Májusban ünnepeltük meg, hogy húsz éve lettünk az Európa Unió tagjai – nagy segítség volt, de az áttörés elmaradt. Budapesten járt a kínai elnök, és miközben a magyar kormány az uniós pénzekért küzdött, Románia több gazdasági mutatóban is leelőzte Magyarországot. Júniusban választások voltak: nagyot bukott a régi ellenzék, kisebbet a Fidesz, és áttört a Tisza.
Húsz évvel ezelőtt, 2024. május 1-jén csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, azóta nem volt ilyen súlyú esemény hazánk életében. Akkor az egész ország együtt örült, több ezer kapcsolódó eseményt tartottak. A Medgyessy-kormány több mint ezer rendezvényt támogatott, az ellenzéki Fidesz négyszáz helyen ünnepelt. A legérdekesebb programok közül válogattunk a hídcsomagolástól kezdve a galambröptetésen át az ingyenebédig. Szijjártó Péter az MSZP-s Balogh Józseffel alkotott párost a győri „közéleti pingpongderbin”.
Ma már máshogy viszonyul a Fidesz a jeles dátumhoz – ez is kiderült Navracsics Tiborral készült interjúnkból. A közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel EU-csatlakozásunk huszadik évfordulója kapcsán beszélgettünk. Nem jelent bírálatot a magyar kormánytól, hogy nem volt központi megemlékezés az európai uniós csatlakozásról, „egész egyszerűen úgy gondoljuk, hogy nincs itt semmi látnivaló” – mondta.
Magyarországon töretlenül népszerű az Európai Unió, ahonnan rengeteg pénz érkezett a gazdaságba. A támogatás még úgy is jelentősen hozzájárult hazánk gyarapodásához, hogy nem sikerült hatékonyan felhasználni. Elmaradt az áttörés azokon a területeken, amelyek a hosszú távú fejlődést biztosítanák, és a szegénység sem csökkent. Interaktív ábrákon mutattuk be az elmúlt húsz év számait.
Vegyes a mérleg, ha az Európai Unió tagjaként eltelt húsz évre tekintünk vissza — ebben szinte minden elemző egyetért, de abban is, hogy egy történelmi igazságtalanságot orvosolt belépésünk a közösségbe. Állandó brüsszeli tudósítónk arról is beszélt podcastunkban, hogy csak a szélsőségesek vitatják, hogy rajtunk múlt, mit hoztunk ki eddig a tagságból.
Budapestre érkezett a kínai elnök
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó fogadta május 8-án a Kínai Népköztársaság elnökét és feleségét. Hszi Csin-ping járt ugyan már Budapesten, de elnökként ez volt az első vizitje, amelyet a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára időzítettek. Vitályos Eszter kormányszóvivő a látogatás előtt egy nappal arról beszélt, hogy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a magyar és a kínai miniszterek, további megállapodásokról pedig még egyeztetnek.
Ehhez kapcsolódó cikkünkben számba vettük az Orbán-kormányok és a kínai vezetők jelentősebb találkozóit az elmúlt másfél évtizedből.
A közép- és kelet-európai országok az elmúlt öt évben több millió kínai megfigyelőkamerát szereztek be, annak ellenére, hogy biztonsági kockázataik vannak, a gyártóknak bizonytalan az adatkezelési gyakorlatuk, és kapcsolatban állnak a kínai állammal – derült ki a Szabad Európa kilenc országra kiterjedő felméréséből.
A csaták évtizede, avagy amit Orbán Viktortól tanult az Európai Unió
Példa nélküli döntések és intézkedések kísérték az Orbán-kormány és az Európai Parlament elmúlt tizennégy évét. Miközben az európai közösség képviselő-testülete a választásra készült, összegyűjtöttük, milyen csatákat vívott egymással és miért harcolt a két fél. Központban a jogállamiság és a pénz.
Nagyot kellett volna hajráznia a magyar kormánynak ősszel ahhoz, hogy ne bukja el a felfüggesztett uniós források egy részét, és megőrizze az esélyt a helyreállítási támogatások és kölcsönök lehívására. Az alkut ugyanazzal az Európai Bizottsággal kellett volna nyélbe ütni, amelyikkel az európai választások előtt nem tudott dűlőre jutni.
A befagyasztott európai uniós pénzek felszabadításához szükséges munka dandárját már elvégezte a kormány, még sincs előrelépés, holott szorít a határidő és a felhasználás adminisztratív követelményei. Ha már eljutottak az út kétharmadáig, most miért toporog Budapest és Brüsszel? – erről szólt podcastsorozatunk egyik része.
A közérdekűadat-perek gyorsítását ígérte a kormány az európai uniós pénzekért cserébe. Úgy könnyített a procedúrán, hogy új szabályokat is hozott. Ennek értelmében az adatgazda állami szerv mellett tőkeerős magáncégek, vagyis az „üzleti titok” érintettjei is beavatkozhatnak a perbe. Eközben a gyorsítás sem minden esetben jött össze, ha akarja, az állam évekig halogathatja a közérdekű adatok kiadását.
Nagyot bukott a régi ellenzék, kisebbet a Fidesz, és áttört a Tisza
Az ellenzék már beárazta a bukást, de a Fidesz is nyögvenyelősen kommunikálhatja győzelemként a választási eredményeket. A szervezet, címlista és politikusok nélküli Tisza Párt, vagyis Magyar Péter hatalmas sikerét hozta a választás. Nagy kérdés volt akkoriban, mit kezd vele, és hogyan fog politizálni a Fidesz, mivel teljesen új politikai helyzet lett az országban.
A legek választása volt a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati voksolás, Orbán Viktor kettős győzelemről, Magyar Péter pedig politikai földindulásról beszélt. A Szabad Európa folyamatosan frissülő cikkben követte a nap eseményeit.
Nem jött be Orbán Viktor terve, hogy jelentősen átrendeződik az Európai Parlament, ami által erősödhetne a befolyása – mondta Bíró-Nagy András politológus. A Fidesznek soha nem volt 47 százaléknál alacsonyabb listás eredménye az EP-választások magyarországi történetében, tehát saját magához viszonyítva, de az elvárásokhoz képest is rossz ez eredmény – tette hozzá Krekó Péter. Az európai parlamenti eredmények és következményeinek gyorselemzése szerepelt a Címlapban.
A magyaroknak csak szóban fontos a demokrácia, de ha egy politikus a kedvenc pártunkhoz tartozik, az mindent felülír, még azt is, ha esetleg csalna a választásokon. A demokrácia a Fidesz szavazóit érdekli a legkevésbé, a magyarok fele pedig még azt is demokratikusnak tartja, ha katonai puccsal mozdítanak el egy korrupt vezetőt – többek között ez derült ki abból a felmérésből, amely arra kereste a választ, miért szavaznak egyre többen Európa-szerte olyan pártokra, amelyek szembemennek a demokratikus normákkal.
Románia részben megelőzte Magyarországot
Április közepén jelentetett meg egy írást Bod Péter Ákos, amelyben a román gazdaság előzését taglalta. A volt jegybankelnök három mutatóban vizsgálta a román és a magyar gazdaság helyzetét, és bizony szomszédunk többen is előzött: nagyobb a fogyasztás, erősebb a GDP, és a fizetések is magasabbak vásárlóerő-paritáson mérve. Románia európai uniós szinten is hasít, de továbbra sem Svájc.
Korrupciós ügyek
A kormány köreihez került az állami földbirtokok jelentős része – elkészült az utolsó Ángyán-jelentés. Intézményes földrablásnak hívja egy korábbi Orbán-kormány volt államtitkára, Ángyán József a Földet a gazdáknak programot. Az elmúlt években megyénkénti bontásban mutatta be, hogyan kedvezett sok esetben a helyi gazdák helyett a jó kapcsolatokkal bíró kádereknek, nagyvállalkozóknak az állami program. Ángyán József 2012 januárjában mondott le államtitkári pozíciójáról, majd a Fideszt is otthagyta, és független országgyűlési képviselő lett. Az eddigi elemzéseit összefoglaló és lezáró országos jelentést írt a Fidesz-kormányok állami földprivatizációjáról.
Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – legalábbis erre utaltak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk.
Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját. Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okozott a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt termelt többmilliárdos nyereséget. Eközben egy birtokunkba került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült jogszabályszerűen elkészítenie, gondok vannak a könyveléssel is. Az iratok szerint a szaktárca ebben az esetben már keményen beszólt a MOHU-nak: „A feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”
Gyermekvédelem
A szülészeti erőszak egyik leggyakoribb fajtája Magyarországon a felesleges császározás. A világon a legtöbb császármetszést Latin-Amerikában végzik, azonban ettől nem sokkal maradnak el a magyarországi adatok. Itthon átlagosan minden második-harmadik születés császárral végződik, igaz, a valós, magyarországi intézményekre vonatkozó számokról csak sejtések vannak, alig van nyilvánosan elérhető információ. Április a császármetszéssel kapcsolatos informálódás hónapja volt, de sem a kórházi szakemberek, sem a magánnőgyógyászok nem nyilatkoznak szívesen a témában. A kecsup.hu riportja három kecskeméti eseten keresztül igyekszik bepillantást nyújtani a császármetszéssel szülő nők által megélt tapasztalatokba.
Valóban a kifogástalan életvitelről szóló adatlap a megoldás? Amikor kirobbant a kegyelmi botrány, és elkezdett a sajtó a bicskei gyermekotthonban történtekkel, majd a gyermekvédelemben nevelkedők és az ott dolgozók helyzetével foglalkozni, a Szabad Európának nyilatkozó szakemberek pesszimisták voltak. Azt mondták, ha nem sikerül napirenden tartani a témát, az történik majd, mint korábban mindig: lesz pár gyors intézkedés, elhangzanak ígéretek, de néhány hét múlva lankad, majd eltűnik a figyelem, és érdemben nem változik semmi. Vajon most is ez történt?
Interjúk
Medgyessy Péter: Okosabb Orbán Viktor annál, hogy megkockáztasson egy huxitot. A magyar kormány mérhetetlenül erőszakosan és nyíltan durván vitatkozik az Európai Unióval, ami kontraproduktív – mutatott rá Medgyessy Péter. A volt miniszterelnök szerint ugyanakkor Orbán Viktor okosabb annál, hogy megkockáztassa Magyarország kivezetését a közösségből. Az annak idején hazánk EU-csatlakozását levezénylő kormányfővel az elmúlt húsz év tanulságairól beszélgettünk.
Karsai Dániel: Előbb-utóbb legális lesz az eutanázia Magyarországon. Ha olyan állapotba kerül, ami már nem méltó az élethez, és még nem lesz jogi lehetőség az eutanáziára, akkor nem lesz más választása, végigcsinálja, de az utolsó pillanatig bemutatja a szenvedését, hogy a közvélemény és a döntéshozók is lássák, mit csinálnak – mondta a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő, azóta elhunyt alkotmányjogász a Szabad Európának adott interjúban.
Május és június történései képekben
