Az üzbég elnök által október 21-én kiadott rendelet felvázolja a közép-ázsiai ország 2020-2030-ra előírt nyelvpolitikáját, amelyben folytatni próbálják az üzbég nyelv megreformálására és használatának kiterjesztésére tett kísérletet.
A rendelet egyik része arra kéri fel a kormányt, hogy az elkövetkező három hónapban hozzon létre egy munkacsoportot, amelynek feladata felvázolni az elnöki hivatal számára az áttérés menetrendjét a cirill ábécé használatáról a latinra.
A dokumentum másik része a kormánytisztviselőket szólítja fel arra, hogy 2021. áprilisig igazolják üzbégtudásukat.
A rendelet értelmében 2030-ig az óvodások 80 százalékának beszélni kellene üzbégül, illetve az üzbég nyelvoktatás óraszáma is növekedne.
Az üzbég nyelv három írásmódja
Az üzbég nyelv írásához az 1920-as évek végéig arab írásmódot használtak, majd a török nyelvek latinizálása során áttértek a latin ábécére. A szovjetek 1940-ben pedig bevezették a cirill betűk használatát.
Az 1990-es évek elején az újonnan független Üzbegisztán elkezdett visszatérni a latin írásmódra, de a cirill betűket még mindig széles körben használják.
A különböző pontosítások után a Taskenti Állami Egyetem munkacsoportja 2019-ben bemutatta a latin ábécé alapján elkészített frissített üzbég ábécé tervezetét.
A nyelvészek új ábécéje 30 karakterből áll: 29 betűből és a kemény jelet jelölő aposztrófból.
Kazahsztánban is dolgoznak a változtatáson
A szomszédos Kazahsztánban a latin ábécére való áttérés már 2017 óta folyamatban van, amikor Nurszultan Nazarbajev elnök először kérte fel a parlamentet, hogy dolgozza ki az áttérés menetrendjét a kazahról a latin ábécére.
Üzbegisztánban és Kazahsztánban is részben politikai megfontolások vezérlik a latin betűs írásmódra való áttérést. A közép-ázsiai államokat ugyanis így akarják eltávolítani az évek óta tartó orosz befolyástól, így szeretnék erősíteni a nemzeti identitást ezekben a fiatal országokban. A latin betűs írásmód továbbá jobban meg is felel a török nyelveknek.
A szovjet korszakban a türk nyelvek átültetése a cirill betűs írásmódra részben a közép-ázsiai államok és Azerbajdzsán Törökországtól való eltávolodására irányult. Közben a törökök a nyugatiasodási törekvéseik részeként az 1920-as években a perzsa-arab írásmódot latinra cserélték.
A török nyelvek áttérése az arab írásról a latinra egyben a közép-ázsiai muzulmán országoknak az iszlám világtól való eltávolodását is jelentette.
