Megsemmisítette a klímatörvény egyik bekezdését az Alkotmánybíróság júniusban. A hírt pozitív eredményként értékelték széles körben, még úgyis, hogy a taláros testület döntésének komolyan vételére, és új klímatörvény megalkotására nem kötelezi semmi az Országgyűlést.
„Az Alkotmánybíróság határozata az első magyarországi klímaperben hozott döntés. Hasonló klímaperek egyre nagyobb számban zajlanak világ- és Európa-szerte, amelyben egy nemzeti bíróság az adott ország üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési intézkedéseinek megfelelőségét vizsgálja emberi jogi (alkotmányjogi) szempontból” – olvasható az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok blogon.
„Az ügy előadó bírájaként fantasztikus munkát végzett Szabó Marcel alkotmánybíró, nagyrészt emiatt is kiemelkedő az Alkotmánybíróság klímatörvény-döntése” – jelentette ki dr. Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója az Alkotmánybíróság (AB) 2025. június 4-én közzétett határozatáról, mely szerint több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény.
„Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit. Emellett azt is megállapította, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságainak figyelembevételével átfogóan és kifejezetten szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig pótolnia kell ezt a hiányosságot”– tette közzé2025. július 4-én az Alkotmánybíróság a szervezet weboldalán.
Ehhez kapcsolódóan: Klímatörvény: „Túl sokáig késlekedtünk, pedig mindannyiunk jövője a tét” – környezetvédők üdvözölték az alkotmánybíróság döntését
A döntés a jelenlegi klímatörvénynek egyetlen mondatát kifogásolja, de ebből nagyon sok minden fakad – fogalmazott a Szabad Európa kérdésére az EMLA Egyesület igazgatója. Dr. Kiss Csaba szerint „mindennapjaink közéleti mocsarában ez egy fantasztikus döntés volt”, s az általa teremtett helyzetet ki kellene használni, „össze kellene rakni egy új klímatörvényt, mégpedig a civilek és a szakma bevonásával”.
A szakember emlékeztet: az AB-indoklásban fontos dolgok vannak. Például a „visszalépés tilalma” már eddig is létezett, de az AB-indoklás most bevezeti „az előrelépés kötelezettségét”. Kiss szerint fontos részlete a döntésnek, hogy kitér arra, ha egy jogszabály éveken keresztül változatlan, csak épp a világ változik meg közben, akkor ez a törvény nem tekinthető olyannak, ami figyelembe veszi az elővigyázatosság elvét, a megelőzés elvét, a generációk közötti igazságosság elvét és a fenntartható fejlődés elvét.
Az EMLA Egyesület igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az AB-döntés megerősíti a Jövő Nemzedékek Szószólója (vagyis az ombudsman-helyettes) szerepének fontosságát is.
Ehhez kapcsolódóan: Környezeti jogász: Magyarországon nem volt még valódi klímaper
Korai az öröm?
Jó hír a klímatörvény alkotmánybírósági „elmeszelése", ugyanakkor nincs garancia arra, hogy valóban lesz eredménye annak, hogy az Országgyűlést elmarasztalták a klímatörvény hiányosságai (mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség) miatt – nyilatkozta a Szabad Európának Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálat-koordinátora.
A szakember emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben számos ügy kapcsán hozott hasonló, marasztaló döntést az AB, ám ezek kapcsán azóta mégsem teljesítette az Országgyűlés a kötelezettségét. A 2025. március 31-ig „megállapított és teljesítetlen jogalkotói mulasztások” listája itt megtekinthető.
Szabó Attila hozzátette ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége az ilyen döntéseiben foglaltak „kikényszerítésére” az Országgyűlésben, ugyanakkor szerinte növelhetné ezeknek az ügyeknek a társadalmi láthatóságát kommunikációs eszközökkel, például konferenciák szervezésével és más módokon. A szakember ennek ellenére úgy véli, a klímatörvény esetében esélyes, hogy jogvédők, környezetvédő aktivisták és szakemberek biztosan nem fogják hagyni, hogy elsikkadjon az ügy.
Ehhez kapcsolódóan: Klímaváltozás: Bevezethető a szieszta egy magyarországi városban?
Szabó Attila szerint probléma az is, hogy az Alkotmánybíróság e döntés meghozatala során egyáltalán nem támaszkodott a nemzetközi jogra, nem használta ezt az alapot a klímatörvény alaptörvény-ellenességének megállapítására. Márpedig a klímatörvény alkotmányellenességére figyelmet felhívó beadványok is hangsúlyozták, a jogszabály nemzetközi szerződésekbe – a párizsi klímaegyezmény (Párizsi Megállapodás), Emberi Jogok Európai Egyezménye, stb. – ütközik, emlékeztetett.
„Kifejezettem fontos lenne, hogy klímaügyekben a nemzetközi jogra is támaszkodjanak az államok, mert pont ez mutatná, hogy a környezetről egyik állam sem gondolkodhat a többi nélkül, hiszen a klímavédelem problémái nem érnek véget az országhatároknál, ez egy globális probléma muszáj lenne párbeszédet folytatni a többi állammal és a nemzetközi szervezetekkel, bíróságokkal is" – mondta Szabó Attila.
