Oroszország elfogatóparancsot adott ki Szvjatlana Cihanouszkaja ellen, miközben a belarusz ellenzéki vezető szerint Moszkva fontos szerepet tölthetne be az országában kialakult politikai válság megoldásában.
Az orosz belügyminisztérium adatbázisából kiderül, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja tényleg szerepel a keresett személyek listáján.
A belügyminisztériumból 2020. október 7-én az Interfax számára azt a magyarázatot küldték, hogy az intézkedés technikai jellegű, mert a Belarusz által kiadott elfogatóparancs a két ország között érvényben lévő bilaterális megállapodás miatt Oroszországra is érvényes.
Az ellenzéki politikus korábban a szomszédos Litvániába menekült, miután Belaruszban tüntetések robbantak ki az augusztus 9-én tartott vitatott elnökválasztást követően.
Az Aljakszandr Lukasenka-ellenes tüntetések már nyolc hete tartanak, annak ellenére, hogy sokan meghaltak, több százan megsebesültek, és több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok.
A Kreml megkérdőjelezi Cihanouszkaját
Szvjatlana Cihanouszkaja, aki a belarusz ellenzék szerint megnyerte az elnökválasztást, felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ne támogassa tovább Lukasenkát, és hogy Moszkva ne avatkozzon bele Belarusz belügyeibe.
Továbbá azt javasolta, hogy a világ vezetői, köztük Putyin elnök is, segíthetnének tárgyalásokat közvetíteni Aljakszandr Lukasenkával, aki az orosz elnök szövetségesének számít.
Lukasenka már többször visszautasította az ellenzékkel a párbeszédet.
A Kreml szóvivője október 7-én közölte, hogy Putyin elnök nem szándékozik a belarusz ellenzék vezetőjével találkozni. „Nincs tervben a kapcsolatfelvétel"- mondta újságíróknak Dimitrij Peszkov szóvivő. „Cihanouszkaja nincs is Belaruszban. Alig lehet róla elmondani, hogy részt vesz Belarusz életében” – tette hozzá. - „Azoknak az államoknak a vezetőivel és kormányaival találkozik, akik szerint Belarusz jelenlegi elnöke illegitim.”
Nagyobb nemzetközi nyomás
Cihanouszkaja két napot töltött a német fővárosban, hogy megpróbálja fokozni a minszki rezsimre mért nemzetközi nyomást. Október 7-én Berlinben tartott beszédében ismételten hangsúlyozta, hogy Oroszországot potenciális partnernek látja, aki segíthetne párbeszédet kialakítani.
Egy nappal azután, hogy zárt ajtók mögött találkozott Angela Merkellel Cihanouszkaja elmondta, hogy a kancellár ideális személy lenne a hazájában kialakult politikai krízisben a közvetítő szerepére.
A belarusz ellenzéki vezető elmondta, hogy a német politikus „tisztában van azzal, hogy mi történik” és „nagy segítséget jelentene a probléma megoldásában”.
Cihanouszkaja elvárásait azután részletezte, miután tárgyalt Norbert Röttgennel, a Kereszténydemokrata Unió legfőbb törvényhozójával, a parlament külügyi bizottságának elnökével.
„Tehát, a fő kérésünk [Merkelhez] az lenne, hogy töltsön be vezető szerepet a közvetítésben, és kérjen fel más országokat is arra, hogy a tárgyalások megkezdésének érdekében vegyenek részt a közvetítésben" - mondta Szvjatlana Cihanouszkaja.
Angela Merkel nem közölte, hogy hajlandó-e ilyen szerepet vállalni, de Röttgen jelezte, hogy Németország készen áll csatlakozni a krízis megoldására irányuló nemzetközi tárgyalásokhoz.
Merkel kancellár és Putyin elnök korábban is számos globális kérdést vitatott már meg. Merkel kancellárként eltöltött 15 éve alatt Putyin köztudottan többet beszélt vele, mint bármelyik más világvezető.
Azonban Cihanouszkaja pont egy olyan időszakban szeretne orosz-német közvetítést hazája politikai krízisének orvoslásához, amikor a két ország közötti kapcsolatok mélyponton vannak az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus feltételezett megmérgezése miatt.
EU szankciók és feketelista
A német médiában elhangzott az is, hogy Cihanouszkaja korábban azt kérte, hogy Németország, amely az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő ország, támogassa az EU szankcióinak kiterjesztését Belarusszal szemben, és vegyék fel Aljakszandr Lukasenkát a feketelistára.
A 27 uniós nemzetnek, hetek óta tartó politikai patthelyzet után sikerült a múlt héten megállapodnia abban, hogy vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást vezetnek be 40 belarusz tisztviselő ellen, akiket felelősnek tartanak a választási csalásokért, illetve a tüntetők és az ellenzék tagjai elleni brutális megtorlásokért.
Lukasenka ellen nem vezettek be szankciókat. Az Európai Unió nem ismeri el a belarusz választási eredményeket.
