Több ezer szíriai orvos dolgozik jelenleg Németországban, így egyesek szerint súlyos következményei lehetnének az egészségügyi ágazatra annak, ha a damaszkuszi rezsim bukása nyomán sokan döntenének a hazatérés mellett.
Németország az elmúlt évtizedben a szíriai menekültek első számú európai célpontja volt. Miközben számos politikus felvetette, hogy mivel megdőlt a Bassár el-Aszad vezette diktatúra, ösztönözni kellene a bevándorlók legalább egy részének hazatérését, mások rámutattak, hogy az érintettek között sok jól képzett ember is van, a távozásuk nagy űrt hagyna maga után, különösen az egészségügyben. „Egész területek esnének el az egészségügyben, ha a most itt dolgozó összes szír elhagyná az országot – figyelmeztetett Nancy Faeser belügyminiszter. – Fontos lenne felajánlani a maradás lehetőséget azoknak a szíreknek, akiknek van munkájuk, akik beilleszkedtek, akik nem követtek el bűncselekményt, akiknek a gyermekei iskolába járnak” – tette hozzá.
Németországban a szíriai orvosok és ápolók fontos tényezővé váltak az egészségügyi szektorban, amely küzd a munkaerőhiánnyal, miközben a népesség folyamatosan öregszik.
Gerald Gass, a Német Kórházszövetség vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg a szírek alkotják a külföldi orvosok legnagyobb csoportját, két-három százalékot tesznek ki. A becslések szerint csak a kórházakban ötezer szír orvos dolgozik. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter, aki több mint hatezerre tette a szír orvosok létszámát, úgy vélekedett, hogy nélkülözhetetlenek az egészségügyi ellátásban. Gass elmondta, hogy rendkívül változatos hozzáállást tapasztalnak az érintettek részéről. Vannak, akik gyors hazatérést terveznek, ha a helyzet stabilnak bizonyul, különösen azok, akiknek sok rokona van a közel-keleti országban, mások viszont jól érzik magukat, beilleszkedtek Németországban, és maradni akarnak. „Jelenleg nem tapasztalható tömeges indulás Szíria felé – fogalmazott. – Biztosan nem arról van szó, hogy összeomlana a betegellátás Németországban, ha most minden szíriai orvos visszatérne – mondta, majd aláhúzta, hogy helyi bezárást ugyanakkor okozhatna, ha hirtelen sokan távoznának. – Jól tesszük, ha tisztelettel bánunk ezekkel az emberekkel. (…) Igen, a kórházak tulajdonosai gondolkodnak azon, hogyan tölthetnék be ezeket az állásokat.”
Sok szír orvos Németországot választotta otthonául. Dr. Hiba Alnayef, a Berlin közelében lévő Nauen egyik kórházának gyermekgyógyászati asszisztense elmondta, hogy az elmúlt tíz napban többen is megkérdezték tőle, hogy mi van, ha a szíriaiak most mind visszamennek. „Nem tudom. Vannak, akik haza akarnak menni, de ez igen nehéz és bizonytalan – mondta az aleppói születésű nő, aki 2016-ban érkezett Németországba, majd megjegyezte, hogy ő maga is gondolkodik a kérdésen, de most már itt is van hazája. Arra is kitért, hogy a kollégáival együtt szeretnének kiépíteni egyféle együttműködést Szíria és Németország között. – A németeknek szakemberekre van szükségük, Szíriának pedig támogatásokra, felújításra, ugyanis mára minden tönkrement. Azt hiszem, jól tudnánk együtt dolgozni, hogy mind a két társadalomnak segítsünk.”
Dr. Ayham Darouich, aki 2007-ben érkezett Németországba, hogy orvosnak tanuljon, és 2021 óta saját háziorvosi praxisa van Berlinben, azt mondta: „Amennyire hallottam, a baráti körömből senki sem akar visszamenni. (…) Itt van a családjuk és a praxisuk, itt van a társaságuk” – mutatott rá, kissé indokolatlannak és túlzónak nevezve a tömeges távozással kapcsolatos aggodalmakat.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Németországnak többet kell tennie azért, hogy meggyőzze a maradásról a képzett egészségügyi szakembereket, illetve általánosságban is többet kellene tenni a hiányszakmák betöltéséhez szükséges külföldiek vonzása érdekében. „A kórházakban dolgozó ápolók és egészségügyi szakemberek viszonylag keveset keresnek az Egyesült Államokhoz vagy Svájchoz képest” – jegyezte meg, igen problémásnak minősítve a munkaerőhiányt és a rosszul szabályozott munkaidőt.
