A szocialista Andor László kivételével eddig minden magyar biztosjelöltnek valamilyen módon meggyűlt a baja az Európai Parlament alkalmassági vizsgáján. Várhelyi Olivér most is az egyik előre kiválasztott célpontnak számít, szerdai meghallgatásán egy szakmailag nehéz területen kétszer olyan jól kellene teljesítenie.
Hétfőn kezdődik és egy többnapos szünet beiktatásával több mint egy hétig tart a következő Európai Bizottságba jelölt 26 ember európai parlamenti meghallgatása. Az alkalmassági vizsga két szocialista kormány biztosjelöltje, a szlovák Maroš Šefčovič (kereskedelem és intézményközi kapcsolatok) és a máltai Glenn Micallef meghallgatásával kezdődik hétfő délután. A magyar Várhelyi Olivér – akinek az egészségügyi és állatjóléti tárcát szánja második testületében Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök – szerdán kora este áll a képviselők elé, hogy egy háromórásra tervezett kérdezz-felelek során adjon tanúbizonyságot a felkészültségéről. A meghallgatások november 12-én zárulnak az öt ügyvezető alelnök és a kijelölt kül- és biztonságpolitikai főképviselő szondázásával.
A sikeres meghallgatáshoz kétharmados többség kellene
A biztosjelölteket meghallgató szakbizottságok vezetőinek és a pártfrakciók témafelelőseinek (koordinátoroknak) a házszabályok értelmében a meghallgatás után 24 órán belül ki kell alakítaniuk az álláspontjukat arról, hogy politikailag és szakmailag alkalmasnak tartják-e a jelöltet. Ha a koordinátorok nem támogatják legalább kétharmados többséggel, írásban pótkérdéseket tehetnek fel neki. Ha nem találják kielégítőnek a válaszait, a frakcióvezetők által alkotott Elnökök Értekezleténél kezdeményezhetnek egy második, másfél órás meghallgatást. Ha ezt követően sem sorakozik fel kétharmados támogatás mellette, az őt meghallgató szakbizottság elnöke szavazást rendel el a jelölt bizottsági tagként való alkalmasságáról és arról, hogy alkalmasnak találják-e a ráruházott tisztség ellátására. Ennél a szavazásnál már a szavazatok egyszerű többsége is elegendő a sikeres vizsgához.
Mindez azért bír jelentőséggel, mert parlamenti források általában arra számítanak, hogy – hacsak egyik-másik jelölt nem mond látványosan csődöt az első meghallgatáson – a második körben a problematikusabb vizsgázók is átcsúszhatnak, így az új bizottság, amelyről a tervek szerint november 27-én tart megerősítő szavazást az Európai Parlament plenárisa, december 1-jén felvehetné a munkát. A korábbinál kevésbé stabil politikai koalíciókat felmutató, ezért kiszámíthatatlanabb EP miatt ugyanakkor erre sem lehet mérget venni.
Ehhez kapcsolódóan: Erről faggatják majd három órán keresztül a képviselők a magyar biztosjelöltet
Magyar biztoskeringő Kovács Lászlótól Várhelyiig
Az Európai Parlament 2004-ben élt először azzal az új lehetőséggel, hogy az olasz Rocco Buttiglione személyében visszalépésre kényszerítsen egy biztosjelöltet. José Manuel Barroso megválasztott bizottsági elnök kénytelen volt megszabadulni a nőkre és a homoszexuálisokra sértő megjegyzést tévő jelölttől, ellenkező esetben az egész biztosi testület megszavazását sodorta volna veszélybe. Bár a képviselők közvetlenül nem buktathatnak meg egyes jelölteket, közvetve igen, hiszen a testület egészét nekik kell jóváhagyniuk a leadott szavazatok egyszerű többségével. Ez pedig erős zsarolópotenciált jelent.
Az eddigi teljes idős magyar biztosoknak a szocialista Andor László kivételével (ő 2009 és 2014 között volt tagja a második Barroso-bizottságnak szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős biztosként) soha nem volt sima ügy a meghallgatás. A külügyminiszteri és a szocialista pártelnöki funkciót bizottsági karrierre cserélő Kovács László például egyértelműen elhasalt a szakbizottsági vizsgán, és csak azért maradhatott Brüsszelben, mert Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök José Manuel Barroso kérése ellenére sem volt hajlandó lecserélni.
Kovácsnak eredetileg a 2004-ben még nem túl nagy presztízzsel bíró energetikai tárcát szánta a megválasztott bizottsági elnök, aki egybehangzó források szerint alábecsülte a feladat nehézségét, és nem készült fel megfelelően a vizsgára. Szájer József, a Fidesz–KDNP magyar nemzeti delegációjának vezetője a meghallgatás alkalmából még azzal viccelődött, hogy Kovács legfőbb feladata energiaügyi biztosként az lesz, hogy „a bizottság irodáiban este lekapcsolja a világítást”. Az energiaportfólió akkoriban még valóban súlytalannak látszott, ám 2006-ban egy orosz–ukrán elszámolási vita miatt bekövetkező első európai gázválság ébresztőt fújt, és nagy lökést adott az energiapolitika terén az integrációnak, felértékelve a tárcát. Így Kovács László utólag már bánhatta, hogy elrontotta a meghallgatását, és végül egy tárcacsere után az adópolitikai és vámuniós portfólióval kellett beérnie, amely nemcsak technikaibb, de EU és a bizottság hatáskörei is korlátozottabbak.
Kovács Lászlót 2009-ben egy másik szocialista, a közgazdász végzettségű és politikai funkciót korábban nem viselő, technokrata Andor László váltotta Brüsszelben a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős portfólió élén, aki mindmáig az egyetlen magyar biztosjelöltként első körben abszolválta az alkalmassági vizsgát. Andor helyett a rivális pártcsoportok az ugyancsak szocialista hátterű, egyébként a diplomáciából érkező szlovák Maroš Šefčovičot vették célba, akinek főleg a romák ügyében kellett magyarázkodnia.
Andort a korábbi igazságügyi és rövid ideig külügyminiszter Navracsics Tibor követte 2014-ben, immár Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége alatt. Ő volt az első, akit Orbán Viktor jelölt a testületbe, ami alapvetően behatárolta a lehetőségeit az EU-val és főleg a parlamenttel akkor már éles harcban álló magyar miniszterelnök negatív megítélése miatt. Juncker részben a kockázatok minimalizálása végett eleve egy, a bizottsági politikai hierarchiában kisebb súlyú tárcát ajánlott neki, aki az oktatásért, az ifjúságért, a kultúráért és az állampolgárságért felelt volna. Navracsicsot ugyan alkalmasnak találták a biztosi poszt betöltésére, a portfólióra viszont nem. Végül a képviselők csak azt követően szavaztak neki bizalmat, hogy az állampolgársági részt – nyilvánvalóan az Orbán-kormányban korábban betöltött pozíciói miatt – kivették a portfólióból. A magyar biztos azzal vigasztalódhatott, hogy a bizottság házi kutatóintézetét, a több mint hatezer főt foglalkoztató Joint Research Centre-et (JRC) az ő felügyelete alá helyezték.
Orbán következő jelöltje, az ugyancsak korábbi igazságügy-miniszter, Trócsányi László 2019-ben már a parlamenti meghallgatás előtt elvérzett, mert az előzetes szűrőként működő jogi szakbizottság ügyvédi irodájának kormányzati szerződései (illetve ennek eltitkolása) miatt összeférhetetlenséget állapított meg. Így került a képbe az addig a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként tevékenykedő Várhelyi Olivér, akit általános meglepetésre a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra jelölt Ursula von der Leyen.
Várhelyi Olivér most is kiemelt célpont lesz
Várhelyitől a háromórás meghallgatás egy jelentős részében világos elhatárolódást az Orbán-kormánytól, és garanciát kértek a képviselők arra, hogy a bővítési és szomszédságpolitikai tárca birtokosaként hitelesen képviseli majd az EU értékeit és politikáit. „Biztosként az EU-t fogom képviselni, ez lesz a feladatom. Ahogy korábbi bizottsági beosztásomban, biztosként sem fogok elfogadni semmilyen utasítást egyetlen más szervtől és kormánytól sem” – hajtogatta Várhelyi, azonban nem sikerült teljesen meggyőznie a liberálisokat, a szocialistákat, a zöldeket és a szélsőbaloldalt, akiknek köszönhetően nem kapta meg az akadály vételéhez szükséges kétharmados többséget. Végül a második körben ment át, miután az illetékes szakbizottság kielégítőnek találta az öt, írásban feltett kiegészítő kérdésre adott válaszait.
Várhelyi Olivér ötéves biztosi tevékenysége alatt összeszedett néhány fekete pontot az uniós törvényhozóknál, akik közül sokan azért bírálták, mert szerintük lényegében a magyar miniszterelnök bővítési politikai céljait próbálta megvalósítani. A legnagyobb botrányt mégis az robbantotta ki, amikor egy szakbizottsági beszámolója során a bekapcsolva maradt mikrofon jóvoltából jól hallhatóan lehülyézte az őt faggató képviselőket.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar biztosjelölt portfóliója fontosabb, mint amilyennek látszik
Bár az EP összetétele a nyári választáson ötven százalékban megújult, sokan nem felejtették el neki a barátságtalan gesztust. Az sem könnyíti meg a pozícióját, hogy már nem a nagy hatalmú Európai Néppárt áll mögötte, hanem a magyar kormánypárt új otthona, a Patrióták Európáért nevű, zömében szélsőjobboldalinak tartott pártokat tömörítő csoport. Orbán jelöltjével ezúttal talán kevésbé nagyvonalúan bánt a nyáron újraválasztott bizottsági elnök, de hiba lenne alábecsülni az egészségügyi és állatjóléti tárca jelentőségét, főleg a koronavírus-járvány óta.
A magyar biztosjelöltet általában azon körülbelül öt jelölt közé sorolják parlamenti körökben, akiket ilyen vagy olyan oknál fogva kipécéztek maguknak a képviselők, és rendkívül kemény meghallgatásra számíthatnak. Várhelyi Olivér mellett az egyik ügyvezető alelnöknek jelölt olasz Gabriele Fitto, a bővítési tárca szlovén várományosa, Marta Kos (liberális), a néppárti, görög Aposztolosz Cicikosztasz és a belga Hadja Lahbib alatt rezeghet a léc; utóbbinak előreláthatóan magyarázkodnia kell 2014-es krími látogatása miatt.
Bár a meghallgatás még hátravan, az EP-ben egyes körökben már arról beszélnek, hogy elvennék az állatjóléti területet vagy a nagy jelentőségűnek ítélt biotechnológiai dossziét a leendő magyar biztostól. Egyesek arra számítanak, hogy Várhelyi – akárcsak öt éve – első körben nem kap majd zöld jelzést, de másodszorra átmehet.
