A Fidesz-közeli vállalkozó jól jár, az adófizetők nem: ezt jelenti a magyar kézbe kerülés a Vodafone esetében (is). Új megoldást kell találnia a pártnak arra, hogy politikai ellenőrzését fenn tudja tartani a privatizált egyetemek fölött, az EU ugyanis komolyan gondolja, hogy nem támogatná ebben: az Erasmus-ügytől volt hangos a hét. Végigvesszük a lefontosabb heti történéseket.
Cseppben a tenger: a Vodafone magyar kézbe kerülése az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának látlelete. Elég nagy csepp, mert
- sokba kerül az adófizetőknek,
- az állam egy magánbefektető érdekeit képviseli (sőt a devizahitelére is fedezetet vállal),
- és várhatóan nem teszi olcsóbbá a telekommunikációt a polgároknak, mert szűkíti a versenyt.
Megkötötték tehát a végleges adásvételi szerződést: a korábban bejelentett 715 milliárd forint helyett végül csak 660 milliárd forintos áron veszi meg a 4iG a magyarországi Vodafone-t. A kormányközeli 4iG és a magyar állam 51:49 százalékos arányban fizet a Vodafone hazai leányvállalatáért, de a 4iG a rá eső részt is részben állami hitelből fizeti. A devizahitel kockázatát bevállalta az állam, tehát a magáncég nemcsak állami hitelt kapott, de állami kezességet is.
A magyar kézbe kerülés gazdaságilag nehezen értelmezhető, vélhetően nem Jászai Gellért (a vevő 4iG tulajdonosa) etnokulturális hátterére gondolnak az ezzel érvelő fideszes politikusok. Persze lehet, hogy neki is fáj Trianon, de ez nem segít azon, hogy a fogyasztók áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán. Épp ezért lehetett fontos a vevőknek, hogy az üzletet a versenyhivatalnak ne kelljen engedélyeznie, ezért egyikük – jelesül minden magyarok kormánya – szokásos módon nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítette.
Érdekes lesz az állam szabályozói szerepe is egy olyan piacon, ahol kisebbségi tulajdonosként az egyik versenyző is ő.
A kormány másban sem tűnik felelős, polgárai pénzére vigyázó vevőnek: nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést – derül ki cikkünkből.
Becslések szerint húsz-harminc százalékosan túlárazott a vételár, amit nem is az eladó szabott meg, hanem az állam (4iG) ajánlott.
A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
Gulyás Gergely miniszter érdemi magyarázat helyett azt mondta a Kormányinfón: a Vodafone-vételhez a magyar kormány „szívesen fogadja a gratulációkat”.
Megint nem sikerült átverni az EU-t: az Erasmus és a Horizont ügye
A tizenharmadik éve – egy rövid időszakot leszámítva – alkotmányozó parlamenti kétharmaddal a háta mögött kormányzó Orbán épp legnagyobb kihívását éli meg: rendszerének finanszírozhatósága került veszélybe az éves magyar GDP három-négy százalékát adó uniós támogatások jelentős részének visszatartása miatt.
Ennek része a fideszes politikusoknak privatizált magyar felsőoktatás egyedüli versenyképességi esélyét adó uniós felsőoktatási csere- és kutatási programokból való kizárás is.
Nem kaphatnak friss támogatást az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
2020-ban 22.000 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban az Európai Unió negyvenmillió eurójából.
Navracsics Tibor miniszter, EU-s főtárgyaló félreértésről beszél az uniós Erasmus-programok befagyasztása kapcsán, holott az egyetemek fideszes politikusokkal telerakott alapítványokba történő kiszervezését már a tavaly szeptember 18-i európai bizottsági javaslat is kifogásolta, amit természetesen a magyar kormány is jól ismer. Ezt a javaslatot fogadta el aztán decemberben a bizottság, szintén a magyar kormány tudtával.
Szó szerint ez szerepel a bizottság szeptemberi javaslatában: „Nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel”.
Az Európai Bizottság a Szabad Európának megerősítette, hogy már korábban jelezte a magyar kormánynak: aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatóságának biztosítása egyike annak a 17 korrekciós intézkedésnek, amelyekről Magyarország a feltételességi rendelet alapján megállapodott az Európai Bizottsággal (EB)– közölte a testület.
Gulyás Gergely igyekezett megmagyarázni a Kormányinfón, hogyan lehetséges, hogy a decemberi, megállapodásról szóló sikerkommunikáció után két héttel kiderül, mégsem érkeznek akadálytalanul az uniós pénzek.
A miniszter szerint a kormány egyrészt nyitott arra, hogy kikerüljenek a kormánytagok az egyetemi kuratóriumokból, ami a fő probléma, másrészt ezt nem is kérte az Európai Bizottság, vagy ha mégis kérte, akkor nagyon eldugva, nem elég világosan. Ha ez így marad, Magyarország pert indít az EB ellen. Azt nem tette hozzá, hogy a döntést a pénzügyminiszterek tanácsa hozta meg (a magyar és a lengyel kormány nemjével), tehát őket kellene beperelni.
A kormány a jövő évi Erasmus-költségeket kifizeti (ez körülbelül ötmilliárd forint), ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal – állította a miniszter. Csakhogy ez egy cserediákprogram, amihez két fél kell, nem tudni, hogy az ötmilliárd ezt hogy oldaná meg.
Az Erasmus+- és a Horizont program keretében 2022. december 15. előtt megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.
Válság
Csak a tanárok tömeges felmondása vezethet az oktatási rendszer átalakításához – mondja Simkó Edit tanár, aki hétfőn teszi meg ezt a lépést. A szombati tüntetésen arra szólította fel kollégáit, hogy kövessék a példáját. Ő 55 évesen nettó 270 ezer forintot keres.
Nem ennyire biztos az iskolák finanszírozása. 29 tanár kezdett polgári engedetlenségbe hétfőn a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában, emiatt az intézmény kénytelen volt szünetre küldeni a diákokat – írta meg az ugytudjuk.hu. Az oktatás az igazgató ígérete szerint január 12-től folytatódik.
Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet megkönnyíti, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat. De erre ezentúl nem 15 napja lesz a munkáltatónak: a – meglepő módon – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a pedagógusi kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti ezt, de legfeljebb egy éven belül. Vagyis a pótlásával is ráér majd nyáron foglalkozni a tanügyi központ, de a retorzió sem marad el.
Elúszni látszik az évtizede lebegtetett hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítása – írta meg laptársunk, a debreciner.hu. Lehet, hogy ipari park lesz a hatszáz hektár termőföld helyén a térség országgyűlési képviselője szerint. Tiba István a háborúval magyarázta, hogy biztosan nem épül meg 2024-re a pálya, akár még 2026-ra is álom marad a gyorsasági motoros világbajnokság itteni megrendezése. A háború előtt még Brüsszelt hibáztatta ezért a Fidesz.
A beruházásra eddig négymilliárd forintot költöttek.
A Kormányinfón az is kiderült, hogy Magyarország visszalép a 2024-es kézilabda-Eb rendezésétől. Egy sportoldalon a külügyminiszter épp most sajnálkozott azon, hogy Magyarország nem rendezhet olimpiát (egyébként azért, mert a kormány visszavonta a jelentkezését).
De azért van, amire futja
Magyar viszonylatban is drágán építhet egyetlen körforgalmat a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. – derül ki az M85-ös gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt közbeszerzési szerződés módosításából, amelyet elsőként a Napi.hu ismertetett. A beruházással már korábban több cikkben foglalkoztunk, mostani írásunkból kiderül, hogy a Dömpernek egy darab, az M85-ös gyorsforgalmi út és a 84-es út összekötését biztosító körforgalmi csomópontot kell megterveznie és kiviteleznie, erre pedig 3,76 milliárd forintot kap.
A céget január 1-jétől megvásárolta a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt.
Mára hivatalosan is Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadóra szállt az öt fővárosi szerencsebarlangot és a vegas.hu/vipcasino.hu online platformot 2056-ig működtető Las Vegas Casino-csoport harmada – szúrta ki a Válasz Online. A nagyobb rész Garancsi Istváné volt és maradt.
2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 4,9 százaléka volt, a földgázkészlet-felhalmozást is számítva pedig a hiány 6,1 százalék lett. Az államadósság a gazdasági növekedés miatt a GDP-hez képest az előző évi 76,8 százalékról 73,5 százalékra csökkent.
2022 februárjában egy hónap alatt 1585 milliárd forint mínuszt termeltek. Ekkor, a választások előtt közvetlenül utalták a 13. havi nyugdíjakat, a szülők személyi jövedelemadó-visszatérítését és a rendőrök, katonák fegyverpénzét. Ez a három intézkedés önmagában körülbelül ezer milliárd forintba került.
Ezek is fontos hírek voltak a héten
A Google a magyar kormány bombás óriáskampányát nem tünteti fel a politikai hirdetések átláthatóságát célzó adatbázisában. Megkérdeztük a techóriást arról, hogy a kormány kampányát miért nem tartják politikai hirdetésnek a YouTube-on, miközben a kormányközeli Aktuális Média hasonló hirdetéseit igen. A Google meglepőt lépett válaszul: elismerte az érvelésünket, ezért úgy döntött, hogy az Aktuális Média vonatkozó hirdetését is kivette a megismerhető adatbázisból.
Szerencsére nemsokára elkészül az uniós átláthatósági szabályozás a témában, mondta el lapunknak egy szakértő.
Bekiabálások akadályozták prezentációja megtartásában a megyei katasztrófavédelmi igazgatót és a kínai CATL cég magyarországi vezetőjét a tervezett akkumulátorgyár miatt tartott, hatórás közmeghallgatáson – tudósított az eseményről partnerünk, a debreciner.hu. Az esemény a város jövőjét meghatározó beruházás katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásának részét képezte.
Állami és uniós szubvenciós lazítások várhatók a gazdaságokban, és ebben verseny indulhat be az EU és az USA között – többek között erről is beszélt az EU gazdasági és pénzügyi biztosa több európai lapnak, köztük a Szabad Európának.
Paolo Gentiloni szerint az állami támogatási szabályok lazítása és a stratégiai ágazatokba való beruházásokat támogató európai szuverenitási alap létrehozása lehet az EU válasza a globális versenyképességi kihívásokra. Az állami szubvenciók megkönnyítése jól jöhet az állam irányította gazdaságban hívő Orbán-kormánynak is.
Gentiloni felsorolta azokat a pozitív változásokat, amelyek kedvezőbbé teszik a gazdasági kilátásokat 2023-ban. Ezek: az infláció tetőzött az EU-ban és az eurózónában; a gázárak az ukrajnai háború előtti szintre süllyedtek (de ez szerinte nem marad így); az unió példátlan egységet volt képes felmutatni; Horvátország huszadik országként csatlakozott az eurózónához; a globális minimumadót sikerült átültetni (végül a magyar és a lengyel kormány is beadta a derekát), és a munkanélküliség viszonylag alacsony, hatszázalékos szinten van.
„Az egyetlen dolog, amit Bulgária tesz, az a szállodák és az állami száláshelyek költségeinek fizetése” – mondta egy bolgár parlamenti képviselő a Szabad Európa helyi szerkesztőségének az ukrán menekültek integrációjáról.
Hasonlóan Magyarországhoz, a kritikusok szerint Bulgáriának sincs stratégiája a menekültek társadalmi beillesztésére.
„Nem látok semmilyen teret az ellenségeskedésre, ellenben a jogállamiság elveinek érvényesítésével az Európai Bizottság minden tagállamon segít” – tett meglepő nyilatkozatot a Szabad Európának Paolo Gentiloni.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa nem ért egyet egyes, az euróövezeten kívül lévő országoknak – elsősorban Magyarország ilyen – azzal a kívül maradás melletti érvével, hogy a saját fizetőeszköz segít a versenyképességben. A gyakorlat ugyanis szerinte azt mutatja, hogy a konvergenciafolyamat – ahogy Szlovénia, Szlovákia és a három balti állam esetében történt – az eurózónán belül, a csatlakozás után is folytatódhat.
Gentiloni szerint Európának rekordgyorsasággal, alig nyolc hónap alatt sikerült jelentős mértékben csökkentenie függőségét az orosz energiaimporttól. Mint ismeretes, a magyar kormány a hazai válságért az orosz katonai agresszióra adott uniós gazdasági szankciókat okolja, és állítja, hogy nem Oroszországnak, hanem az EU-nak ártanak.
Ennek ellentmond az is, hogy jelentősen csökkent az orosz Ural kőolaj eladási ára az arra vonatkozó uniós szankciók életbe lépésével. Január hatodikán már csak a világpiaci ár feléért tudtak túladni az oroszok az olajukon – írja a Bloomberg nyomán a Telex.
A félelemkeltés helyett új eszközhöz, a politikai manipulációhoz (spinneléshez) nyúlnak azok a vezetők, akik hatalmukat nem a társadalom érdekeit szolgáló eredmények alapján akarják megtartani. Erről beszélt Szergej Gurijev közgazdász a CEU-n tartott előadásán, amelynek témája a populista rezsim működése volt.
„A spin diktátorok ügyelnek rá, hogy a demokratikus kulisszákat megtartsák: nincs teljes állami cenzúra a sajtóban, vannak parlamenti választások” – mondta előadásában az orosz közgazdász.
