Exkluzív interjút adott a Szabad Európának a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Böröndi Gáborral nemcsak arról beszéltünk az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán, hogy miben bénák az oroszok és mi is, és milyen fegyverbeszerzések várhatók még, de kitértünk a honvédségi sofőrök nyári táborfalvi kiképzésére, a testületen belül történt zaklatási ügyekre, valamint a Gripenekre és a svéd NATO-tagságra is.
Mik az Ukrajna ellen indított orosz agresszió tanulságai a Magyar Honvédség számára?
Az orosz–ukrán háború jórészt logisztikai háború. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyik fél bírja tovább utánpótlással. Nem véletlen, hogy mindkét fél a hagyományos lőszerbeszerzési forrásokat keresi.
A háború további tanulsága a drónok alkalmazása – akár felderítési, akár csapásmérési céllal. Tanulság még a mozgósítás: mindkét fél arra kényszerült, hogy nagy arányban mozgósítsa saját emberi erőforrásait, felkészítse a tartalékosait, és harcba vesse őket, de szintén fontos tanulság a stratégiai mélységi felderítés. Megfelelő támogatással az ukrán fél több száz kilométerre előre képes látni az orosz csapatok mozgásának irányát, ami időt ad a hatásos ellenlépéshez.
Egy újabb nagy tanulság a mélységi tűzcsapások jelentősége. A precíziós mélységi tűzcsapások képesek megbontani az orosz vezetési pontokat, parancsnoki láncolatot és logisztikát. Egyébként az ukrán kiképzőmissziókból is rengeteg tanulság jön be, amit megosztanak velünk a szövetségeseink.
A tanulságok levonása milyen konkrét intézkedésekben ölt testet? Szó van a magyar drónképesség fejlesztéséről, a HIMARS vagy más típusú rakétavetők beszerzéséről.
Valóban tervben van egy sorozatvető osztály létrehozása éppen azért, mert látjuk, mennyire fontos a mélységi csapás képességének megléte. Jelenleg azt figyeljük, milyen eszközök elérhetők a piacon. A háború felélénkítette a nemzetközi fegyverpiacot, ezért a gyártási, beszerzési határidők hosszan kitolódtak az egész világon. A felderítőezrednél már korábban is vettünk kis, közepes és nagy hatótávolságú drónokat.
Ehhez kapcsolódóan: Tényleg kifulladt az ukrán ellentámadás? – Rácz Andrást és Demkó Attilát kérdeztük.
Most az a cél, hogy a lövész-, harckocsizó, tüzér- és a könnyűlövész-alakulatokat is drónokkal lássuk el annak érdekében, hogy a mindennapi katonai kultúránk részévé váljon a drónképesség. Egyúttal persze a drónelhárításra is figyelnünk kell, jelenleg azt tanulmányozzuk, milyen elektronikai és mechanikus eszközök állnak a rendelkezésre ezen a téren.
„Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – mondta egy zárt állománygyűlésen, amelynek kiszivárgott a leirata. A kontextus alapján a logisztikára gondolt. Miben vagyunk bénák?
Hadd kezdjem kicsit messzebbről. Amikor a haderőfejlesztési program elkezdődött, a Magyar Honvédség még alapvetően keleti technikára épült, az ahhoz megfelelő kiszolgálói, üzemeltetői és vezetői kultúrával, tartalék alkatrésszel és kiképzéssel. Az orosz típusú szakági gazdálkodás létezett nálunk is. Amikor a kilencvenes években bejött az első nyugati technika, alvázként, toronyként és fegyverként is külön kezeltük az eszközöket, ami ma már nyilván nonszensznek tűnik.
Ehhez kapcsolódóan: Éles kritikát fogalmazott meg a honvédség állapotáról Böröndi Gábor, a vezérkar új főnöke
Az első jelentős változást a logisztikai rendszerünkben a Gripen jelentette, hiszen az ottani azonnali beavatkozást, alkatrész-utánpótlást igénylő kérdések a gyártón keresztül a gépeket használó csapatnál is megjelentek. Ma már ugyanez természetes a Lynx harcjárművekre, a PzH 2000-esekre, a Leopard harckocsikra vagy a H145-ös Airbus helikopterekre nézve. Ez azt jelenti, hogy meg kellett változtatni a logisztikai gondolkodásmódunkat. Jóval többet kell digitalizálni, és gördülékenyebbé tenni az utánpótlást, az alkatrészellátást.
Milyen csatornákon keresztül milyen információkhoz jut a Magyar Honvédség a háborúról? Korábban megjelentek olyan hírek, hogy nem feltétlenül kapunk meg minden információt a NATO-tól, amit a többiek igen, mert nem tartanak minket megbízható partnernek.
Azt teljes mértékben cáfolni tudom, hogy nem kapunk meg minden információt. Minden tagállam a NATO illetékes bizottságán keresztül kapja az információkat, amelyet összevetnek a saját adataikkal és értékeléseikkel. A NATO konkrét tudása a szövetségesek saját információinak összeadásából származik. Mindenki hozzájut a betett információkhoz, mindenki egységesen hozzáad, és ki is vesz ebből. Nincsenek zárt csatornák. Információhoz jutunk az Európai Uniótól is.
Mondana konkrét példát?
A Leopard harckocsik bevetése például teljesen más harcmodort kíván, mint a korábbi harckocsiké. Korábban három-négy harckocsival is támadtunk egy célpontot, mert a találati pontosság ezt követelte meg, de erre ma már a Leopard esetében semmi szükség, hiszen gyakorlatilag egy páncélozott mesterlövészről beszélhetünk, annyira pontosan képes tüzelni. A haditechnikai eszközök éjjellátó képessége, tűzképessége és digitalizációja miatt – csak hogy néhányat említsek – a korábbi szabályozókat folyamatosan felülvizsgáljuk.
De azért van, ami megmaradt: ha a háború nem is vált állóháborúvá, de műszakilag megerősített körletekben zajlanak már jó ideje a legfontosabb harci cselekmények. Erre is hangsúlyt kell fektetni, például fejleszteni a csapatok műszaki képességeit a védelmük fokozása érdekében. Összességében azt mondhatnám, hogy a legfontosabb eredmény, hogy a harcászati szintű katonai tervezésről áttértünk a magasabb szintet képviselő, hadműveleti szintű tervezésre. Ma már sokkal nagyobb léptékben kell gondolkoznunk.
Időről időre felmerül a tömegpusztító fegyverek bevetésének lehetősége.
Erről beszéltem a parlamenti meghallgatásomon is. Egy nukleáris fegyver bevetése egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, megvan a maga eszkalációs spirálja. A NATO-nak van erre egy külön skálája. Ez alapján az elmúlt időszakban csekély mértékben nőtt egy atomfegyver bevetésének lehetősége, de – hangsúlyozom – ennek mértéke még mindig nagyon alacsony.
Hogy módosul az országvédelmi terv a háború tapasztalatai alapján?
A júliusi, vilniusi NATO-csúcstalálkozón a részt vevő állam- és kormányfők elfogadták a NATO új regionális terveit, amik arról szólnak, hogy a NATO keleti szárnya milyen reakciókat adna egy agresszióra. Pontosan meghatározták, milyen cselekvési lehetőségei és követelményei vannak a frontállamoknak, illetve a mélységi tagállamoknak. Ezt értelemszerűen harmonizálni kell az ország fegyveres védelmi tervével, tekintettel arra, hogy Magyarország hagyományosan keresztúton fekszik észak–déli és kelet–nyugati irányban is.
Ehhez kapcsolódóan: Inkább orosztalanítás, mint NATO-tlanítás zajlik a honvédségnél
Az ország rezilienciaképességét kell növelnünk, ehhez megfelelő vasúti, közúti és minden egyéb infrastruktúrát fejleszteni. Már korábban döntés született egy Kiemelt Éberségi Tevékenységi Harccsoport magyarországi felállításáról. Ebben egy török század, egy olasz század és egy horvát század vesz részt, és mi adjuk a zászlóalj-parancsnokságot.
A NATO-vállalásaink teljesítésével hogy állunk?
Magyarország megbízható és elismert szövetséges a védelmi szövetségben. Minden tagállam esetében három fő tényezőt vizsgál a NATO. Az első a missziós szerepvállalás. Magyarország a létszáma fölött vállal szerepet, ráadásul ez minőségi szerepvállalás, elég csak a KFOR-erőkre gondolni, és arra, hogy mi adtuk a parancsnokot Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében.
De ne feledjük el a balti légtérrendészeti feladatok ellátását se. A következő mutató a GDP két százaléka, amit védelemre kell fordítani – mi ezt is teljesítjük. Ezenkívül vannak a kitűzött NATO-célok. Az első ezek közül a légtérellenőrzés és a légvédelem. A NASAMS rendszer beszerzésével ezt is teljesítettük. Aktív légvédelmi radarokat már vettünk, a passzív radarok beszerzése előkészítés alatt áll.
Mi a helyzet a vállalt nehézdandár felállításával?
Egy nehézdandár három–öt alegységből áll, ez nagyjából hatezer embert jelent. Magyarország rendelkezésére áll hamarosan a nehézdandárhoz szükséges Leopard A7+ harckocsi, vagyis a nehézdandár harckocsizászlóalj eleme rendben van. A tüzérosztály elemet a Panzer 2000-esek jelentik, amelyekből 23 már megérkezett, vagyis van egy teljes tüzérosztályunk. A következő elemet a lövész-manőverező alegységek jelentik, ehhez vásároltuk meg a világ egyik legkorszerűbb harcjárművét, a Lynxet, amelyek a vállalásoknak megfelelő ütemben érkeznek a honvédséghez.
Hódmezővásárhelyen a gránátos zászlóalj felállítása is zajlik, igen sikeres volt az erre indított, Embert a vasra! toborzókampány is. Vannak még kiegészítő járművek, elsősorban felderítő feladattal. Ezek a török gyártmányú Gidránok. A vállalt időre készen lesz a nehézdandár. Ezzel a technikai felszereltséggel pedig a NATO egyik legkorszerűbbje lesz a miénk. A legutóbbi, két éve született jelentésében azt írták rólunk a NATO nagykövetek tanácsának, hogy „well aligned”, vagyis minden jól halad, sőt éltanulók vagyunk.
Mekkora most a Magyar Honvédség létszáma? A kitűzött cél 37.600 fő 2026-ig. Ehhez képest hogy állunk?
A fő hangsúlyt a területvédelmi erőkre helyezzük, itt kell létszámnövelést elérni több okból is. Egyrészt a területvédelmi erőkön keresztül tudjuk elérni a társadalmat. A helyben lakó katona a legjobb toborzó, és a lakóhelyét is ő ismeri legjobban, így a kritikus infrastruktúra védelmében is kulcsszerepük lesz. A másik oldalon pedig a hivatásos haderő harcoló elemeit szeretnénk növelni. Ennek jó példája a hódmezővásárhelyi toborzóprogram. Összességében a katonai kiképzést nyerő magyarok száma a legfontosabb.
Most mekkora a harcoló alakulatok létszáma?
Harcoló alakulataink három lövészdandárral rendelkeznek, plusz a harckiszolgáló, harctámogató elemek. Ezeknek a feltöltöttsége jelenleg hetven-nyolcvan százalékos, és folyamatosan nő. Én arra törekszem, hogy a honvédség érdekében nem adminisztratív feladatot ellátó katonák számát folyamatosan növeljem.
A toborzókampányok mennyire hatásosak?
Idén februárban általános, mindenkit elérő kampányokat indítottunk, ennek következő fázisa a célzott toborzás – ismét a már említett gránátosprogramot hozhatom példának. Kiemelt bérezéssel hirdettük meg a gránátos egység feltöltését. Több mint 470-en jelentkeztek az Embert a vasra! szlogenünkre – egy XXI. századi eszközünkhöz XXI. századi, ezt értő fiatalokat kerestünk kiemelt bérezéssel, de nagyon kemény kiképzéssel. A cél az volt, hogy legyen egy teljesen kompakt, kész harcegységünk. Nem mindenkit és nem mindenhova próbálunk egyszerre toborozni, hanem alegységről alegységre feltölteni az állományt.
Nem tart attól, hogy a 737 ezer forintos kezdő fizetés a Lynxre bérfeszültséget okoz?
Mindenki belátta, hogy kiemelt feladatról van szó, ráadásul az itt szolgáló katonák leterheltsége is nagy lesz: kemény kiképzések itthon és külföldön – a katonák egy része már megfordult Németországban rajparancsnoki, harcjárművezetői, irányzói tanfolyamon. Ez vár a most bevonultakra, és ezt a leterheltséget honoráljuk a kiemelt fizetéssel az egész zászlóaljnál, nem csak az újaknál.
A Lynxekkel volt már éleslövészet? Mik a tapasztalatok?
Volt éleslövészet, és kiváló fegyverek. Én a BMP–1-es gyalogsági harcjárművel kezdtem annak idején Lentiben. A későbbi BTR-eken szintén mechanikusan kellett a célra állítani a fegyvert. A Lynx azonban már egy teljesen más világ, egy mesterlövész pontosságával bíró harcjármű.
Mekkora a fluktuáció a honvédségnél?
A létszám jelenleg növekszik, a tiszti állományé stabil, az altiszteknél sok a belépő fiatal. Az idősebb kollégák esetében az a célunk, hogy további szolgálati lehetőséget biztosítsunk akár a területvédelmi erőknél, akár a toborzásban, mert értékes szolgálatot ellátó kollégákról van szó, akiket meg kell becsülni.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar hadsereg is bevásárolhat az oroszok által rettegett amerikai rakétavetőkből
A fiatalok, főleg az úgynevezett Z generáció könnyebben vált: érdekli őket a modern hadsereg, a high tech, de sokuknál egy idő után elfogy a lelkesedés, még a legmodernebb eszközök esetében is: ma egy fiatalnak már természetes az, ami nekünk még újdonság volt, a wifi, az okostelefon, a hihetetlen fejlett képalkotási technikák. Ez nekik az alap, ehhez képest kell még valamit nyújtanunk, ami érdekes és izgalmas számukra.
Nagy vitát váltott ki a 45 évesnél idősebb katonák jó részének elbocsátása. Ennek milyen hatása lett a honvédségre?
A haderő fiatalítása fontos harckészültségünk, harcértékünk növelése szempontjából. Én május 4-én vettem át a honvéd vezérkari főnöki kinevezésemet, addigra az érintettek kiválasztása megtörtént. Természetesen egy komoly érzelmi állapotot idéztek elő a hadseregben, de ezt nyár közepére sikerült átfordítani: ma már mindenki előre tekint.
Korábban Maróth Gáspár volt a fegyverbeszerzések fő felelőse. Most ki dönt arról, hogy milyen eszközöket szerzünk be, és mely gyártóktól?
A szakmai igényeket korábban és most is a hadsereg maga fogalmazza meg, magát a konkrét tárgyalást már nem mi bonyolítjuk le. A Honvédelmi Minisztériumba integrált, beszerzésért felelős államtitkár irányításával születnek meg a beszerzési döntések. Folyamatosan figyeljük, mások mit és hogyan használnak, és szerintem senki nem állíthatja, hogy bármely, eddig beszerzett eszközünk ne lenne világszínvonalú. Nem is adjuk lejjebb!
A Gidránok gyártása Kaposváron rendben folyik? Olyan híreket lehetett hallani, hogy leállt az üzem.
Eddig pontosan, időarányosan kaptunk meg minden Gidránt.
A közeljövőben várható még komolyabb fegyverbeszerzés?
Nyáron cirkáló lőszerek beszerzését jelentette be a honvédelmi miniszter, később ezek gyártása is majd hazánkba jön. Az eszközök beszerzése egy folyamat, és ennek minden nagyobb mérföldkövénél tájékoztatjuk a közvéleményt.
A már megvásárolt brazil szállítógépek mikor érkeznek meg?
2024 első negyedévében. Egyébként amióta vettünk ezekből a KC–390-es gépekből, több európai ország is így tett, Hollandia például kilencet is vásárolt.
Említettük a területvédelmi erőket. Ezzel kapcsolatban a parlamenti meghallgatásán a „szittya gondolkodásmód” kifejezést használta, ami elég nagy karriert futott be a sajtóban, és a politika is felkapta. Mit értett ez alatt?
Volt egy kis félreértés a dolog körül. Kaptam egy kérdést, hogy az elődöm munkásságából mit szeretnék megtartani. Erre mondtam azt, hogy az általa bevezetett szittya harcmodort nem tartom alkalmasnak a gépesített erők esetében, kizárólag a területvédelmi erőknél. Ebből lett a szittyázás, de ez nem az én gondolkodásmódom és szóhasználatom. Én a NATO-ból jöttem, ami nem azt jelenti, hogy mindent NATO-sítani akarok, de más a szemléletem, mint az elődömnek. Még egyszer mondom: ez a kifejezés az ő gondolkodásmódját tükrözi.
Több szexuális zaklatás és bántalmazás is történt az elmúlt időszakban a honvédségnél. Ezek egy részében az ügyészség is nyomoz. Mit tesz azért, hogy ilyenek a jövőben ne forduljanak elő?
Úgy gondolom, mindent megtettünk azért, hogy a hadseregen belül az érintettek számára megfelelő módon kezeljük ezeket az ügyeket. Szeretném leszögezni, hogy a Magyar Honvédségben nincs helye szexuális zaklatásnak, nincs helye bántalmazásnak. Ennek minden formáját elítéli és üldözi a katonai vezetés. Ez emberi és katonai alapelv. Az új jogállási szabályok erre külön ki fognak térni.
Ehhez kapcsolódóan: Belső vizsgálat indult a honvédségnél a szolnoki kiképzésen bántalmazott katonanők ügyében
Ezeket az ügyeket örököltem, több nyomozás folyik, volt belső vizsgálat is, de ez az ügyészség dolga.
A honvédség sofőrjeit viszont már az ön utasítására vitték el egy szentendrei állománygyűlésről Táborfalvára, mert „pletykásak”. Ezt még mindig jó döntésnek tartja?
Az egy hírlapi kacsa, hogy a büntetés volt a szándék és a cél. Kiképzésre vitték el a sofőröket a Kék Villám gyakorlat keretén belül. Szerintem minden katonának joga van hozzá, hogy a lehető legmagasabb színvonalú kiképzésben részesüljön. Ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg Afganisztánban, és ebben nem ismerek tréfát.
Ehhez kapcsolódóan: Elutasították a Böröndi Gábor ellen tett feljelentést
A gyakorlat és a kiképzés szerintem mindig jó. Ebben semmi gondot nem látok. Pozitív visszajelzések jöttek tőlük, ez egy felépített tematikán alapuló felkészítés és kiképzés volt, közismert kriminálpszichológus is foglalkozott a katonákkal.,
Igaz, hogy három helikoptert is adunk az EUFOR-misszióhoz?
Igen. Bármely képesség akkor ér valamit, ha műveleti környezetben is alkalmazzuk. Bosznia-Hercegovina vonatkozásában látható, hogy nagyon törékeny az országban kialakult egyensúly. Ez a helikopteres képesség jó lehetőséget ad az ott szolgálóknak például sebesültek kimenekítésére vagy gyorsreagálású erők átcsoportosítására rövid idő alatt.
Láttuk nyáron, mi történik Nigerben, Gabonban, Maliban. Mennek magyar katonák afrikai bevetésre?
Vizsgáljuk ennek a lehetőségét, erről korábban parlamenti határozat is született. A fő cél az illegális migráció megakadályozása. A NATO-nak is két fő célja van: az Oroszország, valamint a terrorszervezetek által jelentett fenyegetés elhárítása. Sajnos utóbbi esetében Afrika jelentős kockázati tényező. Német és cseh katonák már vannak Nigerben, korábban pedig mi is részt vettünk az országban békefenntartó műveletben.
A nyáron Horvátországban történt helikopter-baleset ügyében zajló vizsgálatnak mikor lehet eredménye?
Ez nem a Honvéd Vezérkar kezében van, hanem a Honvédelmi Minisztériuméban. Mi itt az ellenőrzött fél vagyunk, a minisztériumi kollégák dolgozzák fel hazai és nemzetközi szakértők részvételével a rendelkezésre álló információkat.
Mit tartana jobb megoldásnak: ha meghosszabbítanánk a Gripenek lízingszerződését, vagy ha típust váltanánk?
Szakmai szempontból a Gripentől függetlenül is azt mondatom: mindenfajta típusváltás kihívás. Új felkészítés, kiképzés, új műszaki kultúra. Igaz, ezen már átestünk egyszer, amikor a MiG–21-eseket lecseréltük MiG–29-re, majd a Gripenekre. Tehát a dolog megvalósítható, de időbe telik. Maga a Gripen a 4+-os generációt képviseli, vagyis nem éri el az ötödik generációs harci gépek szintjét, de Közép-Európában egy megfelelően hasznosítható eszköz.
Ön szerint indokolt lenne, hogy Svédország minél hamarabb csatlakozzon a NATO-hoz?
Ez elsősorban politikai kérdés. Én szakmai szempontból azt mondhatom, hogy a svéd hadsereg megfelelő állapotban van ahhoz, hogy NATO-tag legyen.
