Bár a Liszt Ferenc repülőteret működtető Budapest Airport mintegy harmincmilliárd forintos nyereséggel zárta 2023-at, 2024-ben minden korábbi rekordot megdöntött az utasszám tekintetében, és idén is kiemelkedő év várható, a cég vezetése csak a tervezett inflációval egyenlő mértékű béremelést adna a legtöbb fizikai dolgozónak, ami miatt információink szerint a sztrájk is felmerült.
Négy tárgyalási forduló zajlott le eredménytelenül a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete és a Liszt Ferenc repülőteret működtető, ma már nyolcvan százalékban állami tulajdonú Budapest Airport Zrt. vezetése között. A legutóbbi szerdán zárult, és egyelőre nincs megállapodás a repteret működtető dolgozók 2025-re érvényes béremeléséről – értesült a Szabad Európa. Információink szerint a reptér vezetése a legtöbb fizikai dolgozónak csak négyszázalékos bérfejlesztést hajlandó adni arra hivatkozva, hogy tavaly a KSH szerint 3,7 százalék volt az infláció mértéke.
Ez valóban így van, a kormány idénre már csak 3,2 százalékkal számol, de ezt az előrejelzést gyakorlatilag senki nem osztja, még a Magyar Nemzeti Bank sem. A független elemzői inflációs várakozások 4,5–5 százalék között vannak, de például januárban – a kormányt és az elemzőket is meglepve – 5,5 százalékkal került többe az élelmiszer, mint egy évvel korábban.
Level, Level, Level
A Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető dolgozókat négy nagy fizetési kategóriába sorolták. Ezen belül egyes szakmák szerint kisebb eltérések lehetnek abban, hogy ki mennyit keres. A Level I. jelenti a menedzsereket – mint megtudtuk, a reptér vezetése velük külön tárgyal a béremelésről. A Level II. és a Level III. a fizikai dolgozókat és vezetőiket, a csoportvezetőket jelöli. A reptéren külön csoportba szervezték például az általános karbantartókat (akik az épületgépészetért is felelnek), a nagyfeszültségű rendszerek karbantartóit, létezik navigációs csoport, amelynek tagjai a repülőgépek le- és felszállását segítő antennarendszerek fenntartásáért felelősek, egy másik szervezeti egység pedig a pilóták vizuális navigációjához elengedhetetlen fénysorok hibátlan működéséért.
Ehhez kapcsolódóan: Drágulhat a Budapest Airport a visszaállamosítással?
Van egy úgynevezett Apron üzemeltetéscsoport is; az ő feladatuk gondoskodni a gépről a leszállás után vagy a felszállás előtt. Van külön Madár- és Vadvédekezési, Terminálüzemeltetési, Repülőtér-forgalmi üzemeltetési, Parkolóüzemeltetési csoport és természetesen a biztonsági őrség.
Mennyi? Négy
A Level II. és a Level III. szinthez tartozó dolgozóknak szól a négyszázalékos alapbéremelés. A Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. alkalmazottainak a Budapest Airport vezetése tíz százalékot ajánlott, de mint megtudtuk, ők eleve harmadával kevesebbet kapnak még a Level III. kategóriás jövedelmeknél is. Utóbbiban egyébként bruttó hét–kilencszázezer forint között lehet keresni havonta, erre jönnek a pótlékok – amelyek viszont nem járnak automatikusan, csak adhatók. Az összegük 2018 óta változatlan: legalább öt év tapasztalati idő után havi bruttó negyvenezer vagy negyedévente bruttó nyolcvanezer forint. Mint megtudtuk, általános jelenség, hogy a pótlékok egész éves összege nem teszi ki az éves bér tíz százalékát.
A reptéri érdekképviseletek úgy számolnak, hogy a négyszázalékos általános béremelés alig pár száz milliós költséget jelentene a munkáltatónak 2025-re, ami elenyésző része annak a mintegy harmincmilliárd forintnak (74 millió eurónak), ami a reptér tiszta nyeresége volt 2023-ban, és amiből a cég osztalékot fizetett a részvényeseknek. A reptér azóta is sorra dönti az utas- és áruforgalmi rekordokat: 2024-ben az éppen most közölt adatok szerint 17,6 millió utas és háromszázezer tonna áru fordult meg a létesítményben, az idei kilátások pedig még jobbak: mint a Világgazdaság írja, januárban már 1.293.000-en utaztak a Liszt Ferenc repülőtérről, „ami nemcsak a tavalyi adatot haladja meg 17,5 százalékkal, hanem minden idők legmagasabb első havi utasforgalmát is jelenti”.
„Sokan jelezték, hogy akár munkahelyet is váltanának”
Információink szerint a szakszervezet és a dolgozók nem értik, hogyhogy nem jut több az ő béremelésükre; tízszázalékos emelést szeretnének. A Budapest Airport vezetése azt mondja: a reptéri dolgozók körében tíz, a biztonságiaknál 15 százalék az éves fluktuáció mértéke, ami nemzetközi szinten jónak mondható. A szakszervezet a saját belső felmérésére hivatkozik, amely alapján a dolgozók egyre elégedetlenebbek a munkafeltételekkel, „sokan jelezték, hogy akár munkahelyet is váltanának, amennyiben nem sikeres a béremelés”. Ilyen körülmények között belső fórumokon már egy sztrájk megszervezése is felvetődött, amire utoljára 2008-ban került sor Ferihegyen.
Úgy tudjuk, csak fokozza a ferihegyi dolgozók bizonytalanságát, hogy olyan híresztelések is napvilágot láttak: az állam mint friss tulajdonos a működés racionalizálását tervezi, aminek része lehet egy leépítés, noha az érdekképviseletek és a Szabad Európa reptéri forrásai szerint több területen munkaerőhiány van, ráadásul a forgalom folyamatos növekedése is egyre nagyobb terhelést jelent a dolgozóknak. Olyan hírek is terjednek a munkavállalók között, hogy az állam újratervezteti a már bejelentett 3-as terminált, amely elvileg 2032-ben készülne el. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy már elkezdődtek az előkészítő földmunkák.
Olcsón adták, drágán vették
A Liszt Ferenc repülőteret tavaly júniusban vásárolta vissza a magyar állam nyolcvanszázalékos tulajdonrésszel, a maradék húszszázaléknyi részvény a francia Vinci Airports birtokába került. A vételár 3,1 milliárd eurót, vagyis 1200 milliárd forintot tett ki. Mint az adásvételről szóló cikkünkben felidéztük, 2005-ben a Gyurcsány-kormány privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát egy 75 évre szóló koncesszió keretében (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt). A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA International Ltd. volt, az eladási ár pedig 464,5 milliárd forint. A Gyurcsány-kormány ugyanakkor állami kézben tartott 25 százaléknyi részesedést, plusz egy szavazatot.
A kisebbségi állami tulajdonrészt 2011-ben az Orbán-kormány adta el 36,6 milliárd forintért; ez arányaiban sokkal alacsonyabb volt, mint a 2005-ös üzlet értéke. Ezért sok kritika érte az Orbán-kormányt és a Fideszt, mert a 2005-ös privatizáció után folyamatosan azt kommunikálták, hogy a repülőteret nemzeti tulajdonban kell tartani.
Megkeresésünkre a Budapest Airport annyit írt: „A repülőtér-üzemeltető az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően január végén megkezdte a 2025-ös bértárgyalásokat a repülőtéri érdekképviseleti szervezetekkel, amely február 19-én lezárult. A bértárgyalások a Budapest Airport Zrt., illetve leányvállalatai – a BUD Security Kft. és a RÜK Kft. – munkavállalóit érintették. Több héten át tartó egyeztetéssorozat után sem sikerült egyetértésre jutni az érdekképviseletekkel, azonban a Budapest Airport számára fontos értéket képvisel a velük folytatott folyamatos párbeszéd.”
Kerestük a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezetét is, válaszaikat közölni fogjuk.
