Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az EU kétszázmilliárddal száll be a mesterséges intelligencia terén zajló versenybe


J. D. Vance amerikai alelnök volt a párizsi AI-konferencia egyik sztárvendége
J. D. Vance amerikai alelnök volt a párizsi AI-konferencia egyik sztárvendége

Az Európai Bizottság elnöke által kedden Párizsban bejelentett új kezdeményezés keretében az EU kétszázmilliárd eurót fektetne be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, egyik első lépésként négy gigaüzem létrehozásának finanszírozásával.

Kedden, a mesterséges intelligenciának (AI) szentelt párizsi konferencián jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy az EU az InvestAI kezdeményezésen keresztül kétszázmilliárd eurót kíván befektetni a következő években a mesterséges intelligencia fejlesztésébe az EU-ban. „Az AI színvonalasabbá fogja tenni az egészségügyet, lökést fog adni a kutatásnak és az innovációnak, és javítani fogja a versenyképességünket. Azt szeretnénk, hogy a mesterséges intelligencia a jó és a növekedés forrása legyen” – jelentette ki a konferencián mondott beszédében Ursula von der Leyen.

Von der Leyen előtt néhány nappal a konferencia szervezője, Emmanuel Macron is bejelentett egy nagy mesterségesintelligencia-fejlesztési beruházási csomagot francia területen 109 milliárd euró értékben. A Von der Leyen által beharangozott, kétszázmilliárd eurós befektetésből csak ötvenmilliárd euró az új pénz, amivel az EU az új InvestAI kezdeményezés révén megfejelné az Európai AI-bajnokok Kezdeményezés keretében korábban a szolgáltatók, a befektetők és az ipar által tett 150 milliárd eurós felajánlást. A bizottság elnöke szerint a befektetés fókusza az AI ipari alkalmazás lesz, ez lesz a legnagyobb olyan PPP (köz- és magánpartnerség) a világon, amely a megbízható AI kifejlesztésére irányul.

Az Európai Unió a világon elsőként szabályozta az úgynevezett AI-törvény révén a mesterséges intelligenciát azt a logikát követve, hogy minél nagyobb egy AI kockázati foka, annál szigorúbb a szabályozás. Az Egyesült Államok és Kína ezzel szemben nem sokat foglalkozott eddig a szabályozással, viszont az uniótól eltérően rengeteg pénzt fektetett be. Donald Trump nemrég jelentett be egy ötszázmilliárd dollár értékű befektetési megatervet az USA-ban. Néhány nappal később a kínaiak piacra dobtak egy forradalmian új mesterségesintelligencia-alkalmazást, amely az eddigiek töredékébe kerül, és többet is tud.

Az EU számára új megvilágításba helyezte az AI-t romló versenyképessége és az a szándéka, hogy felzárkózzon a gazdasági vetélytársak szintjéhez. „Eljött az ideje egy jövőkép kialakításának arról, hogy az AI hová vigyen minket mint társadalmat és emberiséget – hangsúlyozta Von der Leyen Párizsban, és vitába szállt azzal a közkeletű meggyőződéssel, miszerint Európa az USA és Kína mögött kullog az AI fejlesztésének terén. – Nem értek egyet ezzel, mert az AI-verseny még messze nincs lefutva. Valójában csak az elején vagyunk. A határok folyamatosan mozognak, még mindig elérhető számunkra a globális vezető szerep” – szögezte le.

Az elnök által bejelentett kétszázmilliárd eurós befektetés része egy húszmilliárd euró összegű új európai alap, amelyből EU-szerte négy jövőbeli AI-gigaüzemet finanszíroznak majd. Ezek az egységek a legösszetettebb és legnagyobb AI-modellek kipróbálására és beüzemelésére specializálódnak. A gigaüzemek százezer utolsó generációs AI-félvezetővel lesznek ellátva, négyszer többel, mint a jelenleg kipróbálás alatt álló üzemegységek.

Az InvestAI alaptőkéjét különböző EU-programok biztosítják majd, mint a Digitális Európa Program, a Horizon Europe és az InvestEU. Az új alapba kohéziós források révén a tagállamok, az Európai Beruházási Bank és magánbefektetők is beszállhatnak majd úgy, hogy a hitelfelvétellel járó kockázatokat az uniós büdzsé vállalja át.

A beruházási kezdeményezés célja, hogy minden egyes cég – és ne csak a nagyobbak – hozzáférhessen nagy teljesítményű számítógépes rendszerekhez üzleti tervei megvalósításához.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG