szerzői, hozzátéve, hogy az előző bővítések tanulságaiból okulva az EU most még jobban fel van készülve új tagok felvételére, aminek fokozatosan és érdemalapúan kell végbemennie.

A közlemény a kohéziós politikát nevezi meg mint azt a területet, amelyre elsősorban az újonnan csatlakozó országok jóval uniós átlag alatti fejlettségi szintje miatt számottevő hatást gyakorol majd a kiszélesítés. Mindazonáltal a bizottság megítélése szerint a kohéziós politika céljai (elsősorban a felzárkóztatás) a jelenleginél nagyobb EU-ban is érvényesek maradnak mind a jelenlegi, mind a jövőbeni tagállamok számára. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi tagjelölt országok korlátozott adminisztratív képességei miatt a források abszorpciója és a beruházások minősége terén kihívásokra kell számítani. A bizottság következtetése, hogy az előző bővítésekhez hasonlóan szükséges lesz az EU kohéziós politikai jövőjének átfogó és alapos átgondolására.

Egy további fontos megállapítás, hogy miközben a szabad mozgás alapelvét biztosítani kell, a szociális dömping, az agyelszívás és az elnéptelenedés kockázatait mérséklő kiegészítő intézkedésekre lesz szükség a bővítés során.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU minden fronton fokozza Ukrajna támogatását

Csak 2025 elején tekintenék át az egyes politikai területeket

Bár az előkészítő munka a bizottság állítása szerint már elkezdődött, a testület csak 2025 elején készül az egyes politikai területeket a bővítés fényében mélységében áttekintő jelentések bemutatására. A folyamat második lépéseként az áttekintéseket az egyes szektorok érdemi reformjára vonatkozó javaslatok követhetik, amelyek közül kiemelkedik majd a következő, 2027 utáni többéves keretköltségvetésről (MFF) szóló bizottsági javaslat.

A közlemény szerint az egyes politikai területek átvilágítása során nagy hangsúlyt kell fektetni az EU hitelességére és külső cselekvőképességére, amelynek meghatározó tényezője a hatékony döntéshozatal. „Egy harmincnál több tagállamot tömörítő unió számára fennáll a veszély, hogy túl lassú, reaktív és túlságosan defenzív, lehetővé téve a stratégiai vetélytársaknak a tagállamok közötti nézetkülönbségek felnagyítását” – mutat rá a dokumentum.

Hogyan mozduljon el az EU szerződésmódosítás nélkül az egyhangú döntéshozataltól?

A szöveg aláhúzza, hogy egy, a jelenleginél nagyobb unióban még nehezebb lesz egyhangú döntéseket hozni, és megnövekednek a kockázatai annak, hogy a döntéseket egyetlen tagállam blokkolja. Emlékeztet rá, hogy az uniós szerződések kulcsterületeken már most lehetőséget biztosítanak úgynevezett átlépési záradékkal az egyhangúságról a minősített többségi döntésekre való áttérésre. Ezeket a záradékokat a tanácsban vagy az Európai Tanácsban egyhangú döntéssel lehet aktiválni. Ilyenre azonban eddig még egyszer sem került sor.

A bizottság 2018-ban és 2019-ben konkrét javaslatokat terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a külpolitika, az adózás, a szociális politika, az energia és a klímapolitika terén hogyan térjenek át a minősített többségi szavazásra a tanácsban, de a tagállamok nem vettek tudomást ezekről a javaslatokról. Azóta felmerültek más elképzelések például új vészfékek vagy az úgynevezett konstruktív távolmaradás kiterjesztéséről.

A bizottság emlékeztet rá, hogy egyes tagállamok azért ellenzik az egyhangúság feladását, mert attól tartanak, hogy elszigetelődhetnek a nemzeti érdeket érintő lényeges kérdésekben. Brüsszel ugyanakkor lát lehetőséget az egyhangúságtól való elmozdulásra anélkül, hogy a tagállamok stratégiai érdekei csorbát szenvednének. A közlemény szerint ez az átlépési záradék aktiválásával és a stratégiai nemzeti érdekeket figyelembe vevő, megfelelő és arányos biztosítékok felajánlásával válhatna valóra. A gyakorlatban ez úgy nézhetne ki, hogy az átlépési záradékok aktiválásával egy időben az Európai Tanács (tehát az állam- és kormányfők testülete) következtetéseket fogadna el, amelyek egy vagy több tagállam számára megteremtenék a lehetőséget kivételes nemzeti érdekekre hivatkozva a tárgyalások folytatására egy mindenki számára kielégítő megoldás elérésére vagy az Európai Tanács segítségül hívására az adott téma megvitatására.

A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a szerződések lehetőséget biztosítanak a tagállamoknak a differenciált (eltérő sebességű) integrációra (lásd az Európai Ügyészséget) és különböző kimaradási záradékok kitárgyalására. A bizottság úgy látja, hogy egy ilyen differenciálás a harmincnál több tagú Európai Unióban is a megoldás része lehet. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az ilyen rugalmassági opciók csak addig működőképesek, amíg minden tagállam vallja és tiszteletben tartja a kulcspolitikákat, valamint az EU alapvető elveit és értékeit.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a bővítés jelenleg rendkívül kötött, egyhangúságon alapuló szavazási szabályain is lehetne lazítani, és áttérni a minőségi többségre a bővítési folyamat egyes közbülső lépéseit illetően. Ez nem változtatna azon, hogy a tárgyalási fejezetek lezárásához és egy új tagállam felvételéhez valamennyi tagállamnak hozzá kell járulnia.

Ehhez kapcsolódóan: Velencei Bizottság: Nincs garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére

A bővítés pontos pénzügyi hatásai ma még ismeretlenek

A közlemény aláhúzza, hogy mostanáig nem jött létre konszenzus az EU-n belül arról, hogyan közelítsék meg a belső reformok kérdését. Egyesek, köztük az Európai Parlament szerződésmódosítást javasolnak, míg mások elégségesnek tartanák a jelenlegi szerződések nyújtotta keretek kihasználását. Megint mások azzal érvelnek, hogy a szerződéseket úgy fogadták el, hogy minden körülmények között megfelelnek a bővítés követelményeinek (minden egyes csatlakozási szerződés egyébként módosítja az uniós szerződéseket).

A bizottság ugyan nem zárkózott el korábban az EU-szerződés módosításától, de meggyőződése, hogy az uniós kormányzáson a jelenlegi szerződések teljes potenciáljának kihasználásával is javítani lehet. Az EU cselekvőképességének megőrzésével kapcsolatos kérdőjelek már a 27 tagú EU-ban is jelen vannak, különösen az egyhangú döntéseket illetően a tanácsban.

A jelentés arra is kitér, hogy a bővítés pontos pénzügyi hatásai elsősorban a bővítés idejétől, hatókörétől, a csatlakozási tárgyalások eredményeitől és a csatlakozás pillanatában alkalmazandó uniós jogtól függnek. A bővítéssel a következő többéves keretköltségvetés (MFF) tervezésekor mindenképpen számolni kell majd. Ugyanakkor a bizottság szerint a bővítés messze nem az egyetlen olyan tényező, amely nyomás alá helyezi az uniós költségvetést. A jelenleginél nagyobb létszámú unió specifikus szükségletei csak rárakódnak a jelenleginél korszerűbb, egyszerűbb és rugalmasabb EU-költségvetés iránti megkerülhetetlen igényre.

Miként a dokumentum rámutat, a jelenlegi uniós büdzsé szerkezetileg már most elérte és túlfeszítette a határait. „A bővítés ezért egy lehetőség, de nem a kiváltó oka a költségvetési kiadások kulcsfontosságú területei (mezőgazdaság és vidékfejlesztés, kohézió, összekapcsolás, migráció, határellenőrzés stb.) pénzügyi fenntarthatóságának átgondolására és korszerűsítésére” – hangsúlyozza a közlemény, amely ismételten sürgeti az uniós saját bevételi források rendszerének reformját.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG