Joe Biden amerikai elnök és republikánus riválisa, Donald Trump összetűzött a külpolitika és Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt is a valaha volt két legidősebb amerikai elnökjelölt televíziós vitájában.
Miután június 27-én kézfogás és élő közönség nélkül kiálltak a pódiumra, a jelenlegi elnök és elődje merőben eltérő nézeteket fogalmazott meg Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű inváziójáról a szomszédja ellen.
Trump, aki korábban zseniálisnak és nagyon okosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikáját, most Bident támadta, mondván: ha az Egyesült Államoknak „igazi elnöke” lett volna, Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát.
„Tudta, hogy velem nem játszhat” – mondta Trump Putyinra utalva.
A 81 éves Biden ezzel szemben háborús bűnösnek nevezte Putyint, és arra figyelmeztetett: ha hagyják, hogy Oroszország sikerre vigye a háborút, Putyin nem fog megállni Kijevnél.
„Emberek ezreit és ezreit ölte meg” – mondta Biden, akinek hangja a vita nagy részében reszelős volt.
A háború kezdete óta a Biden-kormányzat szilárdan támogatja Ukrajnát és elnökét, Volodimir Zelenszkijt.
A konfliktusban az Egyesült Államok nyújtotta a legnagyobb katonai és pénzügyi segítséget Kijevnek, bár a legutóbb jóváhagyott, összesen 61 milliárd dolláros segélycsomag nagyjából hat hónapot késett, a republikánus törvényhozók ugyanis feltartóztatták a folyamatot, hogy a határpolitika mélyreható reformját követeljék a támogatásukért cserébe.
A segélycsomagot végül jóváhagyták, bár a határkérdésről nem született megállapodás.
Biden a vitában – amelyet olyan belpolitikai kérdések uraltak, mint a gazdaság, a bevándorlás és az abortusz – megjegyezte, hogy miközben Washington elkötelezetten támogatja Ukrajnát, koalícióba gyűjtötte a világ több mint ötven országának vezetőit, hogy segítsenek Ukrajnának az orosz csapatok kiszorításában.
„Ez egy olyan fickó, aki ki akar lépni a NATO-ból” – mondta Trumpról Biden, aki időnként szétszórtnak tűnt, és megakadt a válaszadásban.
A hónap elején Putyin azonnali tűzszünetet ajánlott Ukrajnának olyan feltételekkel, amelyeket Kijev már többször elutasított.
Amikor Putyin ajánlatáról kérdezték, a 78 éves Trump azt mondta, hogy az orosz vezető közelmúltban felvázolt feltételei a háború befejezésére „nem elfogadhatók”.
Mindazonáltal Trump, aki jó pár hazugságot sorakoztatott fel a kilencvenperces vitában, a „legnagyobb kereskedőnek” nevezte Zelenszkijt, katonai segélykérelmeire utalva.
„Nézzék, ez egy olyan háború, amely soha nem kezdődött volna el, ha lett volna vezetőnk” – mondta Trump, és ismét azt állította, hogy ha novemberben újraválasztják, képes lesz „elrendezni” a háborút.
Hogy hogyan, arról nem ejtett szót.
Életkori aggályok
Biden időnként botladozó vitateljesítménye rávilágított a korát érintő aggodalmakra: arra, hogy 81 évesen nem túl idős-e ahhoz, hogy újabb négyéves ciklusba kezdjen. Akadnak demokraták, akik most felteszik a kérdést, hogy nem kellene-e visszalépnie pártjuk elnökjelöltségétől.
Egy ponton úgy tűnt, hogy Biden összekeverte Trumpot Putyinnal; egy másik pillanatban pedig – a bevándorlással és a határbiztonsággal foglalkozó részben – összefüggéstelen választ adott, amit Trump nem hagyott szó nélkül: „Tényleg nem tudom, mit mondott a mondat végén. Nem hiszem, hogy ő maga tudja, hogy mit mondott.”
David Axelrod, Barack Obama volt elnök tanácsadója azt mondta a CNN-nek, hogy Biden „a vita előrehaladtával erősödött, de addigra szerintem már kitört a pánik. Meg kell vitatni, hogy egyáltalán kell-e ezt folytatnia.”
A vita másik pontján Trump azt is a szemére vetette Bidennek, hogy nem tudta elérni a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich szabadon bocsátását. Az újságírót több mint egy éve tartják fogva Oroszországban kémkedés vádjával. A vádat ő, munkáltatója és az Egyesült Államok kormánya egyaránt visszautasítja, és politikai motivációról beszél.
A volt elnök szerint Bidennek már „régen ki kellett volna hoznia” Gershkovichot, akinek a tárgyalása június 26-án kezdődött, és zárt ajtók mögött folyik. Putyin „valószínűleg dollármilliárdokat és milliárdokat kér” a riporter szabadon bocsátásáért.
Trump nem fejtette ki és nem támasztotta alá az állítását, de úgy tűnt, hogy egy 2023-as megállapodásra utalt, amelynek alapján öt, Iránban fogva tartott amerikait engedtek szabadon cserébe azért, hogy több milliárd dollár értékű zárolt iráni vagyon került át dél-koreai bankokból Katarba.
Washington többször közölte, hogy a pénzeszközöket korlátozott hozzáférésű, különleges számlákon tartják, amelyek lehetővé teszik, hogy Irán kizárólag humanitárius javakra, például gyógyszerre és élelmiszerre fordítsa.
Trump azzal is vádolta Bident, hogy ő volt a felelős „országunk történetének legkínosabb pillanatáért”, az Egyesült Államok vezette csapatkivonásért Afganisztánból 2021 augusztusában.
Ám Trump maga állapodott meg a nemzetközi kontingens kivonásáról a tálib vezetéssel egy évvel azelőtt, hogy elhagyta a hivatalát. A tervet nem véglegesítette; néhány évvel később Bidenre hárult a művelet irányítása.
Biden azt mondta, hogy amikor Trump a 2020. novemberi választások elvesztése után elhagyta hivatalát, „a dolgok kaotikusak voltak”.
