Hszi Csin-ping kínai vezető először beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. De mi magyarázza a hívás időzítését? Vajon helyezkedés Kína részéről, hogy udvaroljon az EU-nak, vagy esetleg kármentesítés azután, hogy Kína franciaországi nagykövete ellentmondásos megjegyzéseket tett a volt szovjet tagállamok legitimitásáról?
Hszi Csin-ping kínai vezető először beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azóta, hogy Oroszország 14 hónappal ezelőtt behatolt Ukrajnába. A kínai fél a háború párbeszéd útján történő, „politikai megoldását” szorgalmazta, valamint megígérte, hogy békeküldöttséget küld Ukrajnába, hogy megbeszéléseket folytasson.
A régóta várt április 26-i telefonbeszélgetés során Hszi felajánlotta, hogy segít a béketárgyalások elősegítésében, és látszólag semlegességet ígért a konfliktusban, mondván, hogy Peking „nem fogja a másik oldalról nézni a tüzet, és nem fog olajat önteni a tűzre, nem beszélve arról, hogy a válságot haszonszerzésre használja fel” – olvasható a tárgyalások kínai leiratában.
Az ukrán leirat szerint a közel egyórás beszélgetésen megvitatták „az igazságos és fenntartható béke megteremtésére irányuló lehetséges együttműködés” módjait, miközben az ukrán elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna nem adja fel az elveszített területeket, és hogy az országot „az 1991-es határokon belül kell helyreállítani”. Ezzel utalt a megszállt és elcsatolt kelet-ukrajnai területekre és a Krím félszigetre, amelyet Moszkva 2014-ben illegálisan annektált.
A telefonbeszélgetést széles körben úgy értékelték, mint Kína kísérletét arra, hogy helyrehozza feszült kapcsolatait az Európai Unióval. A blokk ugyanis új politikát alakít ki Kínával szemben a júniusi csúcstalálkozó előtt.
Emellett a hívás egy szélesebb körű kínai erőfeszítés közepette történt, amelynek célja enyhíteni az ukrajnai háborúval kapcsolatos pekingi álláspontot övező európai aggodalmakat. Sok elemző és nyugati tisztviselő szerint Kína hozzáállása nagyrészt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvez, de volt, aki sokkal keményebb szavakkal illette Pekinget.
„Hszi még mindig jobban profitál az Oroszországgal való kapcsolatából, és stratégiai érdeke, hogy erős maradjon, erősebb, mint bármi, amit Kijev fel tudna ajánlani helyette – mondta a Szabad Európának Sari Arho Havren brüsszeli Kína-szakértő, a Helsinki Egyetem vendégkutatója. – Ez elsősorban arról szól, hogy Hszi olyan benyomást kelt az európai vezetők előtt, amilyet látni akarnak.”
A Hszi–Zelenszkij-beszélgetés emellett csak néhány nappal azután esett meg, hogy Lu Sa-je, Kína franciaországi nagykövete ellentmondásos megjegyzései visszatetszést váltottak ki Európában. A követ április 21-én az LCI francia hírcsatornának adott interjúban azt mondta, hogy a korábban a Szovjetunióhoz tartozó országoknak nincs „tényleges státuszuk” a nemzetközi jogban, miközben azt is megjegyezte: a félsziget hosszú ideig orosz volt, és Nyikita Hruscsov szovjet vezető adta át a Szovjetunió akkor még ukrán szocialista tagköztársaságának.
A megjegyzések elítélő nyilatkozatokat váltottak ki egyes európai vezetők részéről, akik azzal vádolták Lut, hogy aláássa a balti államok szuverenitását és beavatkozik Európa belügyeibe. Mások a megjegyzések miatt megkérdőjelezték, hogy Peking valóban őszinte és becsületes közvetítő lehet-e az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges béketárgyalások érdekében, amire februárban egy 12 pontból álló javaslatot tett.
„A hívás időzítése, úgy tűnik, összefügg azzal a viharral, amelyet Lu Sa-je megjegyzései okoztak az EU-ban – mondta Arho Havren. – Hszi válságkezelést végez, célja, hogy lecsillapítsa a felhevült európai légkört, és megakadályozza, hogy még Kína-ellenesebbé – ezáltal Amerika-barátabbá – váljon” – vélekedett. (Közben a párizsi nagykövetség és a kínai külügyminisztérium azzal intézte el a dolgot, hogy egy nyilatkozat szerint „a nagykövet csupán személyes véleményét mondta el, és nem tett politikai állásfoglalást”.)
Az ukrajnai háborúra figyelve
Hszi hónapokig ellenállt a Nyugat és Kijev nyomásának, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Zelenszkijjel, miközben Európa sürgette Kínát, hogy az ENSZ vezető tagjaként felelősségteljesen járjon el. Hszi közben Pekingben fogadta az európai vezetőket, köztük Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt, továbbá Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnököt.
Kína azonban a konfliktus közepette továbbra is Oroszország legfőbb stratégiai szövetségese. Hszi a háború alatt többször is találkozott Putyinnal, beleértve egy márciusi, magas szintű moszkvai állami vizitet.
A hívásra reagálva az európai tisztviselők óvatos optimizmusuknak adtak hangot. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője azt mondta, hogy a hívást „vártuk”, és hogy az „nagyon jó hír”.
„Ez az első lépés, hogy Kína végül kinyújtja a kezét Ukrajna felé. Szeretnénk elmondani, hogy minden értelmes kezdeményezést, amely Ukrajna igazságos békéjére irányul, nagyon szívesen fogadunk” - mondta Borrell egy kolumbiai útja során tartott, április 26-i sajtótájékoztatón.
Az EU tisztviselői azt mondják, hogy szívesen látnák Peking konstruktívabb szerepvállalását, de azt is megjegyzik, hogy továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Kína képes-e tartós békét teremteni a konfliktusban.
Hozzátették, hogy továbbra is realista módon tekintenek Peking és Moszkva kapcsolatának elmélyülésére, rámutatva arra, hogy Hszi a Zelenszkij-hívás során tartózkodott attól, hogy a háború kifejezést használja, ehelyett „ukrán válságra” utalt.
Egy névtelenséget kérő, a médiának nyilatkozó uniós tisztviselő a Szabad Európának elmondta, hogy a 27 országot tömörítő blokk szoros figyelemmel kíséri a kínai ukrajnai különmegbízott ténykedését, és hogy Brüsszel teljes mértékben támogatja Zelenszkijt.
„Ukrajnának kell döntenie az esetleges tárgyalások jövőbeli paramétereiről” – mondta az illetékes.
