Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék „stadionépítési programjából”.
Akik egy gödörben eveznek
„Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak”
– meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel – a független Gyuris Zsolttal –, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
„2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva”
– magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
„Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát”
– emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok – köztük Magyarország – aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény, amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér–Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt – jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt – azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
„Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs”
– meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését – az évek óta tartó aszályok ellenére – a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
„Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban”
– mondja Kármán Kolos.
„Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki”
– állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
„Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják”
– magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
„A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (…) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó” – áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
„Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre”
– emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
„A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott”
– magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén – kiemelt természetvédelmi területen – akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
„2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (…) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve” – áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
„Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve” – írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
„Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná” – írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
„Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat”
– meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán – ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja – elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
„Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell”
– magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése – jelen esetben a záportározóé – egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. (3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM–rendelethez – B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által – a kivitelezés utolsó szakaszában – készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
„Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés”
– magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 – B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
„Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat”
– fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
„Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak”
– magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
„A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra” – írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
„Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót”
– summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
