Augusztusban az EU vezetői, miniszterei és a bizottság szóvivői több tárgyalást is folytattak, amelyeken előrevetítették, hogy több magas rangú belarusz vezetővel szemben beutazási tilalmat rendelhetnek el, uniós területen lévő forrásaikat pedig befagyaszthatják. Ehhez 27 tagállam támogatása szükséges.
A több hete tartó egyeztetést követően a korlátozásokról még a héten döntés született volna, de a hivatalos álláspont szerint „a szankciókkal kapcsolatos munka folytatódik”.
Hármas keringő
Ennek oka nem más, mint Ciprus vétója, amelyet Görögország is támogat. Míg egyesek a szigetország és Moszkva szoros együttműködésére hivatkozva baljós indítékot látnak Ciprus lépése mögött, a diplomaták ennél prózaibb okokra hivatkoznak, szerintük ugyanis Nicosia újabb török korlátozásokat vár el, amiért állításuk szerint Ankara illegális gáz- és kőolaj kutató fúrásokat folytat ciprusi vizekben.
Bár Brüsszel már korábban szankciókat vetett ki néhány török tisztségviselőre, azonban Ciprus Görögországgal karöltve újabb neveket adna a listához.
Az uniós külpolitika gyenge pontja
A tény, hogy egy olyan kis ország, mint Ciprus, akadályozni tud egy akkora horderejű döntést, mint a belarusz szankciók, megkérdőjelezheti az unió külpolitikájának és ambícióinak sikerességét.
Az EU diplomatái nincsenek kibékülve a helyzettel, szerintük a mediterrán szigetország vakmerően viselkedik. Más kérdés, hogy Ciprus nem először jár külön utakon, és eddig általában elérte célját.
Nem meglepő, hogy egyre hangosabbak azok, akik szerint némely ügyben érdemesebb lenne a minősített többségi szavazást alkalmazni, hiszen így elkerülhető lenne, hogy bizonyos kérdésekben egy-egy tagállam túszul ejtse a döntést.
Nemzeti kérdés
Az ötletnek langyos a fogadtatása, hiszen a legtöbben úgy vélik, hogy a külpolitika, a belügyekkel karöltve, a nemzeti kérdések közé tartozik, és ennek szuverenitását meg kell hagyni.
Fontos megjegyezni, hogy az unió ilyen fronton erősíteni szeretne, de kérdéses, hogy mennyire lehet egységesíteni, hiszen ha a belarusz helyzetet nézzük, egyes tagállamok 10-15 ember szankciójáról döntöttek volna, míg a balti államok csaknem 100 nevet említettek, a teljes minszki rezsim vezetésének bevonásával.
Amennyiben sikerül döntést hozni a belarusz szankciókkal kapcsolatban, úgy 30 ember kitiltásáról lehet szó, Aljaksandr Lukasenka elnök egyelőre nincs köztük.