A nemrég megmérgezett Putyin-ellenes civil aktivista alapítványa közölte a hírt. Az ügyvédnőt pár napja már kihallgatták, miután Navalnij egy kamu telefonhívással lebuktatta saját merénylőinek egyikét.
Ljubov Sobolt pár napja már hat órára őrizetbe vették, miután a lakásán kereste fel Konsztantyin Kudrjasevet, azt a titkosügynököt, aki beugrott Navalnij telefonhívásának, és mindent elmondott neki – azt gondolván, hogy egy FSZB-s feljebbvalója – a Navalnij elleni merényletről. A merényletkísérlettel vádolt egyik orosz titkosszolgálat, az FSZB provokációnak minősítette a vádakat.
December 25-én korán reggel Sokolt lakásáról vitték be kihallgatásra, állítja Putyin kritikusa, aki jelenleg Németországban lábadozik az ellene elkövetett augusztusi novicsokos mérgezés után.
A 33 éves ügyvédnő telefonja ki van kapcsolva, és Navalnij alapítványának vezetői sem tudják hol lehet Sokol. Az ügyvéd férje és lánya elhagyhatták a lakást.
Hétfői, hat órán át tartó rendőrségi kihallgatása után Sokol azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy tart attól, hogy bűnvádi eljárást indítanak ellene.
Az ügyvédnő azt tervezi, hogy indul a jövő évi parlamenti választáson.
Külföldi ügynök alapítvány
Navalnij antikorrupciós alapítványát, az FBK-t a civil szervezetekről szóló 2012-es törvény alapján „külföldi ügynöknek” minősítették.
Az alaptívány rendszeresen publikál tényfltáró anyagokat állami hivatalnokok megvesztegetési ügyeiről. Az ügynökké minősítés nyomán az alapítványt jobban ellenőrizhetik a hatóságok, és jelentéseket kell közzétennie vezetőiről és forrásai elköltéséről. Utóbbiak eredetét, és a támogatók céljait is nyilvánosságra kell hoznia.
Az alapítvány állítja, hogy semmilyen támogatást nem kap külföldről, csak orosz állampolgároktól, és az ügynökké minősítés célja a tényfeltáró munkájuk akadályozása.
Az alapítvány az elmúlt években hálózatot épített Navalnij támogatóiból, akik több régióban ellenzéki megmozdulásokat szerveztek.
Navalnij nyáron azt mondta, hogy be fogja zárni az alapítványt, mert addigra az már össszesen 1,2 millió dollár büntetést kapott a hatóságoktól. (Például azért, mert You Tube csatornájukon nem tüntették föl, hogy az „külföldi ügynöké”.) Utóbbiak rendszeresen átkutatják az alapítvány irodát, befagyasztották a bankszámláit, és rendszeresen letartóztatják a munkatársait.
Az orosz példa
A magyar országgyűlés 2017-ben hozott egy, az oroszhoz hasonló törvényt, ami szintén kötelezővé tette volna bizonyos civil szervezetek számára, hogy föltüntessék, ők „külföldről támogatott” szervezet.
A törvényt diszkriminatívnak minősítve, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. A kormány nyáron elbukta az unió luxembourgi bíróságán a pert.
Az ítélet szerint „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba…hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.”
Ezen kívül megállapította, hogy „a törvény által előírt intézkedések…alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek.”
A kormány azóta sem teljesítette az uniós bíróság ítéletét, és nem vonta vissza a jogsértő törvénymódosítást. Emiatt több magyarországi jogvédő szervezet december 18-án nyílt levéllel fordult az Európai Bizottsághoz.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából
