Több mint 26 ezer céget érint az EPR-díjfizetés, sokan nem is tudnak róla, hogy a termékdíjas rendszert 2023-ban egy másik váltotta fel. Áprilistól az állami hulladékgazdálkodási hatóságok elkezdik az ellenőrzéseket, hogy kiderítsék: a Mol hulladékkoncessziós cégének mindenki elutalta-e a pénzt.
Egy nemrég megjelent kormányrendelet szerint áprilistól elkezdhetik ellenőrizni a cégeket, hogy megfizették-e a Mol leányvállalatának a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díját. Az EPR-t azután vezették be 2023. július 1-től, hogy a kormány egy 35 éves koncessziós szerződés keretében odaadta a hazai hulladékpiac nagy részét a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-nek (Mol).
Ettől a dátumtól kezdve a Mol leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) üríti a kukákat a házak előtt és jogosult az intézményi, vagyis a cégek közötti hulladék felvásárlására, kezelésére. A hulladékpiac két nagy szeletét kapta meg a Mol, amelynek leánycége lényegében egyeduralkodó lett ezekben a szegmensekben.
Az EPR a korábbi termékdíjas rendszert váltja fel. Lényege, hogy a termékek gyártói, illetve a nem itthon gyártott áruk esetében az első magyarországi forgalomba hozó kereskedők viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.
A két rendszer (termékdíj és EPR) párhuzamosan fut majd. A mindkét díjjal érintett áru után fizetendő termékdíjból le kell vonni az EPR-díjat, amennyiben marad termékdíj, csak azt kell befizetni.
Az új rendszer érdekessége, hogy a termékdíjat a vállalatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül az államnak fizették, az EPR-t viszont egy magáncégnek, a MOHU-nak utalják közvetlenül a vállalkozások. Másik érdekesség, hogy míg termékdíjból 85-90 milliárd forint folyt be éves szinten, addig az EPR-díjból mintegy 240 milliárd forintos bevételre számíthat a MOHU.
Ez a koncessziós rendszer miatt van. Az uniós definíció miatt a koncesszió lényege, hogy a koncesszor szedi be a díjakat és viseli a kockázatokat.
Miután a Mol egyedüli indulóként elnyerte a 35 éves hulladékkoncessziós szerződést, derült ki, hogy brutálisan emelkednek a hulladékkezelési díjak. Ebben az esetben a koncesszor üzleti kockázatát csökkentette az állam.
Ahogy korábban beszámoltunk róla egy kilogramm műanyag csomagolás termékdíja a koncesszió előtt 57 forint volt, az EPR-rendszerben 219 forintra ugrott, ami 384 százalékos emelkedés. A fémcsomagolás díja 884 százalékkal, az üvegé 305 százalékkal emelkedett. A számítógép-monitorok és -képernyők után fizetett díj 535 százalékkal nőtt a termékdíjhoz képest, az autók akkumulátora esetében 318 százalékos volt a díjnövekedés.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróak a magyar díjak: számítógép-monitorok esetében például Magyarországon négy és félszer nagyobb az EPR-díj, mint Ausztriában. A fémcsomagolás díja több mint négyszerese, a facsomagolásé két és félszerese, az üvegé duplája Magyarországon, mint Ausztriában.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
Az EPR-díjjal egy korábban veszteséges hulladékgazdálkodási rendszer hirtelen nagy bevétellel kecsegtető üzletté változott. „Ha már a pályázat előtt tudni lehetett volna, hogy Magyarországon ilyen magas lesz az EPR-díj, nagy valószínűség szerint nem csak a Mol indult volna el a tenderen” – mondta egy korábbi beszélgetés során egy szakmai szereplő a Szabad Európának.
A MOHU éves szinten tehát 240 milliárd forintos bevétellel számolhat, ezért cserébe 100 millió forintos (nem tévedés!) koncessziós díjat fizet az államnak.
Nagy kérdés, hogy mennyien fizetnek EPR-díjat és ki fogja ellenőrizni a cégeket. A koncessziós rendszer sajátossága, hogy egy magáncégnek kell az EPR-díjat megfizetni, viszont a MOHU nem jogosult hatóságként fellépni. Egy április 1-től érvényes kormányrendelet szerint az állam magára vállalta az ellenőrzés terhét, a MOHU-nak ingyen ellenőriznek.
Az Energiaügyi Minisztérium a Szabad Európa kérdésére azt válaszolta, hogy „a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott ellenőrzésekért nem fizet ellenértéket.”
A szaktárca szerint az Energiaügyi Minisztérium honlapján közzétett országos, hulladékgazdálkodási hatósági ellenőrzési tervben szerepel az EPR rendelet szerinti nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése.
Azok a cégek, amelyek elmulasztották a regisztrációt és a díjfizetést az elmúlt másfél évben, az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) felületén keresztül. Az Energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint az OKIR 2025. április 24-i adatai alapján 28.680 cég szerepel a gyártói nyilvántartásban.
Kerestük a MOHU-t, hogy megtudjuk, hány cég regisztrált és fizetett, illetve mennyi bevétele volt az elmúlt években az EPR-ből, de a konkrét kérdéseinkre nem válaszoltak. Csak annyit írtak, hogy kevesebb pénz folyt be, mint amire számítottak és leírták az EPR-rendszer lényegét, illetve megerősítették, hogy a gyártók adatszolgáltatását és nyilvántartásba vételét (az OKIR rendszerben) az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. Azt is megerősítették, hogy a MOHU nem fizet díjat az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az ellenőrzésekért.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenőrzés: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
Nem úgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), amellyel a MOHU-nak szerződése van, és a magáncég bármikor felbérelheti az adóhivatalt. A NAV-nak kell jeleznie, ha ellenőrzést szeretne kérni a Mol leánycége, és ha az adóhivatal is rábólint, akkor a revizorok kimennek a helyszínre.
Az ellenőrzés díját a MOHU állja. Kérdés, hogy ezek után a NAV milyen szigorúan fogja a MOHU-t vizsgálni. Egy konkrét ügyben ki is derült: az adóhivatal kesztyűs kézzel bánik a Mol leánycégével.
Megkerestük a NAV-ot is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyivel csökkent a termékdíjfizetés és mennyi ellenőrzést hajtottak végre. Az adóhivatal szedi be ugyanis a termékdíjat, és a 2023. július 1-tól érvényes szabályok szerint az EPR-díjat le kell vonni a termékdíjból.
A NAV adatai szerint 2022-ben, az utolsó tisztán termékdíjas évben, 90 milliárd forintot fizettek be a cégek. 2023 év közepén indult az EPR, de még ebben az évben is 58,2 milliárd forint folyt be termékdíjból a NAV-hoz. 2024-ben viszont már csak 11,3 milliárd forintnyi termékdíjat fizettek a vállalatok.
Az adóhivatal revizorai 2022-ben 260, 2023-ban 177, míg tavaly 161 környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jegyzőkönyvezett ellenőrzést folytattak le.
