Egy belgrádi fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte a házi őrizetben lévő Andrej Hnyot belarusz ellenzéki újságíró kiadatásáról szóló korábbi határozatot, illetve elrendelte az ügy újratárgyalását.
A törvényszék a szerdán közzétett ítélet szerint kimondta, hogy a férfi kiadatását elrendelő májusi bírói döntés „hiányos ténymegállapításon alapult, és ez a büntetőeljárási szabályok jelentős megsértéséhez vezetett”. Aláhúzták: a legfelsőbb bíróság „elfogadhatatlan indokokkal” és „homályos magyarázatokkal” igazolta annak gyanúját, hogy Hnyot elkövette a bűncselekményt, amellyel Belaruszban vádolják, és úgy kezelte az ügyet, mintha a bűnösségét már meg is állapították volna, ami sérti az ártatlanság vélelmének elvét. „A fellebbezés jogosan támadja az elsőfokú bíróság határozatának helyességét és jogszerűségét” – írták.
Hnyotot még tavaly októberben tartóztatták le Belgrád repülőterén az Interpol nemzetközi rendőrségi szervezet Belarusz által kért vörös riasztása alapján. Hét hónapot töltött börtönben, mielőtt június 5-én házi őrizetbe helyezték. Idén májusban az illetékes bíróság engedélyezte a kiadatását, de fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon elutasították; ezt a határozatot semmisítették most meg, új tárgyalást rendelve el.
A minszki rezsimet élesen bíráló férfit hazájában adócsalással vádolják, ő azonban tagadja a bűnösségét, és azt hangoztatja, hogy a helyi hatóságok szisztematikusan üldözik a politikai ellenfeleket, ő is ennek az áldozata.
Ehhez kapcsolódóan: Egy Szerbiában házi őrizetben lévő belarusz aktivista szerint kiadatása a halálos ítéletével érne fel
Az Interpol elfogatóparancsát mostanra visszavonták, Hnyot azonban továbbra is házi őrizetben marad a szerb fővárosban. A belarusz aktivista a Szabad Európának nyilatkozva üdvözölte a fellebbviteli bíróság döntését, emellett rámutatott, hogy fogolystátusza nem változott. „Nem kaptam szabadságot. Úgy tartanak fogva, mint egy bűnözőt, házi börtönben, pedig nem vagyok bűnös semmiben. A fellebbviteli bíróság ezt tulajdonképpen megerősítette” – jelentette ki.
Elmondta, hogy amíg házi őrizetbe van, addig naponta csak egy órára hagyhatja el a lakást, nem dolgozhat és nem élhet normális életet. Kiemelte, hogy így nehezen tud megélni, nincs megtakarítása, a támogatói adományaiból kénytelen gazdálkodni. Kompromisszumos megoldásnak nevezte a fellebbviteli bíróság ítéletét, amely őt leszámítva mindenkinek kényelmes.
Ehhez kapcsolódóan: „Oroszországban nincs számunkra semmi” – Szerbia ki akar toloncolni egy orosz családot
Az újságíró korábban azt kérte a bíráktól, hogy ne küldjék vissza „a belarusz diktatúrába”, ahol szavai szerint „kínzásra és gyakorlatilag halálra” számíthat. „Nem küldhetnek egy ártatlan embert a halálba” – mondta.
Hnyot azon belarusz állampolgárok ezrei közé tartozik, akik részt vettek a volt szovjet tagköztársaságot 1994 óta vaskézzel vezető Aljakszandr Lukasenka 2020-as, elcsalt választási győzelmét követő tömeges tüntetéseken. Amikor 2021 júniusában aláírás nélküli bírósági idézést kapott, amelyben felszólították, hogy jelenjen meg tanúként a belarusz Nyomozó Bizottságnál, ügyvédei azt tanácsolták neki, hogy hagyja el az országot, mivel az ilyen idézések gyakran a hatóságok letartóztatási szándékát jelzik.
Ehhez kapcsolódóan: A Belgrádba menekült belarusz újságíró kiadatási ügye megmutatja Lukasenka nemzetközi befolyását
Hnyot alapítója a Belaruszban szélsőséges szervezetnek minősített Sportolók Szabad Szövetségének, amely 2020-ban egy több mint kétezer atléta által aláírt nyílt levélben sürgette az elnökválasztás eredményének érvénytelenítését, Lukasenka lemondását és az őrizetbe vett demonstrálók szabadon bocsátását.
Az Európai Unió, valamint nemzetközi és szerbiai civil szervezetek Hnyot szabadon bocsátását sürgetik. Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője figyelmeztetett, hogy a férfi valószínűleg „politikai elnyomásnak és rossz bánásmódnak lenne kitéve”, ha kiadnák Belarusznak.
Az EU és több nyugati kormány az Interpol eddigi gyakorlatának felülvizsgálatát szeretné elérni. Sokan úgy látják, hogy a szervezetet egyes autoriter rezsimek fegyverként használják a másként gondolkodók ellen határaikon kívül, míg mások az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát bírálják.
