„Szintlépést jelentenek a jogszabályi szintű félelemkeltésben és diszkriminációban” – írja közleményében a civil jogvédő szervezet az Alaptörvény tizenötödik módosításáról és a kapcsolódó törvényekről, melyeket tegnap fogadott el az Országgyűlés, amelyek néhány kivételtől eltekintve már hatályba is léptek.
„A módosítások nemzetközi egyezményeket sértenek, és az Alaptörvényt sokadszor teszik a napi politikai célok elérésének eszközévé "– írja közleményben a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet úgy látja, hogy a módosítások elfogadásának gyorsaságát és módját semmi sem indokolta azok megfélemlítő hatásának növelésén kívül.
Az állampolgárság felfüggesztése
A civil jogvédők értelmezése szerint a kapcsolódó, még az Országgyűlés előtt levő törvény alapján akár tíz évre is elveszíthetné a magyar állampolgárságát az, akinek az esetében a miniszter úgy dönt, hogy „magyar állampolgárságának fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”. Erre a törvényjavaslat szövege szerint csak akkor kerülhetne sor, ha az érintett rendelkezik egy nem EGT-állam vagy nem EU-tagjelölt állam állampolgárságával is. A magyar állampolgárságból – és ezáltal az európai uniós polgárságból – adódó jogok elvesztését és a Magyarországról való kiutasítást eredményező döntés ellen nem lenne érdemi bírósági felülvizsgálati lehetőség. „Ez az önkény törvénybe foglalása, és sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit” – áll a közleményben.
Az ember férfi vagy nő
Azzal, hogy ez a kitétel bekerült az Alaptörvény szövegébe, a tizenötödik módosítás preambuluma szerint az volt a cél, hogy az állam „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják”. A jogvédők szerint azonban ez a módosítás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, és az EU-s adatvédelmi rendelettel is ellentétes.
Hozzáteszik, az, hogy a kapcsolódó módosítás kiveszi az egyenlő bánásmódról szóló törvény „védett tulajdonságok” felsorolásából a nemi identitást, erősíti a stigmatizációt, és megnehezíti azoknak a védelmét, akiket nemi identitásuk miatt ér hátrány.
Ehhez kapcsolódóan: Kétrészes cikkben foglaltuk össze, milyen változások történtek a magyar jogrendben 2010 után a politikai szabadságjogok és a politikai akaratnyilvánítás szabályozásában, és ezek segítik-e a polgárt, hogy csak a legszükségesebb korlátozásokkal élhessen a jogaival, vagy szűkítik ennek lehetőségeit. Az első részt itt, a másodikat pedig itt olvashatja el.
A Budapest Pride és a hasonló gyülekezések megtilthatósága
A módosítás szerint a gyerekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való joga az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. A civil jogvédő szervezet szerint ezzel a rendelkezéssel a kormánytöbbség alaptörvényi alapot akart teremteni a Budapest Pride és a hasonló gyülekezések megtilthatóságát célzó törvénymódosításnak. Ez azonban nem változtat azon, hogy a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítása sérti a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmába ütközik. Emellett a módosítás arra a propagandatörvényre utal vissza a tiltás alapjaként, amely EU-s jogba ütközik, és amely miatt jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt.
Az, hogy minden szabálysértés esetén lehetővé teszik az arcképelemzéssel való azonosítást, aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, ellentétes mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogával, mind az EU-s joggal.
„Átgondolatlan, populista”
Az Alaptörvény szövegébe bekerül: Magyarországon „a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. Az ehhez kapcsolódóan benyújtott törvény számos ponton szigorítja a Büntető Törvénykönyvet és az eljárási szabályokat, ami a jogvédők szerint az átgondolatlan, populista büntetőpolitika újabb példája. Az az indokolatlan szigorítás a büntetés-végrehajtásra és a rendőrségre is értelmetlen terhet ró majd – teszik hozzá.
A kormánynak 2026 januárjától nemcsak a veszélyhelyzet meghosszabbításához, hanem a törvények felfüggesztéséhez vagy a törvényi rendelkezésektől való eltéréshez is szüksége lesz az Országgyűlés felhatalmazására. A civil jogvédő szervezet szerint ennek a módosításnak a jelenlegi parlamenti viszonyok között, ebben a formájában érdemi jelentősége nincs, mert az automatikus parlamenti és a hatékony alkotmánybírósági kontroll továbbra sem lesz biztosított. A módosítás nem változtat a szabályozási tárgykörök túl általános felsorolásán, a kormánynak továbbra is szabad kezet ad a veszélyhelyzeti rendeleteket illetően.
Az Országgyűlés április 14-én fogadta el az Alaptörvény tizenötödik módosítását és számos ahhoz kapcsolódó jogszabály. A javaslatot a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői támogatták. A módosító javaslatról itt, a szavazásról és az azt megelőző, illetve azt követő demonstrációkról itt írtunk. Sulyok Tamás köztársasági elnök már korábban jelezte, hogy aláírja az Alaptörvény tizenötödik módosítást, meg is tette, azt a Magyar Közlönyben kihirdették, és néhány kivételtől eltekintve április 15-től hatályba is lépett.
