Putyin többször is megígérte, hogy sorkatonákat nem vetnek be az ukrán erőkkel vívott harcba. Az ukránok tavaly nyári, oroszországi betörése után azonban több tucat újonc tűnt el vagy esett fogságba. Mások pedig arról számoltak be, hogy nyílt harcba kerültek.
2023 decemberében több tízezer másik 18 évessel együtt kötelező sorkatonai szolgálatra hívták be az orosz fegyveres erőkhöz Alekszandrt is a szibériai Ulan-Ude városából.
Négy hónappal később, és csaknem 7000 kilométerrel nyugatabbra a fiatal férfi fedezékeket és gyalogsági lövészárkokat ásott Oroszország Ukrajnával közös határa mentén. Röviddel ezután éppen egy ilyen lövészárokban lapult, hogy megvédje magát az ukrán katonák és a kamikaze drónok támadásaitól.
„Kiderült, hogy a törvény ellenére harci övezetbe küldtek, anélkül, hogy erről megkérdeztek volna” – mondta a múlt hónapban a Szabad Európa Siberian Realities szerkesztőségének adott interjújában.
Alekszandr helyzete – a férfi a vezetékneve elhallgatását kérte, hogy megvédje magát egy vádemeléstől – az orosz politika fontos vitatott és érinthetetlen kérdését szemlélteti, azt, amit Putyin elnök az ukrajnai invázió 2022. februári elindítása óta határozottan igyekezett megkerülni.
A sorkatonák részvételét a harcokban.
Az invázió 40. hónapjához közeledve az orosz csapatok továbbra is elképesztő veszteségeket szenvednek el: nyugati becslések szerint a halottak és a sebesültek száma meghaladta a 750.000-et, és egyre nő, mióta nagy sebességre kapcsolt az idei tavaszi harci szezon.
Veszteségei ellenére Oroszországnak sikerült fenntartania a hadműveletei tempóját, mégpedig arra a bonyolult toborzási rendszerre támaszkodva, amely a rendes sorkatonai behívások mellett tartalékosok mozgósítását, önkéntesek csatlakozását, zsoldosok bevonását, sőt elítéltek kihozatalát is magába foglalja a börtönökből, bevetés céljából. A harci szolgálatért járó, egekbe szökő bérek és juttatások eredményeként folyamatosan áramlottak a fegyveres erőkhöz a harcba küldhető emberek.
Azt azonban tiltják az orosz törvények, hogy az újoncok – a többnyire 18 év körüli, egy év kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítő férfiak – harci övezetekben szolgáljanak. Ez először és mindenekelőtt Ukrajnát jelenti.
Putyin többször megígérte, hogy nem küldenek harcba sorkatonákat. De utóvédi feladatok elvégzésére, így például logisztikai vagy építési munkákra bevethetik őket az aktív harci zónákon kívül.
Arra is rá lehet venni – vagy kényszeríteni – őket, hogy teljesértékű önkéntes harci szerződést írjanak alá, mindössze négyhónapos alapkiképzés után. A sorkatonák gyakran nem egészen értik, hogy mit írnak alá – mondják aktivisták és ügyvédek.
Tavaly nyáron az ukrán erők támadást hajtottak végre Oroszország Kurszki területe ellen a gyengén védett határokon keresztül, felülkerekedve a határőr alakulatokon, a Nemzeti Gárda egységein és más csapatokon. A támadásban több tucat sorkatonát is elfogtak, és többen eltűntek. A Vjorsztka hírügynökség szerint legalább 25-en meghaltak.
Alekszandrnak szerencséje volt, hogy nem volt köztük.
A katonai ügyészséget és a helyi toborzási központ tisztviselőit nem tudtuk elérni, hogy nyilatkozzanak Alekszandr esetéről.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin megszegett ígérete: orosz újoncok halnak meg az ukrajnai háborúban
„Gyorsan kis árkokat ástunk, és csak ott ültünk bennünk”
Alekszandr, aki a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavli területen volt, amikor a Szabad Európának beszélt, elmondta, hogy 2023 őszén sorozták be. Még az év decemberében megkezdte a sorkatonaságot, és eleinte főként az Amuri területen, a kínai határ mentén szolgált.
A vasúti csapatok egyik egységéhez osztották be - ez egy olyan logisztikai erő, amely a hadsereget kiszolgáló vonatok működéséért felel az ország mind a 11 időzónájában.
„A kiképzés ideje alatt néhány célgyakorlatot végeztünk, és ennyi. Nem kaptunk különösebb kiképzést” – mondta.
2024 áprilisában ismeretlen számú sorkatonát küldtek egy gyülekezési pontra a kiképzőbázisáról, majd az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszkba vitték őket.
Elmondta, hogy először nyolc másik újonccal együtt azt a parancsot kapta, hogy ássanak fedezékeket a határőrségnek, az orosz határ őrzését szolgáló külön katonai egységnek. Egyetlen önkéntes katonát (kontraktiki) sem láttak –, mint ahogy mozgósított katonát (mobiki) sem - tette hozzá.
„A sorkatonákon kívül nem volt senki a környéken. Még a rajparancsnokunk is újonc volt, akárcsak mi, heten. Csak éppen a hadsereg előtt katonai iskolába járt” – mondta.
Tavaly augusztusban, amikor az ukrán csapatok betörésükkel meglepték a szomszédos Kurszki területen az orosz erőket, Alekszandr teljes zászlóalja Brjanszkban volt. Elmondása szerint augusztus 6-án készültségbe helyezték őket; két másik század csatlakozott sebtében hozzájuk.
„Gyorsan kis árkokat ástunk, aztán csak ültünk ott bennük. Ennyi” – mondta.
A rangidős tisztek arra utasították a sorkatonákat, hogy a határhoz legközelebb eső állásokban helyezkedjenek el. Mögöttük, a második védelmi vonalban hivatásos katonák voltak, jobb felszereléssel.
A sorkatonáknak megtiltottak bármiféle, előre nem tervezett visszavonulást - mondta.
„Egyszer több órán keresztül voltunk tűz alatt. Felderítő misszióra küldtek minket, aztán megjelentek az ukrán fegyveres erők. Nem tudtunk visszafutni; a saját embereink lőttek volna ránk, amiért elárultuk a helyzetünket. Lefeküdtünk és órákon át vártunk” – mesélte.
Egy ukrán kamikaze drón az állása közelében robbant fel, ettől agyrázkódást kapott – ötödszörre már.
Ehhez kapcsolódóan: Egy orosz sorkatona apja azt gyanítja, hogy fiát halálra verték, amiért nem akart Ukrajnában harcolni
A sorkatonák szürke zónája
Az orosz tisztviselők nem hajlandók elismerni azt, ami többé-kevésbé nyílt titok, különösen a katonacsaládok körében: hogy sorkatonák, szándékosan vagy hanyagságból, valóban keveredtek harcba az ukrán határ mentén.
Létezik egy jogi kiskapu a harcba küldésük tilalmában. Mindössze négy hónap elteltével a fiatalok szerződést írhatnak alá, és gyakorlatilag önkéntesként vállalhatnak teljes szolgálatot, beleértve a harci bevetést is.
Mindazonáltal a tisztek és a katonai toborzók rendszeresen gyakorolnak nyomást az újoncokra, és kényszerítik őket, hogy szerződjenek le anélkül, hogy teljes egészében megismertetnék velük a felelősségi nyilatkozatot vagy egyéb releváns információt adnának - panaszkodnak aktivisták, ügyvédek, sőt még szülők is.
Tavaly októberben egy orosz harckocsihadosztály több újonca 305 000 rubelt (1 millió 350 ezer forintot) kapott kártérítésként, miután arra panaszkodtak, hogy hamis szerződéseket írtak alá a védelmi minisztériummal.
Ugyanabban a hónapban Alekszandr, aki nem írt alá ilyen önkéntes szerződést, újból megsebesült: egy kamikaze drón roncsa találta el a bal lábát. Elvitték a frontvonalból, és egy katonai klinikára került Borzjában, ahonnan az egysége eredetileg elindult.
A katonaorvosok vonakodtak a pontosan diagnózistól, mivel sorkatona volt, a sérülés pedig harci sérülés, ami ellentétes a törvénybe fektetett tilalommal. Ez azt jelentette, hogy a háborús sérülés után járó pótlékra sem lett jogosult.
2024. december 10-én szerelhetett le, egy évvel azután, hogy bevonult.
„Először egyáltalán nem tudtam járni” – mondta. „Csak ugrálni tudtam, ez volt a legtöbb. Kicsit begyógyult a seb, aztán vettem egy botot, és legalább el tudtam kezdeni sétálni.”
„Bent tartottak a kórházban, amíg le nem szereltem. Rokkant maradtam. És pénzt sem kaptam. Pánikrohamaim vannak. Ha meghallok egy durranást, egyből körbenézek, drónokat keresek.”
Alekszandr azt mondja, hivatalos panaszt kíván tenni a katonai ügyészségen, egyrészt azért, hogy elismerjék: harcban vetették be, másrészt azért, hogy kapjon pénzt a sebesülése után.
Ehhez kapcsolódóan: „Minden rendben, még 92 nap van hátra” – Belgorod közelében estek el a besorozott orosz ikrek
