A Szabad Európa elsőként adott hírt arról múlt héten, hogy az Európai Bizottság negatív véleményt alakít ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő magyar törvénymódosításról, amelyet több héttel a jogszabály elfogadása után, december 2-án jelentett be hivatalosan a kormány Brüsszelben.
A módosított törvény nem szünteti meg az aggályokat
A bizottság hétfőn megállapította, hogy a magyar jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait érintő összeférhetetlenségi aggályokat, ezért hatályban kell maradniuk az ilyen modellben működő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedéseknek.
Az EU Tanácsa 2022. december 15-én fogadott el egy végrehajtási határozatot, elindítva a jogállami feltételességi eljárást Magyarországgal szemben. Ez 6,3 milliárd euró kohéziós politikai pénzügyi kötelezettségvállalás zárolása mellett kikötötte, hogy az uniós intézmények nem léphetnek szerződéses jogi viszonyba a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal mindaddig, amíg magyar részről nem orvosolják az összeférhetetlenségi problémákat. Mint múlt héten megírtuk, a törvénymódosítás nemhogy javított volna, hanem több szempontból még rontott is a helyzeten, hiszen a kormány még több ilyen modellben működő intézményt vont volna ki az összeférhetetlenségi szabályok alól azon a címen, hogy nem fognak uniós forrásokra pályázni.
Nevük mellőzését kérő bizottsági források több okot is felsoroltak, amiért a törvénymódosításban foglalt intézkedéseket nem tartották kielégítőnek az alapprobléma megnyugtató rendezéséhez, ami a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi összetételével és kinevezésének rendjével kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályokra, ezeken keresztül az uniós pénzügyi érdekek védelmére vezethető vissza.
Ehhez kapcsolódóan: Közeleg az EU döntése az orbáni egyetemi modellről, és nem ígér jót a kormánynak
Bizottság: Több sebből vérzik a magyar szabályozás
Először is a magyar hatóságok a pozitív tanácsi döntéstől tették függővé a jogszabály hatályba léptetését, amit a bizottság elfogadhatatlannak tart, mondván, hogy először a magyar törvény megfelelő végrehajtásáról kell meggyőződni, mielőtt megszülethet a felmentő ítélet.
Legalább ilyen fontos, ha nem még súlyosabb probléma a bizottság szemében, hogy a módosított törvény tovább szűkíti az összeférhetetlenségi szabályok által lefedett intézmények körét, ráadásul kivonna alóla felsőoktatási intézményeket. A magyar törvény szektorokra bontaná a kekvákat, aszerint, hogy egyetemi fenntartásúak, vagy sem, és ez alapján az intézkedések alá tartozzanak, vagy sem, miközben a 2022. december 15-i tanácsi végrehajtási határozat (amely alapján elindult a feltételességi mechanizmus) minden ilyen modellben működő intézményre kiterjed. Brüsszelben 38 ilyet tartanak számon, ezek közül 21 felsőoktatási, a maradék között található az MCC, de a Terror Háza is.
A módosított törvény viszont a bizottság szerint olyan intézményt is kivonna az összeférhetetlenségi szabályok alól, amely közvetlenül oktatási tevékenységet folytat.
Kulcskérdés: pályáznak-e uniós pénzekre, vagy kapnak-e?
Az Európai Bizottság is elfogadni látszik mint alapelvet, hogy a kért intézkedések csak olyan intézményekre és helyzetekre vonatkozzanak, amikor uniós pénzügyi forrásokra pályáznak a szervezetek. A magyar jogszabály részletes leírása azonban olyan szituációkat ismer csak el az uniós szabályozás részeként, amikor egy intézmény uniós forrásokat kap, miközben a bizottság megközelítése szerint a kulcsszó a pályázás. További probléma a bejelentett magyar törvénnyel, hogy bizottsági tisztviselők szerint nem derül ki belőle egyértelműen, hogy a szóban forgó intézmények számára hol kezdődik, illetve hol végződik a törvény alkalmazása. Ezen érvelés szerint a kekvák modelljét kellene megváltoztatni, mert nem fordulhat elő az, hogy „hétfőn alkalmazzák a szabályokat, szerdán pedig nem”.
Mindez azért bír jelentőséggel, mert a törvény értelmezése szerint ott húznák meg a határt, hogy amikor egy intézmény uniós finanszírozást szeretne, becsekkolna a rendszerbe, amikor nem, akkor kicsekkolna. A bizottság szerint ez nem komoly, nem hoz strukturális megoldást a problémára.
Az alkalmazási kör mellett egy sor más vonatkozó kérdésben sem győzte meg a magyar törvénymódosítás a bizottságot. Az Integritás Hatóságnak például nem biztosítja törvényileg azt a lehetőséget, hogy ellenőrizze a kuratóriumi tagok vagyonbevallását.
Új megoldással bármikor visszajöhet a kormány
A kormány elvileg bármikor bejelenthet új intézkedéseket Brüsszelnek, aki váltig állítja, hogy Budapest számára nem lehet titok, hogy pontosan melyek a testület elvárásai a feltételek teljesítéséhez. A kormány nemrég megküldött egy törvénytervezetet a bizottságnak, amely érdemben nem különbözik a lejelentett törvénymódosítástól. Bár a bizottság már akkor jelezte a kifogásait, a kormány mégis egy azzal tartalmilag nagyrészt megegyező módosítást hajtott végre. A megoldás hiányában az alapítványi modellben működő egyetemek diákjai és kutatói továbbra sem vehetnek részt uniós programokban. A kormány több programot is indított a pótlásukra, amit a költségvetés finanszíroz.
Egymilliárdos forrásvesztés év végéig
Lapunk érdeklődésére bizottsági források megerősítették, hogy az eljárásban semmi sem változott a testület tavaly decemberi értékelő jelentése óta, azaz a kettőből egyetlen feltételnek sem sikerült eleget tenni. Az egyik éppen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi ügye, a másik pedig az a korrupcióellenességet, közbeszerzést érintő feltételhalmaz, amelyről Magyarország a mai napig nem jelentett be új intézkedéseket, így a bizottságnak nem is volt mit vizsgálnia. A második intézkedés keretében három operatív program pénzügyi keretének 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót zárolt az EU.
Ebből az összegből év végéig 1,04 milliárd euró mindörökre elvész a magyar kedvezményezettek számára, mivel az ennek felhasználására adott határidő december 31-ig lejár. Ha jövő év végéig sem változik a helyzet, Magyarország újabb körülbelül egymilliárd eurónak inthet búcsút.
