Donald Trump úgy nyilatkozott, hogy a keddi amerikai–orosz egyeztetések nyomán jóval biztosabb abban, hogy sikerülni fog tető alá hozni a megállapodást a háború lezárásáról.
„Azt hiszem, megvan a hatalmam ahhoz, hogy véget vessek ennek a háborúnak – mondta az amerikai elnök a floridai birtokán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy még februárban találkozhat orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, és arra is kitért, hogy nem ellenezné európai békefenntartók Ukrajnába vezénylését, aminek a lehetőségét több EU-tagállam is felvetette. – Ha ezt akarják tenni, én támogatom” – jelentette ki, leszögezve, hogy az Egyesült Államok nem tervez hozzájárulni az Ukrajna biztonságát szavatolni hivatott kontingenshez.
Elutasította az ukrán vezetés azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy kihagyták őket a rijádi találkozóból, és megismételte korábbi állítását, miszerint ha ő lett volna az elnök 2022-ben, ki sem tört volna a háború, mert meg tudott volna egyezni Oroszországgal. „Ma azt hallottam, hogy Ó, hát nem hívtak meg minket. Nos, ti már három éve ott vagytok. Soha nem kellett volna elkezdenetek. Megállapodhattatok volna” – üzente Ukrajnának.
Trump nem tisztázta, hogy mire gondolt, de volt már rá példa, hogy Ukrajna NATO-s ambícióit okolta a háború kirobbanásáért, miközben elemzők szerint Oroszország totális invázióját inkább Putyin birodalmi törekvései vezérelték. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Ukrajnának választásokat kellene tartania, mondván: „Ez nem orosz dolog, ez tőlem és sok más országtól is származik.”
Más amerikai tisztségviselők azt javasolták, hogy Ukrajnában a tűzszünet után kellene választást rendezni, ugyanis ez „jót tenne a demokráciának”. Az ukrán alkotmány tiltja a választások megtartását hadiállapot idején, amely máig fennáll.
Eredetileg idén márciusra kellett volna kiírni a szavazást, mivel májusban járna le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves mandátuma. Erre hivatkozva Putyin korábban arról beszélt, hogy nem kíván tárgyalni ukrán hivatali partnerével, ugyanis nem lenne felhatalmazása a békeszerződés aláírására.
Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a keddi rijádi találkozón abban egyezett meg, hogy munkacsoportokat állítanak fel a háború mielőbbi lezárása érdekében. Ez volt az első magas szintű közvetlen tárgyalás a két ország között 2022. február 24. óta.
Jurij Uzsakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója megerősítette az erről szóló megállapodást, és arra is kitért, hogy nem egyszerű összehozni egy esetleges Trump–Putyin-találkozót.
Rubio leszögezte, hogy valamikor az Európai Uniónak is tárgyalóasztalhoz kell ülnie a bevezetett szankciók miatt. „Ahhoz, hogy bármilyen konfliktus véget érjen, minden oldalnak engedményeket kell tennie.” Lényegesnek nevezte Moszkvában az amerikai, Washingtonban pedig az orosz nagykövetség működési körülményeinek javítását, hogy hatékonyabb legyen a munka a béketárgyalások és a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében. „Ha a diplomáciai csatornáink megszakadnak, nagyon nehéz lesz következetesen együttműködni egy sor témában, beleértve néhány olyan, egymástól független irritáló tényezőt, amelyek kisiklathatják az Ukrajnáról szóló szélesebb körű tárgyalásokat” – hangsúlyozta.
Európában sokakat megrémít az amerikai kormány Oroszország-politikájának radikális változása. Attól tartanak, hogy Washington súlyos engedményeket fog tenni Moszkvának, és felülírja a kontinens eddigi biztonsági architektúráját.
Zelenszkij, aki márciusra halasztotta a február 19-re tervezett szaúd-arábiai látogatását, aláhúzta, hogy tisztességes tárgyalásokra van szükség, amelyekbe be kell vonni az európai országokat is.
Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint európai vezetésű biztonsági garanciákra van szükség a háború lezárás után, ezért fontos a szövetségesek katonai kiadásainak növelése. Az Egyesült Királyságot és Franciaországot méltatta, amiért „arról beszélnek, hogy erősebben járuljanak hozzá Ukrajna biztonságához”.
A február 17-i párizsi csúcstalálkozón részt vevő európai vezetők kifejezték hajlandóságukat arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, de figyelmeztettek, hogy ebben az Egyesült Államoknak is részt kellene vennie.
Franciaország február 19-re összehívott egy második találkozót, ezen több ország vesz részt a tervek szerint, köztük Kanada.
