Volker Türk, a világszervezet emberi jogi főbiztosa mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az iszlám köztársaságban tavaly már legalább 901 embert végeztek ki, ami kilencéves csúcsot jelent.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint csak december utolsó hetében negyven embert végeztek ki Iránban. „Rendkívül aggasztó a kivégzett emberek számának növekedése az elmúlt évben – emelte ki az emberi jogi főbiztos, hozzátéve, hogy egy évvel korábban még csak 853 halálos ítéletet hajtottak végre. – Legfőbb ideje, hogy Irán megállítsa a kivégzések egyre növekvő áradatát” – tette hozzá.
„Ez összeegyeztethetetlen az élethez való alapvető joggal, és felveti az ártatlan emberek kivégzésének elfogadhatatlan kockázatát. Hogy egyértelmű legyen: halálos ítéletet soha nem lehet kiszabni olyan magatartásért, amely a nemzetközi humanitárius jog szerint védelmet élvez” – hangsúlyozta Türk.
A legtöbb embert kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt végezték ki, ám az érintettek között voltak disszidensek és olyanok is, akiket a 2022-es tüntetések során vettek őrizetbe.
Nagyjából két évvel ezelőtt tömegdemonstráció söpört végig az iszlám köztársaságon, miután a 22 éves Mahsza Aminit az erkölcsrendészet tagjai halálra verték rosszul megkötött hidzsábja miatt. A tiltakozások során rengeteg nő levette és elégette a fejkendőjét. A hatóságok végül vérbe fojtották a tüntetéseket, a brutális rendőri fellépés több száz halálos áldozatot követelt, emberek ezreit tartóztatták le.
Liz Throssell, az ENSZ szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 31 nő is volt a tavaly kivégzettek között, ami a legmagasabb szám az utóbbi tizenöt évben. „Az esetek többségében emberöléssel vádolták őket. (…) Egy jelentős részük családon belüli erőszak, gyermekházasság vagy kényszerházasság áldozata volt.” Példaként említette, hogy az egyik nőt azért ítélték halálra, mert megölte a férjét, miközben próbálta megakadályozni, hogy megerőszakolja a lányát.
A tavalyi iráni elnökválasztást a sokak által reformistának tartott Maszúd Peszeskján nyerte, aki arra is ígéretet tett, hogy határozottabban fogja védeni a nők és a kisebbségek jogait. Számos jogvédő meglehetősen szkeptikus ezzel kapcsolatban, végre konkrét érdemi intézkedéseket szeretne látni.
