Scholz német kancellár ismét kizárta, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat küldjön Ukrajnának. Azt mondta, ellenzi azokat az akciókat, amelyek „pusztító fegyvereket visznek el” Oroszország mélyére, és támadta konzervatív politikai riválisát, aki nyitottabb ilyen fegyverek szállítására Kijevnek.
„Nem hiszem, hogy helyes volna pusztító fegyverekkel lőni az orosz hátországot – mondta Scholz február 9-én a két hét múlva esedékes országos választásokat megelőző kilencvenperces televíziós vitában. – Úgy gondolom, hogy ez pontosan az a fajta lépés, amelyet nem szabad megtenned, ha felelős vagy Németországért” – tette hozzá.
Friedrich Merz, akinek konzervatív CDU/CSU szövetsége a közvélemény-kutatások szerint vezet Scholz balközép SPD-je előtt, azt mondta: mindig nagyon egyértelmű volt az álláspontja a Taurus rakéták Ukrajnába küldésével kapcsolatban. „Mindig azt mondtam, hogy a cirkálórakéták szállításáról az Európai Unióban kell dönteni. Az Egyesült Államok szállít, Franciaország szállít, Nagy-Britannia szállít; nekünk is szállítanunk kellett volna.”
Októberben arról beszélt a német sajtónak, hogy bizonyos feltételek mellett jóváhagyná a – körülbelül ötszáz kilométer hatótávolságú – rakéták Kijevbe szállítását. Ha az Ukrajna elleni orosz légicsapások „nem állnak le, akkor az első lépés a következő: meg kell szüntetni a hatótávolsági korlátozást a jelenlegi ukrajnai rakétakilövésekre. A második lépés az, hogy átadjuk a Taurust.” Így Vlagyimir Putyin orosz elnök „kezében volna, hogy meddig akarja fokozni a háborút”.
A német DW júliusi beszámolója szerint Merz amellett emelt szót, hogy Berlin segítse Kijevet az orosz agresszió elleni védekezésben, és lássa el harci repülőgépekkel. „Hiszem, hogy segítenünk kell Ukrajnát legalább abban, hogy visszaállítsa a szuverenitását a saját légtere felett” – mondta.
Bár Scholz vonakodott Kijevnek nehézfegyvereket küldeni, Berlint csak Washington előzi meg az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékében. Scholz kitart amellett, hogy alapvetően fontos „Ukrajna szuverenitásának biztosítása és annak szavatolása, hogy ne legyen kénytelen alávetni magát egy olyan békének, amelyet úgy erőltetnek le a torkán”.
Scholz novemberben támadta a G20-ak Rio de Janeiróban tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatát, mert nem mondta ki egyértelműen, hogy Oroszország a felelős az ukrajnai háborúért, jóllehet ismét ellenezte nagy hatótávolságú rakéták küldését Kijevnek. „Véleményem szerint több okból is hiba lenne cirkálórakétákat szállítani” – mondta, beleértve a veszélyt, hogy ez közelebb vinné Németországot egy közvetlen konfliktushoz Oroszországgal.
Ami a belpolitikát illeti, Scholz – aki a február 23-i választások előtt a visszaléptetések lehetőségét vizsgálja a szavazókörökben – azzal vádolta Merzt, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatását szeretné megszerezni, és ezzel megtörné a mainstream pártok körében elfogadott tabut, miszerint nem működnek együtt az AfD-vel. A második világháború után Németország „nagyon jól teljesített az elmúlt évtizedekben, amikor a demokratikus pártok megegyeztek abban, hogy nem működnek együtt a szélsőjobboldallal” – mondta.
Merz aláhúzta, hogy Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és bajor szövetségese, a CSU nem fog együttműködni vagy közösen kormányozni a hevesen bevándorlásellenes AfD-vel. „Szeretném még egyszer világossá tenni, hogy ezt nem fogjuk megtenni. (…) Nincs semmi közös az AfD-ben és a CDU/CSU-ban.”
A CDU/CSU, amely a közvélemény-kutatók szerint harminc százalék körüli eredményre számíthat, maga is keményebb bevándorlási politikát szorgalmaz annak érdekében, hogy eltérítse a szavazókat a húsz százalék körüli támogatásra számító AfD-től.
Ehhez kapcsolódóan: A német kormány az országban dolgozó több ezer szíriai orvos maradásában bízik
Scholz szerint ellentétes az európai joggal Merz javaslata, hogy minden migránst utasítsanak el Németország határain. Scholz szociáldemokratái és a zöldek 15-18 százalék körüli támogatottsággal bírnak a következő szövetségi parlamenti választás előtt.
Carsten Brzeski, az ING bank elemzője azt írta, hogy a televíziós vita a jelek szerint döntetlennel végződött, és – bár időnként heves volt – a résztvevők viszonylag „jól viselkedtek”, ami nyitva hagyhatja a nagykoalíció lehetőségét a CDU-val és más csoportokkal az állítólag orosz kapcsolatokkal rendelkező AfD kizárása érdekében. Az első közvélemény-kutatások is nagyjából egyenlőnek ítélték a két politikus vitateljesítményét.
Scholz és Merz a tervek szerint február 19-én ismét tévévitán száll szembe egymással. Február 16-ára egy olyan vitát terveznek, amelyen rajtuk kívül ott lesz Alice Weidel az AfD-től és Robert Habeck alelnök a Zöldek részéről.
Ehhez kapcsolódóan: Angela Merkel a CDU vezetőjét bírálta a migrációs szavazás miatt
