Botrányoktól volt hangos Magyarország második soros EU-tanácsi elnökségének első hete. Miközben a tagállami nagykövetek szerdán dorgálásra készülnek, az uniós intézmények megtették az első barátságtalan gesztusokat a magyar elnökség felé a szerintük Putyin érdekeit szolgáló orbáni békemisszió miatt.
Alig startolt el, számos brüsszeli megfigyelő szerint máris durván padlót fogott a magyar soros EU-tanácsi elnökség, amelynek első hetét – elsősorban a magyar miniszterelnök ellentmondásos békeközvetítése miatt – nagyrészt botrányok uralták.
A soros elnökségek munkáját általában a féléves időszak végén szokták értékelni, Orbán Viktor a szereplők többségével egyáltalán nem egyeztetett „békeakciójának” hatására azonban a tagállami nagykövetek a várakozások szerint szerdai találkozójukon alaposan beolvasnak majd az ülésen elnöklő magyar kollégájuknak, bár azt még nem tudni, hogy lesznek-e konkrét következmények is a magyar elnökségre nézve.
A biztosok és a miniszterek is elkerülik Magyarországot?
Bizonyos jelekből ítélve az uniós intézmények máris konkrét jelét adták felháborodásuknak. Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa például értesülésünk szerint az utolsó pillanatban lemondta a július 8-ára, hétfőre, eleve csak másfél órásra tervezett budapesti látogatását. Úgy tudjuk, hogy az osztrák nemzetiségű biztos kollégái „a legutóbbi eseményekre” hivatkozva mondták le a brüsszeli magyar állandó képviseletnél a vizitet, ami a tiltakozás jele lehet Orbán Viktor moszkvai útja miatt. A bizottság részéről hivatalosan mindenesetre érdeklődésünkre csak annyit közöltek: meg tudják erősíteni a látogatás elmaradásának tényét.
Néhány napja az Európai Bizottság szóvivője útján már jelezte, hogy a magyar kormányfő partizánakciója miatt – amely a bizottság szerint nem a béke, hanem Putyin érdekeit szolgálja – lehet, hogy a biztosi testület nem utazik szeptemberben Budapestre a magyar kormánytagokkal tervezett megbeszélésre. A látogatásra a szokásjognak megfelelően már július elején sort kellett volna keríteni, de a felek nem tudtak megállapodni egy mindenki számára elfogadható időpontban.
Úgy tudjuk, hogy bár a szeptemberi vizit nem került le teljesen a napirendről, de a bizottsági tagok a fent említett okok miatt igyekeznek most elkerülni Magyarországot. Mindenesetre gyanús egybeesés, hogy Hahn lemondása után egy nappal szokatlan módon nem vett részt bizottsági tag a magyar soros EU-elnökség első rendezvényén, a versenyképességi tanács kétnapos budapesti informális ülésén.
Brüsszeli források hajlamosak azt is a magyaroknak küldött barátságtalan gesztusként értékelni, hogy az informális ülésen a tagállamok többsége nem miniszteri, hanem alacsonyabb szinten képviseltette magát, annak ellenére, hogy a fél év egyik központi eseménye a versenyképességi paktumról szóló nyilatkozat elfogadása lehet; a versenyképesség általában a következő öt évben az egyik legfontosabb uniós prioritásnak számít majd.
Bejelentik a nyolcadik frakció megalakulását az EP-ben
Értesülésünk szerint jövő heti alakuló ülésén az Európai Parlament is jelét adja majd a magyar elnökséggel való elégedetlenségnek. A még meg sem alakult képviselő-testület egy új eljárási szabály alapján úgy készül elfogadni július 17-én egy állásfoglalást Ukrajnáról és az ukrán csatlakozási tárgyalásokról, hogy a megelőző vitából kihagyják a tanácsot (praktikusan az elnökséget) és a bizottságot is. Mindez azért szokatlan, mert a képviselők általában akkor szokták a fejüket csóválni, ha a tanács nem vesz részt egy vitán.
Az EP környékéről származó információ, hogy kedden bejelentette megalakulását Szuverén Nemzetek Európája néven egy új szélsőjobboldali frakció, amely az éppen megszűnőben lévő Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoportból kiebrudalt német Alternatíva Németországért (AfD) körül szerveződik, és tagja a cseh szélsőjobboldali SDS mellett a Toroczkai László vezette Mi Hazánk is, a politikus posztolt is erről a közösségi oldalán.
Ezzel a parlamenti képviselőcsoportok száma nyolcra emelkedik, ebből három jobboldali-konzervatív vagy szélsőjobboldali.
Úgy tudjuk, hogy a hangadó pártcsoportok között intenzív egyeztetések zajlanak az Orbán- és Le Pen-féle Patrióták Európáért pártcsoport karanténba helyezéséről. A csoportnak jelenleg nyolcvan tagja van, ezzel a harmadik legnépesebb az EP-ben. Ha vesztegzár alá kerülnek, le kell mondaniuk a papíron egyébként az erősorrend alapján járó parlamenti kulcspozíciókról. Elvileg egy EP-alelnök és – a tegnap véglegesített terv szerint – két szakbizottság vezetése is a patriótáknak jutna. Az egyik a közlekedési, a másik a kulturális szakbizottságé.
