Abszurd helyzet állt elő a magyar üzemanyagpiacon. Hétvégén arról panaszkodott a miniszterelnök, hogy túl drága a benzin. A Mol megkérte a benzinkutakat, hogy legyenek szívesek csökkenteni az árakat, pedig nem is drágább az üzemanyag itthon, mint a környező országokban.
Arra szólította fel a kiskereskedőket a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), hogy csökkentsék az áraikat. Az Index számolt be arról a levélről, amelyet a Mol küldött azoknak a benzinkutaknak, amelyek a társaságtól vásárolják az üzemanyagot. Ebben a Mol arra kötelezi a saját tulajdonú kútjait, franchise-partnereit, hogy két forinttal csökkentsék a 95-ös benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát, vagyis adják ennyivel olcsóbban az alapüzemanyagokat, a Moltól független kutaktól pedig azt kérte, hogy írják át a töltőoszlopokon és a totemoszlopokon az árakat, hogy meglegyen a kétforintos csökkentés. Ez nem minden magyarországi kútra érvényes, csak azokra, amelyeknek a Mol a nagykereskedelmi beszállítója.
„Ez egy elég furcsa levél” – reagált a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 18-án Facebook-oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy „ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is”, néhány nappal később a Mol pedig levelet ír a partnereinek, hogy vigyék lejjebb az áraikat. „Ez a levél arról szól, hogy a Mol szűkíti a kiskereskedelmi árrést, ezzel nyomás alá helyezi a piaci szereplőket” – tette hozzá. Úgy gondolja, hogy ez durva beavatkozás a piaci folyamatokba. A Mol elmondása szerint nem csökkenti nagykereskedelmi árait, helyette a kiskereskedőktől várja el, hogy olcsóbban adják az üzemanyagot, vagyis hogy a saját profitjuk terhére adjanak kedvezményt.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: „A Mol piaci cég, de baráti kezek által védett, kormányközeli társaság”
„Ha a miniszterelnök drágállja a benzint, akkor miért nem csökkenti az üzemanyagárak mintegy ötven százalékát kitevő adókat? – tette fel a kérdést. Egri Gábor szerint a benzinkutak nettó árrése az üzemanyagárak 1,5 százalékát teszi csak ki. A benzin- és gázolajárak fele adó, a másik felén pedig a kőolaj-kitermelő, a szállító, a feldolgozó (finomító) és a nagykereskedő osztozik. – Minden állampolgár döntse el, hogy helyes-e, hogy az üzemanyagárak felét az adók teszik ki. Megfelelő minőségűnek tartják-e az állami közszolgáltatásokat az egészségügyben, az oktatásban, a közbiztonsággal kapcsolatban? Ha igen, jogos ez az adó, ha nem, akkor rémálom” – tette hozzá.
Csak idén mintegy harminc forinttal drágult a benzin és a gázolaj ára Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 18-án adott ki közleményt, amelyben arról írtak, hogy az olajellátást érintő ukrán fenyegetettség és az amerikai szankciók együtt vezettek az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez.
Az NGM szerint az orosz–ukrán háború következményeként január elején leállt a Barátság kőolajvezeték, és a Török Áramlat biztonsága is veszélybe került; mindkettő kiemelkedő szerepet játszik Magyarország energiaellátásában. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szigorú szankciókkal sújtotta az orosz olajexportot biztosító árnyékflottát és az azokhoz kapcsolódó hajóbiztosító cégeket.
A tárca szerint ennek következményeként Kínának és Indiának – mint a világ legnagyobb olajimportáló államainak – több nyersolajat kell más forrásból, például a Közel-Keletről, Afrikából vagy az amerikai kontinensről beszereznie. Ez tovább növeli a nyersanyagárakat és a szállítási költségeket is.
„Emellett a hideg téli hónapokban tovább emelkedhet a kereslet az olaj iránt, különösen Európában és az Egyesült Államokban. Mindezek következtében a Brent olaj ára az elmúlt egy hónapban közel tíz százalékkal nőtt” – közölte az NGM.
Érdekesség, hogy a szaktárca sem lát kirívó helyzetet Magyarországon. A szomszédos országokban tapasztalt, 637 forintos átlagárhoz képest a legutóbbi vizsgálat szerint a magyar ár egy forinttal kedvezőbb volt, a dízelé pedig a szomszédos országokban tapasztalt, literenkénti 654 forintnál egy forinttal magasabb.
„A legfrissebb, Európai Bizottság által közölt adatok alapján megállapítható, hogy a magyar kutak átlagárai illeszkednek a szomszédos országok átlagos üzemanyag-árazásához” – közölte az NGM. Mindezek után furcsa, hogy a Mol arra kényszerítette, illetve kérte kiskereskedelmi partnereit, hogy csökkentsék az áraikat.
Egri Gábor szerint a Mol – piaci erejéből adódóan – határozza meg a magyarországi árakat, vagyis a többi, a Moltól független benzinkút is hozzá igazítja az árait, ezért a lépés az összes piaci szereplőre hatással van.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány csak a lényeggel nem foglalkozik benzinárügyben
A benzinkutak a bruttó árrésből fizetik az alkalmazottak bérét, járulékait, a benzinkút – az áram miatt jelentősen megemelkedett – rezsiszámláit és a vállalkozás egyéb költségeit, a társasági adót, sok esetben a hitelek törlesztőrészleteit, és ebből kellene a nyereséget is kitermelni. Az dönti el, hogy kinek mennyi marad a végén, hogy mennyire hatékonyan üzemelteti a kútjait.
Az is sokat számít, hogy mennyiért képes egy kiskereskedő üzemanyagot vásárolni a beszállítójától. A nagykereskedelmi ár attól függ, hogy mennyit rendel és hol van a benzinkút, illetve van-e a nagykereskedővel kötött éves szerződése, lekötött mennyisége. „Nincs két olyan kút, amely ugyanolyan feltételekkel működik, de általánosságban elmondható, hogy nagyon szűk árréssel működnek a hazai benzinkutak” – mondta korábban a Szabad Európának Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Szerinte az, hogy a jelenlegi árszinteken kell üzemanyagot vásárolni, nem a kiskereskedők, vagyis a benzinkutak felelőssége.
Kérdéseket küldtünk a Molnak, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
