Márciusi nagyinterjúnkban dr. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke még azt mondta: nem vesz részt a Türk Állami Igazságügyi Szervezet májusi isztambuli ülésén. Az OBT május 21-i közleménye szerint viszont mégis elmegy Törökországba, ahol több ezer bírót börtönöztek be vagy kényszerítettek emigrációba.
Cikkünk megjelenése után érkezett dr. Szabó Péter válasza, melyet egészében közlünk frissítve az írást.
2024. május 22–24. között Isztambulban találkoznak a Türk Államok Szervezete tag- és megfigyelő államai igazságügyi tanácsainak vezetői. Az ülésen az Országos Bírói Tanács képviseletében dr. Szabó Péter elnök az Országos Bírói Tanácsot bemutató előadást fog tartani – áll a szervezet közleményében.
Igyekezve elkerülni az orientalizmus csapdáját, az nyugodtan kijelenthető, hogy a türk államok (amelyek legfőbb politikai szervezetébe Orbán Viktor diplomáciája bevitte Magyarországot is) jellemzően nem a végrehajtó hatalomtól teljesen függetlenül működni tudó bírósági rendszert működtetnek, ami pedig a demokratikus jogállam egyik legfőbb ismérve. Olyannyira az, hogy Magyarország is csak akkor jutott hozzá a befagyasztott uniós támogatásai egy (kisebb) részéhez, amikor 2023 nyarán a parlament olyan igazságügyi törvénycsomagot fogadott el, amely jelentősen megerősítette a bírósági szervezet, így a bírók függetlenségét.
Szabó Péter részt vesz és előad egy olyan ország dominálta nemzetközi szervezet igazságügyi tanácsának ülésén, ahol a 2016-os puccs után bírák ezreit érte kormányzati retorzió. Elvi és szimbolikus jelentőségén túl döntése a januárban felállt új OBT működési módjának problémáit is jelzi. Ugyanis az isztambuli ülésen való részvétel kapcsán zajlott az OBT első olyan vitája – legalábbis a jegyzőkönyvek tanúsága szerint –, amelyek alig két hónap után egy OBT-tag lemondásához vezettek és azóta is folyamatosan felbukkannak a testület ülésein.
Lesz-e közös fotó a török bírók bebörtönzőjével?
Bár Szabó Péter beköszönő sajtótájékoztatóján a csapatkapitányéhoz hasonlította a maga elnöki szerepét, aki első az egyenlők között, vannak jelei annak, hogy az edzői szerepfelfogás sem áll tőle távol. Nézzük a türk illiberális rezsimek találkozóján való részvétel előzményeit.
Tavaly októberben még az előző OBT hozott egy döntést, amelyben felkérték az OBH elnökét, hogy vizsgálja felül az OBH-nak – tehát nem az OBT-nek – a részvételét a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban meglévő megfigyelői státusza kapcsán. Idén januárban a török bírók és ügyészek tanácsától már az OBT-hez érkezett meghívó a Türk Állami Igazságügyi Szervezetének második ülésén való részvételre. Erről már az új OBT dönthetett volna, de nem volt rá lehetősége, mert február 14-i ülésükön az elnök nem tartotta szavazási kérdésnek, hogy az OBT-elnök képviselje-e vagy sem a szervezetet Isztambulban.
Akkor több OBT-tag jelezte, hogy nem kellene fenntartani a megfigyelői státuszt a türk szervezetben, mert az OBT egyéb nemzetközi kapcsolatai – például a tagság az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatában – fontosabb, ugyanis az európai hálózat többször elítélte a török bírókat sújtó retorziókat. Márciusban fel is tettük a kérdést dr. Szabó Péternek, aki közölte, hogy nem utazik Isztambulba.
Eltelt két hónap, és mégis megy. Ha elfogadjuk, hogy interjúnkban komolyan mondta, hogy nem utazik, akkor ebben a két hónapban kellett valaminek történnie, aminek hatására meggondolta magát.
Ebben az interjúban Szabó Péter még távolmaradást ígért: „Lehetséges olyan helyzet, amikor a konfliktust nem lehet elkerülni”
A kormánynak fontos a Türk Tanácsban való részvétel, és ezt több, jogilag független állami szerv (például az Állami Számvevőszék) azóta a maga szakterületén lévő kétoldalú egyezmények megkötésével le is követte. A mindenkori kormánynak persze vannak diplomáciai és egyéb kötelezettségei, de a bírói szervezet vezetőinek nincsenek, nem kell politikai okokból a bírói szabadság megsértőivel együtt reprezentálnia.
(Az Állami Számvevőszék Kommunikációs Osztálya jelezte, hogy cikkünkben tévesen írtuk azt, hogy az Állami Számvevőszék kötött megállapodást türk testvérszervezeteivel. A figyelmetlenségért elnézést kérek: valójában a Gazdasági Versenyhivatal csatlakozott - az OBT-hez hasonlóan megfigyelőként - a Türk Államok Versenytanácsához. - K.Gy.)
Írásban megkérdeztük az OBT-t, hogy az elnöknek volt-e erről a témáról folytatott megbeszélése az utóbbi időben a kormányzat valamely tagjával vagy a bírósági szervezet (akár a központi és a Kúria) valamely vezetőjével. Ha kapunk választ, frissítjük cikkünket.
A véleménymódosítás ráadásul pont akkor történt, amikor az OBT is több ülésén tárgyalta és juttatta el javaslatait a kormánynak a bírói és bírósági alkalmazotti fizetések elkerülhetetlen emeléséről, tehát épp pénzért lobbizik. Márciusban megkérdeztük Szabó Pétertől, hogy nem érzi-e a lekenyerezés veszélyét az új igazságügyi salátatörvény ama passzusában, amely szerint az OBT elnöke és elnökhelyettese egy budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, és a rezsit is fizeti a költségvetés.
Cikkünk megjelenése után érkezett Szabó Péter válasza, melyet egészében közlünk:
"A döntés előkészítéseként a KKM-et és az Információs Hivatalt megkerestem, egyébként a témáról a kormányzat egyik képviselőjével sem beszéltem, miként ebbéli minőségükben a bírósági szervezet vezetőivel sem.
A döntés meghozatalát megelőzően a részvétel kapcsán az OBT tagok véleményét megismertem, így dr. Varga Zs. Andrásét is, aki az OBT tagja.
Szeretnék utalni arra, hogy az interjú készítése óta a szervezők meghívásukat megismételték, emellett újonnan tisztázott körülmény, hogy a TÁSZ-ban megfigyelő Magyarország igazságügyi tanácsának képviseletében a záró nyilatkozatot nem írom alá (annak aláírói csak a TÁSZ tagok tanácsai).
Figyelemmel az ismert aggályokra is, szeretném a figyelmet arra is felhívni, hogy a török CJP-nek (Council of Judges and Prosecutors of the Republic of Turkey) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van, uniós tagállamok igazságügyi szervezeteivel is, amiről honlapja megtekintésével Ön is meg tud győződni".
Elnök vagy tanács? Vagy a régi Elnöki Tanács?
Az elnök tágan értelmezi a képviseleti jogkört, így a türk tanácskozás esetében sincs testületi döntés az OBT képviselete mögött. Ez az OBT felügyeleti feladatai kapcsán is előfordul: dr. Gergye Tamás is azzal indokolta lemondását, hogy nem sikerült tisztázni az elnökség határait, kialakítani a testületi működés mechanizmusait, még a felügyeleti jogkörök kapcsán sem. „Elfogadhatatlan számomra az a kialakulni látszó gyakorlat, amely szerint az OBT felügyeleti feladatait érintően az OBT képviseletéhez nincsen szükség testületi állásfoglalásra” – indokolta lemondását.
Csik Attila OBT-tag a február 14-i ülésen – elismerve, hogy az elnök az, aki képviseli az OBT-t – az szmsz 7. paragrafusára hivatkozott, miszerint az OBT feladatait és hatáskörét az elnök vezetésével és a tagok részvételével, testületként gyakorolja. „Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen testületi felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy az OBT elnöke egyáltalán elmehessen” – mondta. Kozlovszky Ágnes tag szerint „testületként járunk el és hozunk közösen döntéseket”, és támogatná, ha a tanács véleményt formálna ebben a kérdésben, „még akkor is, ha adott esetben az elnök ettől eltér”.
Szabó Péter ezt válaszolta: „Természetesen meghallgatom valamennyi véleményt, viszont úgy gondolom, hogy a döntést végeredményben nekem kell meghoznom. Kérném valamennyi tagot, hogy ezt respektálni szíveskedjen.” Szerinte operatív kérdésekben az elnökhöz van telepítve a döntési jogkör, nem gondolja, hogy ilyenkor szavazni kellene. „Az OBT képviseletére az elnök van feljogosítva.”
Ebben a cikkben írtunk a vitatott feladatmegosztásról: Máris lemondott az új Országos Bírói Tanács egyik tagja
Többször megtörtént, hogy az elnök nem vett napirendre egy tag által javasolt napirendi pontot, így elmaradt „valamennyi vélemény meghallgatása”. Az előző OBT esetében nem ez volt a gyakorlat. A tavalyi törvénymódosítás szerint az OBT-nek mindent meg kellene és lehetne tárgyalnia, ami az igazságszolgáltatást érinti.
Az elnök ugyanis úgy értelmezi a törvényt, hogy a napirendre vételhez öt fő kell, viszont az adott kérdést nem viszi a testület elé, hogy öten megszavazhassák (vagy nem) a napirendre vételt. A törvény nem fogalmaz egyértelműen, így logikusnak látszik, hogy a testületnek magának kellett volna döntenie arról, hogy melyik értelmezés szerint működjön a következő hat évben.
Zárt és online tartott ülések többször voltak az előző OBT idején is, de akkor tudni lehetett, ha volt. Most viszont azokról az ülésekről, amelyeket az elnök zártan tárgyalt napirendi pontokkal hirdet meg, a tanácskozási jogú résztvevők, illetve a bírók nem is értesülnek. (Más a helyzet egy normál ülés zártan tárgyalt napirendi pontjaival kapcsolatban, arról tudni, hogy mi a témájuk.) Így bizonyos témák rejtve maradnak, ahogy az is, miért voltak zártan tárgyalva. Ezeket ugyanúgy a testület elé lehetne vinni, és szavazni róluk.
Az OBT elnökének és elnökhelyettesének korábbi, féléves mandátumához képest a mostani, három évre szóló kinevezés jelentős megerősítés. A szervezet jogi személy lett, elnöke munkáltatóvá lépett elő, és úgy tűnik, ezt a szerepét valamennyire a testületi tagokra is kiterjesztve definiálja – az operatív döntések tág értelmezésével.
Pedig a testületi felhatalmazás/döntés kikapcsolásával – ahogy korábbi cikkünkben is írtuk – kiszolgáltatottabbá válik a testület képviselője, mintha megfelelő testületi mandátummal rendelkezve járna el a különböző kormányzati megkeresések esetén. Például hogy nem menne-e el mégis Isztambulba az OBT képviseletében.
Az Azertac azeri állami hírügynökség tudósítása szerint, az isztambuli rendezvényen a török felszólalók a türk világ egységének fontosságát hangsúlyozták “nemcsak a régió, hanem a globális béke érdekében is”, felhívták a figyelmet a világban tapasztalható jogsértésekre és kiemelték a türk nyelvű országok igazságügyi és jogi hatóságai közötti együttműködés fejlesztésének fontosságát.
A Türk Államok Szervezete delegációinak vezetői Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkoznak, írta az Azertac.
