A módosítás, amelyet az Országgyűlés KDNP-s vezetésű, fideszes többségű igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal támogatott, lehetővé teszi, hogy már idén elvegyék az egyszázalékos szja-felajánlásokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára "külföldről támogatottként" felkerülő civil szervezetektől és médiumoktól.
A testület keddi részletes vitája civil akcióval kezdődött: „Szabad sajtó, szabad civilek” – feliratú molinóval tiltakoztak többen a törvényjavaslat ellen. Az akció nem tartott sokáig, miután a bizottság KDNP-s elnöke Vejkey Imre kérte a molinó eltávolítását.
Az eredeti törvényjavaslat beterjesztője a fideszes Halász János nem vett részt a bizottság ülésén, a módosító előterjesztőjeként a fideszes Szabó Tünde, a kormány részéről pedig Répássy Róbert, az igazságügyi minisztérium államtitkára vett részt a vitában, de a Telex tudósítása szerint alig szólaltak meg. Az ellenzéki felszólalók pedig javarészt azokat a kifogásokat ismételték, amelyek május 21-én - még a mostani módosító nélküli - javaslatról rendezett parlamenti vitában elhangzottak.
Ehhez kapcsolódóan: Átláthatósági törvény: Az Európa Tanács jelentéstevői szerint fel kell függeszteni a törvény parlamenti vitáját
A momentumos Szabó Szabolcs és a DK-s Rónai Sándor is azzal érvelt, hogy javaslat a többszörösen jogsértő. Az Alaptörvénynek és a nemzetközi jognak sem felel meg, ráadásul a visszamenőleges jogalkotás törvényellenes. Szabó Szabolcs úgy fogalmazott, csodálkozik, hogy ehhez a javaslathoz jogi végzettségű fideszes képviselők a nevüket adták, míg Rónai Sándor a szabad sajtó maradékának felszámolásáról és a civil szervezetekkel szembeni nyílt támadásról beszélt. A DK képviselője szerint a törvény elfogadásával Magyarország ócska diktatúrává válhat. A KDNP-s bizottsági elnök, Vejkey Imre azzal vágott vissza, hogy Magyarország szuverén, demokratikus jogállam, szerinte ezt az elmúlt 15 év is bizonyítja.
Helsinki Bizottság: Sokba fog kerülni a magyar államnak a már felajánlott adó 1% lenyúlása
A civil jogvédő szervezet szerint nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket a törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz.
Közleményében a Magyar Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Mint írják, ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.
Az 1%-ról való rendelkezés határideje május 20. volt, az átláthatóságinak nevezett jogszabályt valószínűleg június második hetében fogadja majd el az Országgyűlés, így a felajánlások rendszerébe való utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
Hozzáteszik, osztják az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatos kételyeket, de úgy vélik, "a már felajánlott adó visszamenőleges hatályú elsíbolása annyira durva jogsértés, hogy aki rányomná az alkotmányosság pecsétjét, az végérvényesen kiírná magát a komolyan vehető, tisztességes jogászok köréből".
A szintén momentumos Cseh Katalin azzal érvelt, hogy a módosítással azokat az adófizetőket is meglopják, akik adójuk egy százalékát olyan szervezeteknek ajánlották fel, amelyeknek céljaival egyetértenek. „Önök, a Fidesz-KDNP kormánya az adófizetői pénzek 99 százalékát ellopja. Ez a törvényjavaslat arra nyújt garanciát, hogy a maradék 1 százalékot is ellopják” – mondta a Telex tudósítása szerint az ellenzéki politikus.
A Mi Hazánk nevében Novák Előd ugyanarról beszélt, mint korábban a parlamentben, vagyis hogy a javaslat céljaival egyetértenek, de szerintük inkább a Facebook és a Meta ellen kellene fellépni.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint a törvényjavaslat megfelel a házszabályoknak, a módosítót előterjesztő fideszes Szabó Tünde szerint pedig nem a médiumok bezárása a cél, hanem az, hogy a magyar választásokba ne szólhassanak bele külföldi spekulánsok, az ukrán vagy amerikai titkosszolgálat.
A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta a névtelen képviselők módosító javaslatait, amelyről a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence írt először hétfő este a Facebook-oldalán, és amelynek szövegét hétfő délután kapták kézhez az igazságügyi bizottság tagja. Több mint negyven módosítás szerepel a javaslatban, de a legfontosabb az egyszázalékos szja-ra vonatkozik.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Átlátja-e az „átláthatósági” törvényt?
Az eredeti tervezet szerint ugyanis csak a törvény elfogadását követő adóévben vonhatnák el az egyszázalékos szja-felajánlásokat azoktól a médiumoktól és civil szervezetektől, amelyeket külföldről támogatottként listáz a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A módosítással azonban már az idei egy százalékot is bukhatják a listázottak. Bírálói szerint a módosítás éppen emiatt sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
Az így elvont pénz pedig - ahogy arról a 24.hu beszámolt -, az évi 45 milliárd forintos büdzséből működő, a drága gyógyszerek egyedi kérelmeit elbíráló Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kasszájába kerülne.
A törvénytervezetről beszélt podcastunkban Stumpf András, a Válasz Online munkatársa és Gyurkó Szilvia jogász, gyermekjogi aktivista, a Hintalovon Alapítvány alapítója. A beszélgetést itt tudja megnézni.
