Különböző visszaélések miatt megvonhatják a vízummentességet több balkáni állam polgárától – áll egy kiszivárgott uniós dokumentumban. Az irat szerint például Szerbia, Ukrajna és Montenegró felől is vízumkötelezettséget vezethet be Németország és Franciaország.
A Szabad Európa birtokába került belsős uniós dokumentumot szeptember 27-én készítették, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugat-balkáni körútja idején. A háttéranyag szerint a nyugat-balkáni államok, valamint Moldova, Grúzia és Ukrajna állampolgárai elveszíthetik vízummentességüket bizonyos uniós államokban, például Németországban és Franciaországban. A dokumentum állítólagos visszaéléseket emleget (például jogellenes tartózkodást és megalapozatlan menedékjogi kérelmeket), amelyek miatt az állami vezetők fontolgatják a vízummentesség megszüntetését.
Sok az elutasított menedékkérelem
A legfeljebb kilencven napig tartó vízummentes beutazás fontos előrelépés volt az EU keleti partnerségi politikájában, amely a Nyugat-Balkán és a volt szovjet tagköztársaságok európai integrációját szolgálja. A Montenegróra, Szerbiára és Észak-Macedóniára vonatkozó uniós vízumkötelezettséget 2009 decemberében szüntették meg, majd Albánia és Bosznia következett 2010-ben, Moldova 2014-ben, Grúzia és Ukrajna pedig 2017-ben.
A dokumentum szerint azonban Németország, Franciaország és Olaszország az utóbbi időben egyre frusztráltabbá vált a vízummentességgel való állítólagos visszaélések miatt. Kiemelték az Albánia, Moldova és Ukrajna, valamint Szerbia állampolgárai által elkövetett „engedély nélküli tartózkodási jogsértések” megugrását. A dokumentum azt is állítja, hogy az elmúlt három hónapban több mint ötven százalékkal nőtt a grúz menedékkérelmek száma a 2019-es koronavírus-járvány előtti év azonos időszakához képest.
Ennél is jelentősebb volt az emelkedés Moldova esetében, ahol csak 2019 júniusa és augusztusa között 429 százalékkal emelkedett a Németországban benyújtott menedékkérelmek száma. Az olasz hatóságok véleménye szerint több moldovai központú emberkereskedő hálózat működik, amelyek visszaélnek a vízummentességgel, ami indokolttá teszi, hogy megfosszák Moldovát a vízummentességtől.
Nyíltan csak Hollandia panaszkodott
Franciaország az Albánia, Grúzia és Szerbia állampolgárai által okozott problémákat említette, Belgium szintén a Moldovából idén benyújtott menedékkérelmek „riasztó növekedését” kifogásolta, míg a Cseh Köztársaság szerint a grúz, moldovai és ukrán állampolgárok által benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek száma az utóbbi időben megugrott. Tavalyelőtt egyébként Hollandia egyedüli uniós tagállamként már egyszer kérte, hogy függesszék fel Albánia vízummentességét, ám a kérést az Európai Bizottság elutasította.
Az irat felidézi, hogy az uniós úgynevezett vízumfelfüggesztési mechanizmus értelmében az illegális tartózkodás vagy az alacsony jóváhagyási arányú menedékkérelmek több mint ötvenszázalékos növekedése a vízum újbóli bevezetéséhez vezethet. Szintén visszaállíthatják a vízumot, ha a keleti és balkáni államok megtagadják kitoloncolt állampolgáraik befogadását.
Von der Leyen szeptember 29-én Koszovóba, Montenegróba és Szerbiába látogat, miután egy nappal korábban Albániában és Észak-Macedóniában tett látogatást. Körútját szeptember 30-án Bosznia-Hercegovinába látogatva fejezi be, néhány nappal azelőtt, hogy az EU október 6-án csúcstalálkozót tart a nyugat-balkáni országok vezetőivel.
