Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az „LMBT-propagandát” tiltó és különböző események, például a Pride-felvonulások ellehetetlenítését is lehetővé tévő törvény visszavonására szólította fel a dél-kaukázusi országot.
Josep Borrell az X-en közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a törvény aláássa az alapvető emberi jogokat, valamint erősíti a diszkriminációt és a megbélyegzést.
„Felszólítom Georgiát a jogszabály visszavonására, amely még inkább kisiklatja az ország EU-pályáját” – írta.
A kormányzó Georgiai Álom párt által benyújtott, majd szerdán nagy többséggel megszavazott törvény egyebek mellett tiltja az azonos neműek házasságát és örökbefogadását, illetve a nemváltó műtéteket.
A „családi értékekről és a fiatalkorúak védelméről” szóló jogszabály értelmében mindemellett büntetni fogják az úgynevezett nem hagyományos kapcsolatok érdekében végzett „propagandát”.
Továbbá lehetővé tették azon gyülekezések betiltását is, amelyeken a „biológiai nemtől” eltérő nemek fogalmát vagy a homoszexuális kapcsolatokat népszerűsítik.
Az ellenzéki képviselők bojkottálták a szavazást, a tbiliszi parlament előtt pedig tiltakozók gyülekeztek.
A már az elfogadása előtt is nemzetközi bírálatokat kiváltó törvény a közzétételét követően lép hatályba, s bár az államfő vétót emelhet, ezt a kormánytöbbség felülbírálhatja, ahogyan az több más esetben is történt.
Az ellenzék lényegében május óta bojkottálja a parlament üléseit, ekkor nyomta keresztül a kormányzó párt az orosz mintára előterjesztett „külföldiügynök-törvényt”, amelynek alapján minden szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik.
Az Egyesült Államok hétfőn több mint hatvan georgiai személyt szankciókkal sújtott, köztük a kormány két tagját is a demokrácia és az emberi jogok „aláásása” miatt.
Irakli Kobahidze, az ország miniszterelnöke másnap Robin Dunnigan amerikai nagykövettel találkozott, akit arra figyelmeztetett, hogy Georgia válaszul felülvizsgálhatja a kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
A jogszabály ellen emberek tízezrei tüntettek az országban, a hatóságok azonban erőszakkal elfojtották a demonstrációkat.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
1/6Tüntető trombitával és könnygáz ellen védő maszkban a „külföldiügynöktörvény-javaslatról” szóló parlamenti vita alatt a georgiai Tbilisziben 2024. május 2-án. A törvény előírná a külföldi finanszírozású civil szervezeteknek, hogy regisztrálják a tevékenységüket, és széles körű felügyeleti jogkörrel ruházná fel a hatóságokat a civilek működésének ellenőrzésére
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
2/6Európai uniós zászlóba burkolózó tüntető a georgiai parlament kerítésén a „külföldiügynöktörvény-javaslat” elleni tüntetésen Tbilisziben 2024. május 14-én. A kormány egyszer már meghátrált a külföldiügynök-törvény kapcsán, amikor tavaly a tömegtüntetések hatására visszavonta a benyújtott törvényjavaslatot, idén azonban a külföldi ügynök kifejezést kihagyva ismét benyújtotta
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
3/6A tiltakozók szerint a törvényjavaslat veszélyeztetheti a médiaszabadságot, a civil társadalmat és az ország európai uniós tagságra irányuló pályázatát. Az ellenzéki pártok és aktivistacsoportok több hete szerveztek megmozdulásokat a törvénytervezet ellen tiltakozva, de az első tömeges tüntetésre május 1-jén került sor a fővárosban, Tbilisziben, miután a vitatott törvény második olvasata is továbbjutott a parlamentben
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
4/6Az előző tüntetések kemény rendőri fellépéseire készülve május 14-én, a végszavazás napján már többen könnygáz ellen védő maszkban vonultak a parlament elé. A tüntetők feszültségét fokozta, hogy a georgiai parlament jogi bizottsága előző nap alig másfél perc alatt, ellenvetés nélkül engedte tovább a törvényjavaslatot, miközben az utcán ezrek követelték a jogszabály megsemmisítését
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
5/6A tbiliszi rendőrség könnygázzal, vízágyúval és a beszámolók szerint gumilövedékkel is lőtt a georgiai parlament előtt összegyűlt tüntetőkre, valamint néhány tüntetőt megvertek. A törvény miatt a parlamentben is pattanásig feszült a hangulat, a képviselők több ízben összeverekedtek
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
6/6Elkeseredett demonstráló május 14-én, a végszavazás napján Tbilisziben, amikor a képviselők a több hétig tartó tüntetések dacára elfogadták a törvénytervezetet, amelyet a kormánypárt terjesztett elő. Az ellenzék szerint a törvény orosz mintára készült, azzal a burkolt céllal, hogy elfojtsa az ellenvéleményt képviselő civileket és elhallgattassa a független médiát
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
Previous slide
Next slide
Az Európai Unió leszögezte, hogy a törvény komoly akadályt jelent Georgia csatlakozási folyamatában.
Szalome Zurabisvili georgiai elnök október 26-ra tűzte ki a választást, amikor szavai szerint az emberek előtt az a döntés áll, hogy „együttműködnek Európával, vagy Oroszország rabszolgái lesznek”.
Friss felmérések szerint továbbra is a Georgiai Álom számít a legnépszerűbb pártnak az országban.