Az EU külügyminiszterei január 25-én tárgyalnak arról, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij őrizetbe vétele miatt. A találkozót azután hívták össze, hogy a Kreml-kritikus politikus szabadon engedése érdekében Oroszország-szerte több ezren vonultak az utcára, dacolva az erőszakos rendőri fellépésekkel.
„Ez a letartóztatási hullám nagyon aggaszt minket, csakúgy, mint Navalnij úr őrizetbe vétele" - mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője január 25-én, miután megérkezett a miniszteri találkozóra. Borell szerint az ülésen megvitatásra kerülnek majd az Oroszországgal kapcsolatos „következő lépések", mivel néhány uniós tagország további szankciókat szorgalmaz Moszkva ellen.
Az uniós külügyminiszterek gyűlésén Szijjártó Péter is részt vesz, a magyar külügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy egyelőre még nem került napi rendi pontra az Oroszország elleni szankciók kérdése, majd ha lesz ilyen javaslat, akkor "meg fogják fontolni."
Egyes európai uniós diplomaták szerint a tagállamok azonban nem fognak tudni megállapodni az új szankciókról addig, amíg Navalnij ügyében nem születik meg a bírósági döntés. A február elejére várható bírósági meghallgatáson derül majd ki biztosan, hogy hosszabb időre rács mögé küldik-e az ellenzéki politikust vagy sem.
A miniszteri találkozót Borrell a január 23-i oroszországi tüntetések után jelentette be, amelyeken az OVD-Info szerint több mint 3700 résztvevőt vettek őrizetbe. Csak Moszkvában – ahol a rendőrökkel folytatott összecsapások során többen megsebesültek – 1 455 embert tartóztattak le.
Nyugaton elítélik az erőszakos orosz fellépést
A nyugati országok elítélték a tüntetőkkel szemben alkalmazott „kemény taktikákat".
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter január 24-én kijelentette, hogy a tüntetők tömeges letartóztatása „elviselhetetlen cselekedet", amely egyben „az önkényuralom felé csúszást" is jelenti.
Németország külügyminisztere Heiko Maas a békés tüntetők azonnali szabadon bocsátását szorgalmazta, mondván, hogy az orosz alkotmány „Oroszországban mindenkinek jogot ad véleményének kifejtésére és tüntetéseken való részvételre”.
Andrzej Duda lengyel elnök egyike azoknak, akik szeretnék, ha az Európai Unió súlyosabb szankciókat vezetne be Oroszország ellen a Navalnijjal kapcsolatos bánásmód miatt – írta a Financial Times január 24-én.
A konfliktus elkerülésének „egyetlen módja a nemzetközi jog betartatásának kikényszerítése. Ennek puskák, ágyúk és bombák nélküli megvalósítása csakis szankciókkal lehetséges" – nyilatkozta Duda az újságnak.
A lengyel vezető szerint, ha Navalnijt nem engedik szabadon, akkor Borrellnek át kellene gondolnia a jövő hónapra tervezett oroszországi útjának tervét.
A balti-államok szankciókat követelnek orosz tisztviselők ellen
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az uniónak „nagyon világos és határozott üzenetet kell küldenie, méghozzá azt, hogy ez nem elfogadható”.
A volt szovjet köztársaságok – Észtország, Lettország és Litvánia – külügyminiszterei mindannyian a Navalnij letartóztatásért felelős orosz tisztviselők elleni szankciók bevezetését követelik.
Élőlánc és rendőri brutalitás: tüntetések Navalnijért
Manfred Weber pénzügyi megvonásokat szorgalmaz
Határozott fellépésre szólított fel Manfred Weber, az unió legnagyobb politikai szövetségének vezetője is. "Az EU külügyminiszterei nem engedhetik meg, hogy kitérjenek (a válaszadás elől) és megelégedjenek egy általános kiállás hangoztatásával" – mondta Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője.
„Az EU-nak oda kell ütnie, ahol az a Putyin-rendszernek valóban fáj - és ez a pénz" – nyilatkozta a konzervatív politikus a német RND újságnak. „Az EU-nak ki kellene vonnia a pénzügyi tranzakciókat Putyin belső köréből” – tette hozzá Weber.
A Kreml szerint az USA és szövetségesei beavatkoznak a belügyeikbe
Oroszország a globális felháborodás és a nemzetközi nyomás ellenére visszautasította azoknak a kérelmét, akik Navalnij szabadon bocsátását szorgalmazták. Egy nappal a tüntetések után, – amelyek az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes megmozdulásai voltak – a Kreml azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy beavatkozott az orosz belügyekbe.
A Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov azonban azt is kijelentette, ha Joe Biden elnök új kormánya nyitott lenne a párbeszédre, Putyin viszonozná azt. A Peszkov január 24-ei interjújában elhangzott vádaskodás nem meglepetésszerű, hiszen az orosz külügyminisztérium már korábban is tett hasonló utalásokat.
A londoni orosz nagykövetség a Twitteren vádaskodik
Eközben a londoni orosz nagykövetség a tüntetések támogatásával vádolta a nyugati nemzeteket.
„A képmutatók továbbra is felfújják ezt a hamis Navalnij-ügyet, hogy beavatkozhassanak hazánk belügyeibe. Ez egy professzionálisan előkészített provokáció, amelyet a nyugati országok nagykövetségei, köztük az USA moszkvai nagykövetsége, ösztönöz”– írta a Twitteren a londoni orosz nagykövetség.
Jelenleg azonban nincs arra bizonyíték, hogy az Egyesült Államoknak vagy más nyugati országnak bármilyen szerepe is lenne a tüntetésekben.
Az amerikai nagykövetség figyelmeztetést adott ki a tüntetések miatt
Moszkvában, Szentpéterváron és több más orosz nagyvárosban emberek tízezrei vonultak ki az utcára, hogy Navalnijt támogatásukról biztosítsák. Az ellenzéki politikust egy hete börtönözték be, miután visszatért Oroszországba Németországból, ahol egy – állítólag a Kremlhez köthető – mérgezésből gyógyult fel.
A tiltakozások előtt az Egyesült Államok nagykövetsége rutinszerű figyelmeztetést tett közzé az amerikai állampolgárok számára, miszerint a nyugtalanságok miatt veszélyhelyzet alakulhat ki.
A tüntetések előtt a nagykövetség közzétett egy nyilatkozatot is, amelyben leírták, hogy az Egyesült Államok támogatja a békés tiltakozáshoz való emberi jogot. Majd kiegészítették a szöveget azzal, hogy „az orosz hatóságok lépéseket tettek, hogy elnyomják ezeket a jogokat".
Peszkov a kijelentést „helytelennek” nevezte, majd hozzátette, hogy mindez arra utal, hogy az amerikaiak „természetesen közvetve, de abszolút beavatkoznak a belügyeinkbe”.
Aggódnak az emberi jogi szervezetek
„Az orosz hatóságok rendőri brutalitással, illetve erőszakos és tömeges letartóztatások révén újra és újra eltiporják a szólásszabadságot és a békés tiltakozáshoz való jogot, és ez január 23-án sem volt másképp" – írta január 25-i nyilatkozatában Damelya Aitkhozhina, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet orosz kutatója.
Aitkhozhina szerint az orosz hatóságok „megértik az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeiket, de nemcsak figyelmen kívül hagyják, hanem meg is tapossák azokat”.
Navalnij csapata már szervezi az újabb megmozdulásokat
Leonyid Volkov, Navalnij szövetségese mindeközben méltatta az embereket, hogy a fagyos hideg ellenére Oroszország mind a 11 időzónájának városaiban részt vettek a tüntetéseken.
„Nagyon büszke, lenyűgözött és inspirált vagyok" – mondta Volkov az AFP-nek.
Navalnij csapata abban reménykedik, hogy a jövő hétvégére újabb megmozdulásokat szervezhetnek, annak ellenére, hogy a hatóságok a mostani tüntetések előtt őrizetbe vettek legalább 60 embert – köztük Navalnij csapatának több tagját és több ismert aktivistát is.
Készült az AFP, az Interfax, a Financial Times és a Reuters tudósításai alapján.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
