Egy készülő európai parlamenti jelentésben a képviselők várhatóan elégedetlenségüknek adnak majd hangot amiatt, hogy az EU a társadalmi válságok során a nőket különösen magukra hagyja a leszakadó rétegeken belül. Erre mutatott rá az a parlamenti vita, amelyben szakértők osztották meg kutatásuk eredményeit az elmúlt évekből. Az EP-ben azt mondják, hogy az uniós politikákban az ígérgetés szintjén maradt a probléma megoldása.
Először a koronavírus-járvánnyal együtt érkező gazdasági válság, majd az orosz–ukrán háború hatásai okoztak nem várt nehézséget a háztartások számára. Alice Kuhnke svéd zöldpárti politikus tűzte az EP napirendjére ezt a rendkívül összetett kérdést, és indított vitát, amelyet kutatási eredményekkel is alátámasztott. A cél, hogy az Európai Parlament egy állásfoglalásban hívja fel a figyelmet a jelenségre, de még inkább arra, hogy az EU-nak nincs válasza arra, hogy a megélhetési költségek emelkedésének és az energiaválság hatásának milyen nemi vonatkozásai vannak.
Alice Kuhnke a parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságában rámutatott: az energiaköltségek leginkább a megélhetési költségeken látszanak meg, „nagy árat fizetünk a fosszilis energiától való függésért”. Hozzátette, hogy „a szegénységnek női arca van”, amit alátámaszt, hogy már 2021-ben több mint húszmillióval magasabb volt azon nők száma, akik a szegénységi küszöb alatt éltek, mint a hasonló helyzetben lévő férfiaké. Ráadásul ezekben az években az EU a zöldátállás politikája mellett döntött, amelynek a kitűzött célok szerint szociálisan igazságosan kell megvalósulnia. Kuhnke emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett erre, mintegy százmilliárd eurós keret mozgósításával. „De ezekből az ígéretekből eddig semmi sem valósult meg, három évvel a javaslat megjelentése után azt látjuk, hogy az erre szánt pénz annyit ér, mintha egy törött lábat ragtapasszal próbálnánk meggyógyítani” – mondta. Szerinte strukturális megoldás kellene, de éppen az hiányzik. Ezt azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden európai politikában tükröztetni kell, a szociálisan igazságos zöldátállásnak pedig azt kell jelentenie, hogy a nőket sem hagyjuk magukra.
Ehhez kapcsolódóan: EP-képviselő: „Megvédjük a medvét, a farkast, az erdőt, a roma gyerekektől viszont megvonjuk a jövőt”
A svéd képviselő megfogalmazott egy másik alapvetést is: az energiához való jogot. Úgy véli, hogy ezt mindenkinek biztosítani kell, az energia ne csak a kiváltságosok számára legyen adott, egyenlő jelentőséget kell biztosítani valamennyi ember számára – és ezt el kell fogadniuk az adott régióban működő energiatermelő cégeknek is.
Egy holland szakember, Mariëlle Feenstra – aki már 2002 óta kutatja ezt a területet – az ezzel a témával kapcsolatban készülő átfogó tanulmányából ismertetett néhány részletet Megfigyelései szerint a megélhetési költségek növekedésének gazdasági, egészségügyi, fiziológiás és szociális-kulturális hatásai vannak az emberekre, akiknek 49 százaléka depresszióval küzd. Ráadásul az energiaszegénység nem csak általánosságban sújtja a háztartásokat, a gondozás költségei vagy az élelmiszerárak emelkedése további problémát jelent. Feenstra rámutatott arra, hogy „a közüzemi számlák kifizetésével az egyedülálló nők küzdenek leginkább”.
Kiemelte, hogy a nőknek mint kis- és középvállalkozások tulajdonosainak – például fodrászoknak – gyakran kifejezetten energiaigényes a tevékenységük. Máskor az otthoni munka miatt az otthoni számlák kifizetése okoz nehézséget. Gyakran nem is láthatók a különböző kormányzati politikák vagy helyi, stimuláló kezdeményezések számára, amelyek a terhek könnyítését célozzák.
Hozzászólt a témához Járóka Lívia fideszes képviselő is. Azt mondta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a régiókra, ahol látható az energiaszegénység, ehhez pedig tudni kell, mekkora arányt képviselnek a legszegényebbek. A magyar kormánypárti politikus szerint hasznos lenne számontartani az úgynevezett jó gyakorlatokat, például a termál- vagy geotermikus energia használatára vonatkozóan. Járóka felhívta a figyelmet arra, hogy a romatelepeken sokszor lekapcsolják a szolgáltatást, ezért azzal fűtenek az emberek, amit találnak, például gumiabronccsal. Ennek nagyon komoly egészségügyi következményei is vannak. „Az EU nem gondolkodik a következő lépéseken. Ha ezek a csoportok leválnak az energiáról, akkor nemcsak szociális, hanem környezeti hatásai is lesznek mindennek” – tette hozzá.
Mariëlle Feenstra erre azt felelte, hogy a roma közösség jó példa, mert őket egyre inkább sújtják a válságok, és nem eléggé reziliensek. Ő is alátámasztotta, hogy egyre gyakrabban használnak fát Kelet-Európában, mert vidéken elérhető, olcsó, viszont valóban jelentős környezeti hatásokkal jár az elégetése. „A világon minden 11. másodpercben meghal valaki légszennyezettségben, amit gyakran a tüzelés okoz” – figyelmeztetett.
Az Európai Parlament szakbizottsága a következő hetekben véglegesíti témával kapcsolatos jelentését.
