Az orosz invázió árnyékában logisztikai mentőakció zajlik annak érdekében, hogy az ukrán tárolókból el tudják szállítani az ott felhalmozott gabonát. Sok millió tonnáról van szó, amelyet egy tengeri kikötőhöz kellene eljuttatni, majd továbbszállítani például Afrikába, ahol az orosz propaganda azt terjeszti, hogy az uniós szankciók okozzák az élelmiszerválságot. A témával az állam- és kormányfők is foglalkoztak néhány napja.
Az EU szabályos mentőakciókat szervez a gabona elszállítására, miközben olyan problémákkal szembesülnek, amelyek békeidőben aligha jelentettek gondot. A jelenlegi helyzet az, hogy az ukrán silókban jelenleg több mint húszmillió tonna gabonát raktároztak el, ezzel elérték a teljes kapacitást – amely egyébként időnként csökken, ugyanis az oroszok a silókat is bombázzák. Az elszállítás alapvető akadálya, hogy az ukrán tengeri kikötők mindegyikét blokkolja az orosz hadsereg, Ukrajna csak három dunai kikötőhöz fér hozzá, miközben a szállítmányok kilencven százalékát a tengeren keresztül továbbítják, lévén az a legolcsóbb. Ebben a helyzetben a közútra és a vasútra igyekeznek átterelni a szállítmányokat. Az idő azért sürget, mert a következő aratást követően, alig három hónapon belül újabb ötmillió tonna gabonának kellene helyet találni.
Torlódás a határokon
A háború előtt havi ötmillió tonnát exportált Ukrajna, ez márciusban 1,2, áprilisban pedig 1,5 millió tonnára esett vissza. A minimális cél az lenne, hogy ennek a dupláját, tehát havi hárommillió tonnát legyenek képesek elszállítani.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a gondok nagyon összetettek. A vasúti szállítás esetén nincs elég mozdony és vagon, amikor pedig megérkezik a határra a rakomány, a nyomtávkülönbség miatt át kell pakolni, de ehhez nincs elegendő eszköz. Ezért nagyon várják az európai cégek felajánlásait. Létre is hoztak egy platformot, ahová már 250 vállalkozás regisztrált, ők közvetlenül fel tudják venni a kapcsolatot az ukrán partnerekkel. A vasúttal kapcsolatban az is korlátozó tényező, hogy az ukrán vasúthálózat 25 százalékát már lebombázták az oroszok.
A közúti szállítás során szintén gond, hogy nincs elegendő jármű. Vannak olyan országok, amelyeknek szigorúbb adminisztratív előírásai vannak, amelyeket akkor is teljesíteni kell, ha az csak tranzitország. Ezért átlagban négy-tíz napig áll egy teherautó az uniós határon, amikor minden nap számít.
A bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs egyetlen megoldás, valamennyi színtéren egyszerre kell kezelni a problémákat. Mostanra sikerült eljutni odáig, hogy az adriai és a balti kikötőkbe is visznek gabonát, ahonnan el lehet érni a tengerentúli célpontokat. Triesztbe például hetente öt vonatot tudnak indítani. De ez azt is jelenti, hogy a szállítás költsége öt-hatszorosa az eddigieknek, ez jelentős árfelhajtó hatással jár. Európában sincs elegendő raktározási kapacitás, és a nyomást tovább fogja növelni a silókon és a kikötőkön, hogy hamarosan az EU-ban is megindul a betakarítási szezon.
A brüsszeli testület elkészített egy húsz pontból álló cselekvési listát, amely az úgynevezett szolidaritási folyosók megnyitásával és működtetésével kapcsolatos, hogy ki lehessen küszöbölni a fenti problémákat. Ez azonban elsősorban nem Brüsszel feladata, a tagállamok együttműködésén és rugalmasságán kellene javítani.
Afrika hangja
Az élelmiszer-biztonság témája – fontossága miatt – helyet kapott a május utolsó két napján megtartott rendkívüli EU-csúcs napirendjén. Meghívták ide Macky Sallt, aki Szenegál, egyben az Afrikai Unió elnöke. Online csatlakozott európai kollégáihoz, akiknek többek között arról beszélt, hogy 282 millió ember, a világ alultáplált embereinek több mint egyharmada él Afrikában. Emellett 46 millió afrikai van kitéve az éhezésnek és az alultápláltságnak a Covid–19-világjárvány miatt.
„Ez azt jelenti, hogy a helyzet aggasztó, a jelenlegi tendencia folytatódása esetén a legrosszabb állhat előttünk” – foglalta össze. Becslései szerint idén húsz–ötven százalékkal csökken a gabonatermés Afrikában, a műtrágyák ára háromszor drágább, mint 2021-ben. „Feltéve, ha találunk” – tette hozzá keserűséggel a hangjában. Macky Sall odaszúrt az európai vezetők szankciós politikájának, mert azt mondta, hogy az afrikai államokat nagyon aggasztja az orosz bankok kitiltása a nemzetközi fizetési rendszerből. Ők ugyanis kereskednek az oroszokkal, de hiába vennének meg egy terméket, ha a fizetés rendkívül bonyolulttá, ha nem lehetetlenné válik.
Az afrikai politikus üzletet ajánlott az EU-nak az élelmiszer-termelés kapcsán. Afrika a maga harmincmillió négyzetkilométernyi területével a Föld szántóterületének 60 százalékát birtokolja, bőséges vízkészlettel rendelkezik, húsz jelentős folyója van a föld alatti vízkészleteknek köszönhetően. Ugyanakkor a több és jobb termés eléréséhez pénzügyi és technikai befektetésekre van szükség – ehhez kérik az EU segítségét. De hozzátette azt is, hogy saját erőből is igyekeznek előrelépni, az Afrikai Fejlesztési Bank bevonásával másfél milliárd dolláros afrikai élelmiszer-termelési vészhelyzeti programot indítottak, amelynek célja 37,6 millió tonna élelmiszernövény előállítása.
Macky Sall még egy nagyon fontos dolgot mondott a EU-s vezetőknek: figyelmeztette őket, hogy az orosz propaganda nagyon aktív Afrikában, azt terjesztik, hogy minden ellátási gond az EU miatt történik, az uniós szankciók okozzák a drágulást és az élelmiszerhiányt is.
Sall azt tervezi, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel is tárgyalni fog. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy szándékoltan semmilyen uniós szankció nem érintheti az orosz élelmiszeripari termékeket vagy műtrágyát, azokhoz a világpiacon továbbra is hozzá lehet férni.
Ígéretek – legfelsőbb szinten
A tagállami vezetők a csúcstalálkozón elfogadott végkövetkeztetéseikben is szántak néhány pontot az élelmezésbiztonságnak. „Az Európai Unió a 2022-es idényre tekintettel aktív intézkedéseket hoz Ukrajna mezőgazdasági exportjának megkönnyítése és az ország mezőgazdasági ágazatának támogatása érdekében” – áll többek között a dokumentumban.
Ami a nagyobb összefüggéseket és a világ élelmezését illeti, az EU legfelsőbb fóruma „hangsúlyozza elkötelezettségét aziránt, hogy az élelmiszerek világkereskedelme továbbra is mentes legyen az indokolatlan kereskedelmi akadályoktól, erősebbé váljon a legkiszolgáltatottabb országokkal szembeni szolidaritás, valamint hogy a strukturális függőségek csökkentése érdekében növekedjen a fenntartható helyi élelmiszer-termelés”. Kitérnek a világpiacon jelenleg tapasztalható műtrágyahiányra, ezzel kapcsolatban „az Európai Tanács a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést célzó összehangoltabb erőfeszítéseket szorgalmaz a műtrágyák hatékonyabb felhasználásának és alternatíváinak előmozdítása céljából”.
