Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amelynek célja a tiszta technológiákhoz szükséges gyártási kapacitások fejlesztése az EU-ban. Az egyetlen új finanszírozási forrásra, az európai szuverenitási alapra a nyár folyamán terjeszt elő javaslatot a testület.
A 2019 decemberében bemutatott zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv a klímasemleges gazdaságra való áttérést és az európai zöld (nulla nettó kibocsátású) ipar versenyképességét hivatott előmozdítani. Az Európai Bizottság által szerdán ismertetett közlemény – amely a következő hónapokban egy sor konkrét jogszabályi javaslatban ölt majd testet – a klímacélok eléréséhez szükséges technológiákhoz és termékekhez kötődő gyártási kapacitások bővítéséről szól.
Ennek érdekében a négy pilléren nyugvó terv kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezetre, a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítására, a készségek fejlesztésére és az ellátási láncok nyitott kereskedelem útján történő biztosítására fókuszál.
Éles versennyel néz szembe Európa
A Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég a tömeges gyártású tiszta energiatechnológiák globális piacát 2030-ig terjedően évente körülbelül 600 milliárd euróra becsülte, ami háromszorosa a jelenlegi szintnek. Brüsszel szerint, aki először és gyorsan fektet be ebbe a szektorba, az biztosítani fogja vezető helyét az új gazdaságban és munkahelyeket tud majd teremteni az újonnan képzett munkaerő számára, meg lesz képes újítani az ipari gyártási alapjait és csökkenteni a háztartások és az üzleti vállalkozások költségeit.
Mint közleményében a testület rámutat, Európa kereskedelmi partnerei és vetélytársai sem ülnek a babérjaikon és nagyszabású terveket dédelgetnek. Az USA által elfogadott, az EU által diszkriminatív jellege miatt bírált inflációcsökkentési törvény (IRA) például 2032-ig 330 milliárd eurónyi befektetés irányoz elő a zöldszektorba, miközben a Japán által elfogadott terv alapvetően zöld kötvények kibocsátásán keresztül 140 milliárdot. De, India, Nagy-Britannia és Kanada is rendelkezik már saját beruházási tervvel.
A Kína által bejelentett kezdeményezéseknek ugyanakkor az EU szerint nem kívánt járulékos hatásai lehetnek Európára, tekintettel arra, hogy a Kína által a saját iparának kifizetett szubvenciók hosszú időn át GDP-arányosan kétszer meghaladták az uniós támogatások mértékét. Ez nem csak torzította az európai piacot, de ahhoz is hozzájárult, hogy számos nulla nettó technológia területén Kína domináns piaci szereplőnek számít.
Ehhez kapcsolódóan: Nem teljesültek a német klímacélok az ukrajnai háború miatt
Megtörni a kínai dominanciát
Az EU a tiszta technológiákat előállító ipar több szektorában is vezető pozícióban van, például a szélenergia és a hőpumpák terén, ugyanakkor a napelem technológiák terén meglehetősen le van maradva főleg a kínai konkurenciától.
„Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy gyorsan, ambiciózusan és céltudatosan mutassunk utat, és bebiztosítsuk az Unió vezető szerepét a nulla nettó kibocsátású technológiák gyorsan növekvő ágazatában. Európa elkötelezett amellett, hogy élére álljon a tiszta technológiák forradalmának” – szögezte le szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A testület azt ígéri, hogy egy nulla nettó ipari jogszabályra tesz hamarosan javaslatot az új technológiák elterjedését szolgáló szabályozói keret egyszerűsítése és európai stratégiai projektek előmozdítása érdekében. Ez a keret kiegészül majd egy, a kulcsfontosságú nyersanyagokra vonatkozó jogi aktussal, ami alapvetően az új technológiák előállításához nélkülözhetetlen ritka földfémekről szól.
A terv második pillére a tiszta technológiába való beruházásokat és a finanszírozást hivatott felgyorsítani Európában. A bizottság emlékeztet rá, hogy a helyreállítási eszközből (RRF) 250 milliárd euró jut zöld intézkedésekre, köztük az ipar dekarbonizálására. A Horizon Europe kutatási keretprogram 40 milliárd eurót szán ezen a területen a kutatásra és innovációra, míg a kohéziós politika további nagyjából 100 milliárd euróval járul majd hozzá a költségekhez.
Kérdőjelek az új szuverenitási alap körül
Miközben a közlemény nagy hangsúlyt helyez a magánforrások bevonására, ebben a pillanatban az egyetlen új uniós finanszírozási eszköznek az európai szuverenitási alap tűnik, amelyre a hétéves keretköltségvetés félidő felülvizsgálatával együtt, idén nyáron szándékozik javaslatot előterjeszteni a Bizottság. Ennek összegéről és fínanszirozási modelljéről a kulisszák mögött nagy vita folyik, és lapértesülések szerint az Európai Beruházási Bank (EIB) lehet majd az alap kezelője.
A szuverenitási alap egyik fő küldetése az állami támogatási szabályok Európai Bizottság által ugyancsak szerdán bejelentett lazításának ellensúlyozása lehet, különös tekintettel arra, hogy számos ország félelme szerint a jogszabálymódosítás jelentős versenyelőnyt biztosít majd azoknak a tagállamoknak, amelyek mélyebben a zsebükbe nyúlhatnak, hogy iparukat szubvencionálják. A testület szerdán megküldte konzultációra a javaslattervezetet a tagállamoknak.
Mint közleményében a bizottság rámutat, az EU-n belül jelentős egyenlőtlenségek vannak a tagállami támogatások mértékét illetően. Miközben 2020-ban az uniós GDP-nek a 0,57 százalékát fordították megújuló energiák támogatására, egy, a testület által nem megnevezett tagállam GDP-jének közel az 1 százalékát költötte erre a célra, míg tíz másik ország az EU-átlagának a felénél is kevesebbet.
A közlemény szerint az európai munkahelyek 35-40 százalékát érintheti a zöld átállás, ezért a terv harmadik pillére a minőségi képzés előmozdítását tűzi ki célul, többek között egy „tiszta ipari akadémia” létrehozásával.
2022-ben még egy nagy lépést tettünk a klímakatasztrófa felé
