Szvjatlana Cihanouszkaja a német fővárosban találkozott Angela Merkel kancellárral. A megbeszélés célja az volt, hogy arra buzdítsák a világ országait, helyezzenek még nagyobb nyomást a Belaruszt több mint két és fél évtizede irányító Aljakszandr Lukasenkára. A volt szovjet tagköztársaságot autoriter módszerekkel irányító politikust vitatható körülmények között választották újra, ezért – bár letette az elnöki esküt – az Európai Unió és az Egyesült Államok, valamint a belarusz ellenzék nem ismerik el legitim elnöknek.
A belarusz ellenzék szerint Szvjatlana Cihanouszkaja az augusztusi elnökválasztás valódi győztese. Az ellenzéki vezető arra bátorította Németországot, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a belarusz politikai válság megoldásában.
Lukasenkát is a EU feketelistáján akarják látni
„Hálás vagyok Németországnak, és azoknak a német pártoknak, akik támogatják a belarusz embereket a szabadságért vívott harcukban, a harcban, amit egy új, tiszta és átlátható választásért folytatnak” – mondta az ellenzéki vezető a 45 perces megbeszélés után. Angela Merkel nem nyilatkozott a találkozóval kapcsolatban.
A német médiumoknak adott nyilatkozatában Szvjatlana Cihanouszkaja arra kérte Németországot, amely betölti az EU Tanácsának soros elnökségét, hogy támogassák a Belarusz elleni szélesebb körű szankciók bevezetését, beleértve azt, hogy maga Lukasenka is kerüljön az EU feketelistájára.
Az Európai Unió mintegy 40 olyan belarusz tisztviselővel szemben vezetett be október 2-án korlátozásokat, akik az augusztusi elnökválasztás során elkövetett csalásokért és a tüntetők elleni brutális megtorlásért felelősek. Velük szemben beutazási tilalmat rendeltek el, uniós területen lévő forrásaikat pedig befagyasztották, azonban Lukasenka nem került rá a listára.
Nyolcadik hete tartanak a tiltakozások
A Lukasenka-rezsim elleni tüntetések közben már a nyolcadik hete változatlan intenzitással folynak, annak ellenére, hogy a rendszer keményen fellép a tiltakozókkal szemben. A rendfenntartó szervekkel történő összecsapásoknak már több halottja is van, több százan megsebesültek, és tízezer fölött jár a letartóztatások száma.
Az ellenzék vezetői közül a legtöbben fogságban ülnek vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Szjarhej Cihanouszkit, Szvjatlana Cihanouszkaja férjét, aki eredetileg indult volna az elnöki székért, még a választások előtt letartóztatták a hatóságok, a politikus és támogatói úgy gondolják, hogy Cihanouszki koholt vádakkal, politikai okból került börtönbe.
Szvjatlana Cihanouszkaja a választások után a megtorlástól tartva a szomszédos Litvániába menekült.
Arra kérik Putyint, ne avatkozzon be
A belarusz ellenzéki politikus az Angela Merkellel tartott találkozó előtt felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Oroszország hagyjon fel a Lukasenka-rezsim támogatásával, és ne avatkozzon be Belarusz belügyeibe.
„Megkérném Putyin elnök urat, hogy ne támogassa a rezsimet, mert az, hogy mi történik Belaruszban, a mi magánügyünk” – mondta Cihanouszkaja a Németországi Marshall-alap rendezvényén a résztvevőknek.
Később a német lapoknak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországra szükség lesz majd „közvetítőként a tárgyalások megkezdéséhez” Lukasenkával, azonban azt is hozzátette, hogy a belarusz ellenzéknek nincs közvetlen kapcsolata a Kremllel.
Mélyponton a német–orosz kapcsolatok
Oroszország Belarusz legfontosabb gazdasági, katonai és politikai szövetségese. Válaszul a belső feszültségre és a nemzetközi nyomásra az országban, Vlagyimir Putyin megígérte, hogy Oroszország kész gazdasági és – ha úgy alakul – védelmi segítséget is nyújtani Lukasenkának, amennyiben tovább romlik a belarusz vezető helyzete.
Cihanouszkaja pont egy olyan időszakban látogatott a német fővárosba, amikor a német–orosz kapcsolatok amúgy is elég feszültek az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen, katonai idegméreggel elkövetett, feltételezett merényletkísérlet miatt.
Alekszej Navalnij, aki Berlinben folytatja felgyógyulását, miután több mint egy hónapot töltött a Charité kórházban, Putyint vádolja a mérgezéssel. Angela Merkelen egyre nagyobb a nyomás a kormánypárti frakción belül és az ellenzék részéről is, hogy a mérgezés-ügyre válaszul vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, és állítsa le a befejezés előtt álló, Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték és a német–orosz kapcsolatok viszonyáról ebben a cikkben írtunk hosszabban.
A tervek szerint Szvjatlana Cihanouszkaja a német Zöld párt képviselőivel is találkozik berlini tartózkodása alatt, akik a Belarusz elleni szankciók és az Északi Áramlat 2 leállításának egyik leghangosabb szószólói a Bundestagban. Ezen kívül Heiko Maas német külügyminiszterrel is megbeszélést folytat a belarusz ellenzéki politikus.
