Amikor január 1-jén leállt az orosz földgáz áramlása nyugat felé Ukrajnán keresztül, véget ért egy korszak.
Ez csapást jelentett Moszkvára is; rávilágított arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök döntése a teljes körű háború megindításáról a szomszédos ország ellen aláásta Oroszország képességét arra, hogy befolyásolási eszközként használja az energiaellátást Európa nagy részén.
De ez nem áll Moldovára.
Elemzők és tisztviselők szerint Oroszország arra törekszik, hogy az Ukrajna és az uniós tagállam Románia között elterülő kis ország Nyugat-barát kormányának meggyengítésére használja a vezetékek elzárását, hogy visszaszerezze Moldovában a Kreml befolyását és ellenőrzését.
Azután, hogy évtizedeken át az orosz gáztól függött az otthonok fűtése és a gyárak üzemanyag-ellátása, Moldova az elmúlt években diverzifikálta energiaforrásait – részben a 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű invázió hatására, amely egész Európát energiaellátása újragondolására késztette.
Ez azt jelenti, hogy az orosz állami gázipari óriással, a Gazprommal kötött tranzitszerződés meghosszabbításának ukrán visszautasítása nincs közvetlen hatása az ország nagy részére. Négy nappal a gázvezetékek elzárása után a legtöbb moldovai háztartásban még mindig meleg van, és ég a villany.
Komorabb a kép viszont a Dnyeszter Menti Köztársaságban, a Dnyeszter folyó bal, illetve keleti partjának renegát területén, amelynek földjén orosz csapatok tartózkodnak, és amely maga irányítja az ügyeit – Moszkva támogatásával – a Szovjetunió összeomlásával kirobbant háború óta. A leállás miatt a térség 450 ezer lakójából sokan öltöznek melegebben, használnak elektromos fűtőtestet és dideregnek az otthonukban. A de facto kormány egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az üzemanyaghiány miatt az élelmiszergyártókon kívül minden ipari vállalatot be kellett zárniuk.
Robbanásveszélyes elégedetlenség
Oroszország vélhetően abban reménykedik, hogy a helyzetet kihasználva fokozhatja a feszültséget a moldovai kormány és hatóságok, illetve a Dnyeszteren túli terület polgárai között, miközben országszerte robbanásveszélyes elégedetlenséget szítanak az emelkedő árak.
A szakadár területen kívüli Moldova egészen a közelmúltig a Kurcsuganból, egy orosz gázzal működtetett, Dnyeszteren túli erőműből kapta az áram nyolcvan százalékát. Az erőművet most részben importszénnel táplálják. Moldova idén várhatóan több áramot kezd behozni Romániából, jóllehet az árak valószínűleg nőni fognak.
Oroszország a fekete-tengeri Török Áramlat vezetéken keresztül szállíthat némi gázt Moldovába, hogy enyhítse a Dnyeszteren túl létrejött válsághelyzetet és biztosítsa a Kurcsugan ellátását. A moldovai tisztviselők – akik hatvannapos szükségállapotot hirdettek, amikor kiderült, hogy a Gazprom január 1-jén elzárja a gázt – állítólag meglepődtek, amiért a Gazprom nem törekedett arra, hogy a Török Áramlaton keresztül folytassa a szállítást.
„Az oroszok egyértelműen nem csak Ukrajnára, Európára és Moldovára gyakorolnak nyomást – mondta William Hill, az Egyesült Államok volt nagykövete, aki éveket töltött Moldovában. – A Dnyeszter Menti Köztársaságot is nehéz helyzetbe hozták, és ez mindenkit nagyon meglepett. (…) Amit az oroszok harmincéves proxijukkal műveltek a Dnyeszter folyó bal partján, az figyelemre méltó – tette hozzá. – Az emberek nem felejtik el. Ott most fagy.”
Az ukrajnai invázió közelebb sodorta a Dnyeszteren túli hatóságokat a központi, kisinyovi kormányzathoz. Az a barátságtalan bánásmód, amelyben a térség most Oroszországtól részesül, visszaüthet, és felgyorsíthatja a folyamatot.
Moszkva azonban keményen dolgozik azon, hogy a Nyugat-barát kormányra hárítsa a felelősséget – és úgy tűnik, a Dnyeszteren túli vezetők egyetértenek ezzel: elutasítják, hogy Kisinyov generátorokkal, humanitárius segéllyel és alapvető egészségügyi készletekkel segítse a terület lakóit.
„Az orosz állami propaganda olyan üzenetek terjesztésébe kezdett, amelyek Moldovát és kormányát hibáztatják a kialakult helyzetért, és apokaliptikus forgatókönyveket vázoltak fel a térséget illetően már hetekkel a gáztranzit vége előtt” – mondja Marija Golubeva egykori lett parlamenti képviselő, a washingtoni Center for European Policy Analysis munkatársa.
Fokozódó propaganda
Január 1-je körül felerősödött a propaganda – közölte a Szabad Európával, hozzátéve: „Úgy gondolom, ez a következő hetekben még jobban felpörög, miközben a de facto Dnyeszteren túli hatóságok figyelmen kívül hagyják Moldova megoldási javaslatait.”
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő január 2-án, amikor az Európába irányuló szállításokról beszélt, mindenféle bizonyíték nélkül azt mondta, hogy „az orosz gázszállítás leállításáért teljes mértékben az Egyesült Államokat és a kijevi bábrendszert terheli a felelősség”, valamint Ukrajna európai támogatóit.
A leállás idején még hónapok vannak hátra a télből. A politikai feszültség továbbra is magas Moldovában az őszre várható parlamenti választások előtt. Maia Sandu Nyugat-barát elnököt novemberben egy olyan kampány után választották újra, amelybe a kormány szerint Moszkva agresszív módon beavatkozott. Az EU-párti oldal hajszállal nyerte csak meg azt a népszavazást, amelyet Moldova uniós integrációjának jövőjéről tartottak.
A Kreml egyértelműen rajta tartja a szemét a parlamenti választásokon – mondja Oana Popescu-Zamfir, a romániai székhelyű GlobalFocus Center agytröszt igazgatója, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa.
Sandu kormányzó pártja „nincs olyan jó helyzetben ehhez, mint volt az elnökválasztáshoz és az EU-népszavazáshoz, így Oroszországnak elegendő csak egy kis nyomást gyakorolnia ahhoz, hogy elveszítse a választásokat” – mondta a Szabad Európának adott telefoninterjúban.
Moldova vásárolhat gázt az európai piacról, de sokkal drágábban annál, mint amennyit a Gazpromnak fizetett – tette hozzá. „Szóval azt hiszem, az orosz stratégia arra irányul, hogy a teljes költségvetésüket energiára költsék a tél átvészeléséhez bármilyen cél helyett, ami a gazdasági fejlődést szolgálná – mondta Popescu-Zamfir. – Így a választások közeledtével meglódul az infláció, tovább nőnek az árak, pedig már most is elég magasak.” Megfelelő nyugati segítség nélkül „ez a stratégia teljes egészében működhet” – tette hozzá.
