A belarusz válság is szóba került a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórumon. A magyar, a szlovák és a cseh külügyminiszter fogalmazta meg, hogy értékeli a vitatott eredményű elnökválasztás után kialakult helyzetet: míg a magyar álláspont a felekre bízná az ellentétek rendezését, a szlovák és cseh diplomáciai vezetők nem vonakodtak megkérdőjelezni a belarusz rezsim legitimitását.
Az augusztus eleji voksolásig hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka elnök győztesnek tekinti magát, le is tette a hivatali esküjét, de eddig nem ismerték el őt törvényes elnöknek a vezető hatalmak. A választások óta tartanak a tüntetések az országban, a demonstrálók nem egyszer brutális rendőri intézkedésekről számoltak be. Lukasenka hatalma ellen nemcsak az utcai tüntetők tiltakoznak, de határozott társadalmi csoportok, így a pedagógusok, női szervezetek és sportolók is felemelték szavukat.
A csütörtöki pozsonyi fórumon egyszerre pódiumra lépő külügyminiszterek témája a visegrádi országok együttműködése volt, de szóba került a Lengyelországgal és Szlovákiával is szomszédos Belarusz. A magyar külügyminiszter nem tagadta, hogy a napokban beszélt belarusz kollégájával.
"Ezen a héten korábban felhívott a [belarusz] külügyminiszter [Uladzimir] Makei. Természetesen fogadtam a hívást és negyed órán át beszéltünk, és elmondta, hogy ő mit gondol a belarusz helyzetről, amely egyáltalán nem esik egybe azzal, amit mi gondolunk arról, hogy hogyan mennek a dolgok, és hogy merre tartanak. Ennek ellenére, úgy hiszem, ha megszakítjuk a kommunikációs csatornákat, az egyáltalán nem segít" - mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar diplomata tárgyalásokat sürgetett a tüntetők és a hatalomhoz ragaszkodók között.
"Valahogy bátorítanunk kéne – nem vagyok benne biztos, hogy megvannak az eszközeink rá – , de bátorítanunk kéne a feleket Belaruszban, hogy kezdjenek egy kiterjedt politikai párbeszédbe, beleértve az összes politikai szereplőt, és megkérni őket, hogy üljenek egy asztalhoz. Nem vagyok benne biztos, hogy ha mindegyik fél ragaszkodik az előfeltételeihez, akkor sikeres lesz vagy sem, de nagyon nehéz innen tanácsot adni, hogy kinek kéne feladnia az előfeltételeit, mivel nem ott élünk. És, tudják, nos, nem hiszem, hogy egyáltalán elég okosak lennénk hozzá" - fogalmazott Szijjártó Péter.
A szlovák diplomácia irányítója szerint óvakodni kell a közvetlen nyugati beavatkozástól, mert az visszaüthet.
"El kell kerülnünk minden olyan geopolitikai értelmezést, amiben mi – az az EU országai – megpróbáljuk a belarusz embereket a ruhájuknál fogva közelebb rángatni az Európai Unióhoz. Nem ezt tesszük. Azt hiszem túl könnyűvé tennénk [Aljakszandr] Lukasenka dolgát, aki azt mondhatná: „Szóval, értitek, itt nem rólatok van szó, nem a szabadságotokról. Az Európai Unióról van szó, meg a NATO-ról, meg más országokról, akik közelebb akarnak tudni titeket magukhoz geopolitikai okokból.” Nagyon kell vigyáznunk, hogy ne adjuk Lukasenkának meg ezt a – hívjuk úgy – ütőkártyát a vitában most" - fogalmazott Ivan Korčok szlovák külügyminiszter.
A cseh külügyminiszter is óvatosságra intett, nehogy egy átgondolatlan lépés legitimálhatja a belarusz rezsimet.
"Ahogy a múltunkban, amikor az emberek egyre inkább azt érezték, hogy a rezsim nem legitim többé, nem azt adja már, amit elvárnak tőle. Ez történik most Belaruszban. A mi feladatunk nem az, hogy eljátsszuk a belarusz emberek szerepét. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik eldönteni, mi a jövőjük, és hogy elkerüljük valami olyannak a legitimálását, amiről ők azt érzik, nem legitim többé – Lukasenka elnökről beszélek. Tehát el kell kerülnünk minden olyan lépést, amely esetleg továbbra is legitimálhatja ezt a rezsimet" - mondta a Globsec fórumon Tomáš Petříček cseh külügyminiszter.
A cseh politikus szóba hozta az orosz befolyás kérdését is:
"Ha a legcsekélyebb jele is felmerül annak, hogy Lukasenkát Belarusz legitim képviselőjének tartjuk, az azt jelenti, hogy bármilyen engedmény, amit a belarusz önállósággal kapcsolatban most vagy a jövőben tesz, örökre szólhat. És azt hiszem, itt jön képbe a mi saját tapasztalatunk. 1968-ban [a prágai tavasz leverése] elfoglalt minket a szovjet hadsereg – a varsói szerződés országainak hadserege – és a szuverenitásunk komolyan meggyengült. És itt talán arra nem számíthatunk, hogy valami hasonló történik, de arra számíthatunk, hogy lépésről lépésre, talán úgy, hogy senki nem veszi észre, Lukasenka feladja Belarusz függetlenségét, hogy támogatást kapjon Moszkvától" - fogalmazott a cseh diplomata.
