Bár információink szerint 77 magyar nemzetiségű/kötődésű halottja van már az ukrán honvédelemnek, a Fidesz csak most és csak egyikük halálából csinál ügyet – még ha Sebestyén József halálát okozhatta is a seregben elszenvedett bántalmazás. Ha a kormány ezt nemzetközi szintre is kiviszi, az csúnyán visszaüthet a még otthon maradt kárpátaljai magyarokra.
A magyar kormány – ami magát Európában egyedülálló család és gyerekvédőnek nevezi, de még egyszer sem emelt szót az orosz megszállók által elrabolt húszezer ukrán gyerek érdekében – a magyar szempontból balul elsült és azóta elcsendesült titkosszolgálati adok-kapok után pár napja intenzív uszításba kezdett (nehéz másképp nevezni új kommunikációs kampányukat) egy tisztázatlan körülmények között meghalt, az ukrán hadseregbe besorozott férfi miatt. Orbán Viktor (kommunikációs háttérstábja) már odáig ment, hogy hamis videórészleteket tettek föl Sebestyén József haláláról a miniszterelnök több százezres elérésű Facebook-oldalára, ahogy ezt Rácz András Oroszország-szakértő nyilvánosságra hozta.
Fedinec Csilla Ukrajna szakértő azt mondta a Jelennek, a haláleset körülményeivel kapcsolatos szálak egy kamu Facebook-profilból indultak ki, és erre alapozva jelentek meg a kormányközeli sajtóban a hírek, majd nyilvánítottak részvétet a legfőbb közjogi méltóságok.
Lehetséges, hogy bántalmazták az újoncot
„Egy magyar–ukrán kettős állampolgárról beszélünk, aki a mi közösségünkhöz tartozik, a magyar alkotmány védelme alatt áll”, mondta péntekén a Kossuth rádióban Orbán Viktor. „Nem meghalt, hanem agyonverték. Agyonvertek egy magyar állampolgárt”.
Az, hogy valaki a magyar alkotmány védelme alatt áll, nem létező fogalom (állhat a magyar hatóságok vagy a magyar állam védelme alatt), és ezen túl is értelmezhetetlen: a nemzetközi jog szerint a kettős állampolgárok saját államukban nem élvezik azt a védelmet, amit egy magyar (vagy bármilyen) állampolgár élvez külföldön. A kettős állampolgárok is saját államuk joghatósága alatt élnek. Nem is érvelt ezzel soha a magyar kormány, amikor pl. magyar politikusokat vitt börtönbe a román rendőrség.
Hívtuk az elhunyt közeli hozzátartozóját, de ki volt kapcsolva. A magyar kormány viszont – a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Nacsa Lőrinc posztja szerint –, kapcsolatban van velük. A család a nyilvánosságban eddig mégsem erősítette meg a magyar kormánynak egy Mandiner-cikk nyomán indított kampányát, sőt a korábbi posztjaikat is eltüntették.
Mivel a magyar kormány a Voks 2025 néven futtatott, ellenőrizhetetlen eredményű közvélemény-kutatása kérdésévé és egyik választási témájává tette az ukrán kormány politikai céljainak meghiúsítását és ennek eszközéül most Sebestyén József halálát használja, ezért érdemes az általuk kínált narratívát kétkedve fogadni. Ahogy persze az ukrán kormány álláspontja – miszerint nem a seregben verték meg Sebestyént – sem igazolódott eddig.
A Szabad Európa ukrán szerkesztőségének kérdésére az ukrán külügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a magyar hatóságok állításai a katonai mobilizációról manipulatívak, különösen az elhunyt kárpátaljai férfi ügyében. „Teljesen eltorzítják a valós helyzetet és orosz propagandistaként működnek”, mondta a magyar kormányról. Azt a benyomást keltik, hogy a mozgósítás önmagában létezik Ukrajnában, miközben az orosz agresszió miatt van rá szükség. Róluk viszont nem beszél a magyar kormány, mondta Heorhij Tykhyi.
„Minden információ csak hallomásból szerzett, alá nem támasztott. Nem tudni, mennyire megbízhatóak a források” – mondja egy kárpátaljai megkérdezettünk.
Az szerinte mindenképpen fölvet kérdéseket, hogy mi történt Sebestyén Józseffel azokon a napokon, amelyek az események között elteltek. Az biztosnak látszik, hogy Sebestyén már bevonult kiképzésre, és onnan haza/orvoshoz engedték. „Az eljövetele és a kórházba kerülés között van néhány nap, amikor nem tudni, hogy hol tartózkodott, és állítólag akkor érte valamilyen fizikai bántalmazás”, mondja forrásunk. De hogy mi és kitől, azt még nem tudni.
Tehát bevonult, ott volt a kiképzésen és onnan eljött. „Sokan valószínűsítik itt, hogy ő gyakorlatilag helyi megállapodás keretében, tehát kéz kezet mos alapon jött el a hadseregtől, magyarán efölött szemet hunytak”, folytatja.
Forrásunk is felhívja a figyelmet arra, amiről a helyi magyar és ukrán sajtó is gyakran ír, hogy „Ukrajnában korrupciós rendszerek működnek, akár a hadkiegészítő parancsnokságokon is. Sokan helyben próbálnak valamiféle segítséget, félrenézést, egyebeket intézni. Ezért a nyomozás keretében valószínűleg elő fognak venni más ügyiratokat is.” Várható, mondja, hogy szigorúbban és főleg külsősökkel fogják a katonai mobilizációt bonyolítani.
A másik, hogy bár előfordulhat, hogy valakit nemzetiségi alapon diszkriminálnak a gyakorlótéren, de ha van ilyen, akkor az legtöbbször bárkit érhet. „Ha van ilyen helyzet és sajnos van, amikor ilyen furcsa körülmények merülnek fel, akkor ez minden katonára vonatkozik, az ukránokra is. És itt ez most nagyon sűrűn előfordul”, teszi hozzá.
Az újoncok szívatása, akár bántalmazása a világ minden hadseregében előfordul, ráadásul esetünkben honvédő háborút vívó országról van szó, amelynek komoly mozgósítási nehézségei vannak és rengetegen el akarják kerülni a katonai szolgálatot. „A katonák többsége 2-3 éve szolgál, és ők már nem úgy néznek ezekre az újoncokra, mint akiknek a problémáival foglalkozni kéne, és ha azt mondja, hogy valamije fáj, akkor rögtön elküldenék a katonaorvoshoz. Gyakorlatilag senkivel nem így foglalkoznak, ez a fő probléma”, mondja.
Forrásunk arra is felhívja a figyelmet, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok önjáróak, „itt helyben még a végrehajtó állami hatalomnak is kevés lehetősége van bármit is kérni tőlük. Ők a Honvédelmi Minisztériumnak vannak csak alárendelve, kizárólag nekik engedelmeskednek.”
Az ukrán ombudsman is vizsgálódik
Forrásunk úgy tudja, hogy emberjogi vonatkozásai miatt Dmitro Lubinec, a parlament által kinevezett emberi jogi biztos is vizsgálni fogja az ügyet. „Ő már korábbi jelentéseiben is fellépett ezeknek a szerveknek az emberi jogokat sértő visszaéléseivel szemben.”
Lubinec egy független intézményt vezet, bár 2022-es kinevezése előtt parlamenti képviselő volt. Küldtünk a hivatalának kérdéseket, ha válaszolnak, azt közöljük.
Már tavaly hírt adott a kárpátaljai magyar sajtó arról, hogy az ukrán emberjogi ombudsman elítélte a toborzóirodák jogellenes ténykedését: „a toborzó munkatársainak nem áll jogában különféle iratokat követelni az állampolgároktól vagy az utcán akaratuk ellenére járművekbe tuszkolni őket.” Bár a Mandiner cikke erről számolt be, nem tudjuk, hogy Sebestyénnel is ez történt volna. A mi forrásunk, ahogy fentebb idéztük, inkább azt valószínűsíti, hogy Sebestyén „fű alatt” eltávozást kapott a kiképzésről. Persze lehet, hogy ezen az „eltávon” kapták el és bántalmazták.
Egyébként Lubinec nevét onnan ismerheti a magyar olvasó, hogy többször megkereste magyar ombudsman társát, Kozma Ákost, hogy közösen vizsgálják meg, hogy a két országban mennyire tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Kozma válaszra sem méltatta.
A magyar alapjogi biztosi hivatal 30 éves történetében legpasszívabb állami emberi jogvédő működése nyomán – miután fél év alatt sem sikerült bizonyítania a kormánytól való függetlenségét – nemzetközi kollégái leminősítették és elvették a magyar ombudsmani hivatal szavazati jogát a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségénél. A magyar kormány viszont annyira elégedett volt Kozma munkájával, hogy a Fidesz-parlament júniusban alkotmánybíróvá választotta.
Mozgósítási gondok, jogsértések
Ha Ukrajna nem tudja pótolni emberveszteségeit, akkor – bár a fejlett haditechnikával való nyugati támogatása ezt elodázhatja, de - előbb-utóbb elveszti a háborút és legrosszabb esetben egy Putyin-vazallus bábkormány kerülhet hatalomra az országban.
Az ukrán önvédelem leggyengébb pontja az oroszok létszámbeli fölénye (akik négyszer-ötször több emberből tudnak meríteni, úgy, hogy nincs általános mozgósítás Oroszországban) a hátországban, emiatt az agresszor a havi 20-25 ezres katona-veszteségét könnyebben pótolja. Majdnem hatmillióan elmenekültek Ukrajnából, közöttük sok hadkötelezettségi életkorú (ez egy nemrég elfogadott törvény nyomán 25 évtől kezdődik, de nincs kötelező bevonulás és léteznek felmentő körülmények – pl. 3 gyerek – is).
Tény, hogy Ukrajnában tavaly megerősödött a toborzás, írta októberben a Kárpáti Igaz Szó. Visszaesett ugyanis a mozgósítottak száma, és nekik is csak 12 százalékuk vonul be önként a seregbe. Sok ilyen kényszertoborzásról (pontosabban sokszor adategyeztetésre kényszerítésről szóló) videó volt fönt a közösségi portálokon. Ezért, írta a kárpátaljai magyar lap, ezentúl tilos lesz az erőszakos mozgósítást rögzítő videófelvételek közzététele. Az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi parancsnokságának indoklása szerint a sorozásos videók hátráltatják a mozgósítás folyamatát, társadalmi felháborodást szítanak és ártanak az ország nemzetközi megítélésének, márpedig mindez az orosz propaganda céljait szolgálja.
Ugyanakkor idén májusban az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának vezetője megengedhetetlennek nevezte a mozgósítási „buszifikációt”.
Olekszandr Zavitnevics a BBC riporterének elmondta, írja a magyar lap, hogy az erőszakos mozgósításról terjedő felvételek egyrészt súlyos emberi jogi aggályokat vetnek fel, másrészt ártanak az állam imidzsének is. Dmitro Lubinec emberi jogi biztos hivatalához is több ezren fordultak már, hogy panaszt tegyenek a toborzók túlkapásai ellen. Az államfő is azt ígérte korábban, hogy Ukrajnában nem fordulhat elő, hogy valakit erővel sorozzanak be a hadseregbe.
Katonára viszont szüksége van a három éve védekező országnak. Hosszas vita után nemrég az ukrán parlament új mozgósítási törvényt fogadott el, ami májusban lépett hatályba. Ez a hadköteles korhatárt 27 évről 25-re csökkentette, és eltörölte a „korlátozottan alkalmas” státuszt, továbbá minden hatkötelesnek – aki eddig nem tette meg – 60 napja lesz, hogy aktualizálja személyes adatait a területileg illetékes toborzóközpontban.
A törvény a külföldre menekült férfiak konzuli ügyintézését is ellehetetleníti, az országon belül is csak aktualizált katonakönnyvel lehet majd mozogni, hivatali ügyeket intézni. Ezentúl csak ilyen dokumentummal léphetik át a határt azok is, akiknek joguk van a hadiállapot ellenére is elhagyni az országot. Ilyenek például a háromgyermekes családapák.
Az adatok aktualizálása magában foglalja a katonai-orvosi vizsgálatot is. Aki elmulasztja, minimum 17 ezer hrivnyás (140 ezer forintos) bírságot kaphat, ráadásul a toborzótisztek és a rendőrök akár erővel is bevihetik a hadkiegészítőbe azokat, akiknél nem lesz katonakönyv.
A külföldre menekült milliók mellett a lezárt határokon belül az ország területén legkevesebb hárommillió ukrán hadköteles korú férfi bujkálhat a toborzóbiztosok elől. Korábban az általunk megkérdezett magyarok is arról beszéltek, hogy ukránok, magyarok, sokan bujkálnak a toborzótisztek, végeredményben életük kockáztatása elől.
Aki viszont már évek óta kockáztatja a magáét, igazságtalannak tartja a mobilizáció előli rejtőzködést. Ha a seregben történt Sebestyén József bántalmazása, ez is ott lehet a hátterében.
Sebestyén ügyét megkérdezettünk szerint „az ukrán állam majdhogynem becsületbeli kérdésként fogja tekinteni, tehát vizsgálat mindenképpen lesz. Valamilyen felelősséget biztosan meg kell, hogy állapítsanak: vagy személyeket, akik ebben részt vettek valamilyen formában, vagy intézményként.”
Az ukrán hatóság egyelőre hallgat, de a vizsgálat megkezdődött, a központi nyomozóhatóság foglalkozik vele. Interjúalanyunk szerint az államfő felügyelete alatt, aki személyesen rendelte el a vizsgálatot.
A Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és az ukrán állami Etnopolitikai Tanács tagja, Petei Judit arról posztolt nemrég, hogy „az ország vezetéséhez fordultam azzal a kéréssel, hogy Sebestyén József halálának ügyét objektíven és elfogulatlanul vizsgálják ki…az ügy az államfő felügyelete alatt áll. Jelenleg a DBR (Állami Nyomozó Iroda) és a Kárpátaljai Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói vizsgálják az esetet, és a szükséges szakértői vizsgálatokat is elrendelték.”
A Fidesz nemzetközi kampányt indít az ügyből
A bucsai mészárlással ellentétben Orbán Viktor nem várt arra, hogy bármilyen vizsgálat történjen Sebestyén József halála ügyében, a Mandinernek a hozzátartozók posztja nyomán írt cikke óta intenzíven kampányol vele Ukrajna kormánya ellen.
És várhatóan nem csak itthon. Árulkodó volt a Kossuth Rádió munkatársának „kérdése” pénteken : „Mennyire látszódnak ezek az esetek Brüsszelben?”
„Minden EU-csúcson meg kell hallgatnunk, hogy Ukrajna lényegében teljesítette az EU-tagság feltételeit” – mondta Orbán. – „Én erre csak fogom a fejem. Ez egy orbitális tévedés, kényszersorozások történnek, emberek halnak meg, a gazdaság nem működik, nyugati pénzekből tartjuk el őket.”
Kárpátaljai megkérdezettünk szerint „mindenki nagyon óvatosan tekintget, hogy föl fog-e merülni az ügy bármiféle európai fórumon a magyar kormány álláspontjaként. Ha igen, akkor ennek milyen következményei lehetnek? És ha nem feltétlenül teljesen megalapozott a vád, amivel kapcsolatban egyre több kérdés merül fel, akkor ez hogyan fog itt nálunk a magyar közösség felé, Ukrajna részéről lecsapódni.”
A kormány mindent megtesz, hogy az Európai Unió foglalkozzon az erőszakos ukrajnai mozgósítással, és Sebestyén József halála miatt elégtételt fog venni – mondta hétfőn, július 14-én az EU-s ügyekért felelős miniszter, Bóka János az állami tévében.
