Megállapodás született a korábban Ciprus által megakasztott belarusz szankciók ügyében. A kora reggelig tartó tanácskozáson sikerült leverni a Ciprus által hetek óta felállított patthelyzetet, így a csúcstalálkozón döntés született a belarusz szankciókról.
„Úgy döntöttünk, hogy véghez visszük a szankciókat”- jelentette be újságírók előtt Charles Michel. Az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy október 2-án különleges eljárásban 40 belarusz tisztségviselővel szemben vezetnek be korlátozásokat, velük szemben beutazási tilalmat rendelnek el, uniós területen lévő forrásaikat pedig befagyasztják.
Lukasenka nincs a listán
A tilalmi listán nem kapott helyet a váratlanul felesküdött Aljakszandr Lukasenka, de uniós diplomaták nem zárták ki, hogy a későbbiekben ő is a szankcionáltak közé kerülhet.
Nagy-Britannia és Kanada már korábban döntött erről, Lukasenka itt szintén szigorítás alá esett.
Az EU továbbra sem ismeri el az augusztusi belarusz választás eredményét, amely hatodik ciklusához segítette Aljakszandr Lukasenkát, továbbá elítéli a tüntetőkkel és az ellenzékkel szemben alkalmazott erőszakot.
"Nem maradnak büntetlenek azok, akik felelősek a demonstrálók és az ellenzéki politikusok megtorlásáért" - mondta újságíróknak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A ciprusi konfliktus
Charles Michel hozzátette, hogy az Uniónak hitelesnek kell maradnia a ciprusi konfliktus ellenére is. Ciprus korábban addig nem volt hajlandó megszavazni a Lukasenka-kormány szankcionálását, amíg az EU nem vezet be korlátozásokat Törökország ellen. A Földközi-tengeren végzett illegális próbafúrások miatt szerette volna, ha az EU fellép a törökökkel szemben.
A Ciprussal kialakult diplomáciai konfliktus megszűntetése érdekében az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ciprust és Görögországot is, továbbá figyelmeztették Törökországot, hogy szankciókkal kell szembenéznie, ha nem hagy fel a fúrási munkálatokkal. A helyzetet várhatóan egy decemberi csúcstalálkozón értékelik majd.
„Most Törökországon a sor, hogy bebizonyítsa, képes konstruktív utat járni. Azt világosan kell látni, hogy ellenkező esetben minden szükséges eszköz rendelkezésünkre áll"- mondta Ursula von der Leyen a találkozó után.
Az Európai Unió és Ankara közti feszült viszony júliusban romlott tovább, amikor Törökország kutatóhajókat küldött a vitatott vizekre.
Német nyomásra azóta újraindultak a tárgyalások Görögország és Törökország között. Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott: „Törökországgal konstruktív menetrendet követünk, és előremutatóak a feszültségcsökkentésre irányuló erőfeszítések, beleértve a menekültpolitikáról és a kereskedelemről szóló tárgyalásokat is.”
