A koronavírus-járvány a globális légi közlekedést az eddigi legmélyebb válságba sodorta, és az elkövetkezendő évek sem jósolnak lényeges fellendülést. A most nyíló Berlin Brandenburgi Repülőtér, rövidítve BER névre keresztelt légikikötő a válság közepén pluszforrásokat keres, hogy adósságait rendezni tudja.
A kelet-berlini Schönefeld területén épült BER-t sorozatos katasztrófák érték. A kivitelező cég csődbe ment, a tűzzáró ajtók és a kábelezés hibás volt, az eredetileg 2 milliárd euróra szabott kivitelezése költség pedig megháromszorozódott, végül 6 milliárd euróért tudták befejezni a komplexumot.
Nemcsak az új reptér, de az Elbai Filharmónia is késve készült el: a kivitelezés 2007-ben kezdődött, de csak 2017. januárjában nyitották meg. Mindkét projekt rontotta Németország hatékonyságának hírnevét.
Végeláthatatlan adósságspirál
A közgazdászok a berlini tulajdonban lévő üzemeltetőt, a Flughafen Berlin Brandenburg GmbH-t (FBB) pénzügyi fekete lyukként emlegetik.
"Az FBB belátható időn belül nem tudja megszerezni az adósságának kifizetéséhez szükséges pénzt" - jósolta Hansrudi Lenz, a Wuerzburgi Egyetem munkatársa.
2019 végén a reptéri üzemeltető 4,1 milliárd euróval tartozott bankoknak és tulajdonosainak, a német szövetségi kormánynak, valamint Berlinnek és Brandenburg tartománynak. Összehasonlításképp, Berlin már két üzemelő reptere, a Schönefeld és a Tegel 2019-ben összesen 416 millió euró árbevételt tudott elérni.
A BER légikikötő a járvány előtt sem számított áttörő árbevételre, tekintve, hogy főként a már meglévő két repteret váltaná ki. A koronavírus okozta válság miatt a BER vezérigazgatója, Engelbert Lütke Daldrup idén mindössze 10 millió utast vár a berlini repülőtereken, szemben a tavalyi 36 millióval, de még az is elmarad a BER 40 milliósra méretezett kapacitásától.
Pénzügyi patthelyzet
"Komoly bajban vagyunk" - mondta Rainer Bretschneider, az FBB felügyelőbizottságának vezetője, majd hozzátette, hogy a testület új pénzügyi támogatásokról folytatott tárgyalásokat a tulajdonosokkal.
Közgazdászok szerint ugyanakkor az üzemeltetőnek támogatások bevonására, szerkezetátalakításra, stratégiai befektetőkre, vagy ezek kombinációjára lenne szüksége ahhoz, hogy szilárd talajt érjenek.
A befektetők megtalálása azonban nem könnyű feladat a járvány idején, hiszen Berlin nem nemzetközi központ, és más, a válság által is sújtott repülőtér-üzemeltetők sincsenek abban a helyzetben, hogy beszálljanak most egy ilyen ügyletbe - állítja Johannes Braun, a Mainfirst elemzője.
Az FBB felügyelőbizottságának vezetője, Rainer Bretschneider szerint jelenleg az a prioritás, hogy túllegyenek a járványon. Mint fogalmazott:
„Ki kell lábalnunk ebből a krízisből. Aztán szépen fel kell öltöztetni a menyasszonyt és utána beszélhetünk az eladásról”.