Egyre élesebb nemzetközi konfliktus alakul ki a Ryanar-gép eltérítése miatt. A NATO főtitkára szerint valószínűsíthető, hogy az akcióról Oroszország is tudhatott. Putyin kiállt Lukasenka mellett. A belarusz ellenzék vezetője szerint rég nem látott nemzetközi támogatást kap az ellenzék.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy sajtóeseményen azt mondta: valószínűnek tartja, hogy a belarusz vezetés a szövetséges Oroszországgal együtt tervezhette el a Ryanair repülő múlt hétvégi leszállítását a minszki repülőtérre.
Soltenberg, aki egy NATO-hadgyakorlat szünetében nyilatkozott a sajtónak egy brit repülőgéphordozó fedélzetéről, azt mondta: "Tudjuk, hogy Oroszország és Belarusz között szoros kapcsolat van, és ezért nehéz elhinni, hogy a minszki rezsim egy ilyen akciót anélkül hajtana végre, hogy előtte ne egyeztetne róla Oroszországgal".
Nemzetközi szolidaritás
A gépeltérítés a belarusz ellenzéket is újra aktivizálhatja, amely az elmúlt hónapokban, a fokozódó karhatalmi elnyomás miatt defenzívába kényszerült. A litvániai emigrációban élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanovszkaja szombaton riportereknek azt mondta: mélyen megérinti, hogy az elmúlt napokban mennyien biztosították támogatásukról Litvániából és számos más országból.
Több nagyváros mellett Varsóban, Kijevben és Vilniusban is tüntettek. Cihanovszkaja a hétvégére tüntetést hirdetett Vilniusban, ahol a gépeltérítés mellett férje korábbi letartóztatása ellen is tiltakoztak. A népszerű bloggert pont egy éve vették őrizetbe azután, hogy bejelentette indulását a választásokon Lukasenka ellen. Cihanovszki letartóztatása után felesége vette át a jelöltséget, és nemzetközi megfigyelők szerint meg is szerezte a szavazatok többségét, de később Lukasenka győztesnek hirdette ki magát. Cihanovszkaja nemsokkal ezután emigrációba kényszerült.
Európai légtérzár
Május 23-án a belarusz kormány egy harci géppel fogatott el egy polgári utasszállító gépet a belarusz légtérben. A Ryanair gépét leszállásra kényszerítették Minszkben, arra hivatkozva, hogy a gépen valaki bombát helyezett el. Bombát valójában nem találtak, de az alkalmat kihasználva a hatóságok letartóztatták a gépen utazó Raman Prataszevicset, a rendszerkritikus Nexta hírszolgálat társalapítóját és volt szerkesztőjét, és egy másik utast, egy egyetemista lányt.
A nemzetközi közösség az akcióra általános felháborodással reagált, mivel valószínűsítik, hogy a bombariadó csak ürügy lehetett az ellenzéki újságíró letartóztatására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottsági elnök követelte, hogy azonnal engedjék szabadon Prataszevicset, és a „Ryanair gép eltérítéséért felelős személyeket büntessék meg”. Később az Európai Unió országai kitiltották a légterükből a belarusz gépeket, és a légitársaságoknak is Belarusz elkerülését ajánlják.
Vilnius mellett a hétvégén több más európai városban, például Kijevben és Varsóban is tüntettek a Lukasenka-rezsim ellen, valamint a Ryanair-gépen letartóztatott aktivista, Raman Prataszevics szabadságáért.
Putyin kitart Lukasenka mellett
Aljakszandr Lukasenka tavaly augusztus óta a korábbiaknál is erősebben hagyatkozik Oroszország támogatására, miután korábban megingathatatlannak tűnő hatalmát erodálni kezdték a választási csalás elleni tiltakozások. A tüntetésekre a karhatalom erőszakkal válaszolt, emiatt az Európai Unió, az Egyesült Államok és több más ország is gazdasági szankciókat vezetett be Belarusszal szemben.
Tavaly óta Vlagyimir Putyin orosz elnök, Lukasenka szövetségese fokozta a Belarusznak nyújtott gazdasági segítséget. Lukasenka a napokban az oroszországi Szocsiban találkozott Putyin elnökkel, és ígéretet kapott egy újabb, 500 millió dollár értékű hitelrészlet folyósítására. Oroszország összesen 1,5 milliárd dollárt hitelez a belarusz államnak.
