Georgiában továbbra is mindennap tüntetnek az utcán, közben a kormányzó Georgiai Álom újabb szigorú intézkedéseket tervez bevezetni, például megtiltanák a maszkviselést és a tűzijátékot a tüntetéseken.
Alig lehet levegőt venni a könnygáztól és a gomolygó füstfelhőtől, miközben egy maszkos tüntető a rohamrendőrök felé szalad, és csípőből lőni kezdi őket saját készítésű fegyverével, amely egy forgócsöves Gatling géppuskához hasonít, és tűzijátékot lő.
Az ilyen jeleneteket kívánja megelőzni a kormányzó Georgiai Álom, amely a héten gyorsított eljárásban új törvényeket tárgyal a parlamentben, amelyek megtiltják a tűzijáték birtoklását és az arc eltakarását a tüntetéseken.
Az emberek csaknem két hete minden éjszaka tüntetnek Tbiliszi belvárosában és az ország más városaiban, hogy tiltakozzanak a kormány döntése ellen, amely 2028-ig felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Tbilisziben a tiltakozások egyik meghatározó szimbólumává vált, hogy a tüntetők tűzijátékkal vágnak vissza a könnygázzal és vízágyúkkal felszerelt rohamrendőröknek.
Az újabb tüntetések az október 26-i, vitatott parlamenti választás után kezdődtek, amelyet a 2012 óta hatalmon lévő kormánypárt, a Georgiai Álom nyert meg, amely kritikusai szerint egyre inkább tekintélyelvűvé válik. Az Európa-barát georgiai ellenzék és Szalome Zurabicsvili elnök szerint a választásokat Oroszország segítségével manipulálták.
A tüntetők ragaszkodnak ahhoz, hogy önvédelemből használnak tűzijátékot, de a belügyminisztérium közölte, hogy számos rendőr megsérült a tüntetéseken.
A georgiai parlament kormánypárti elnöke, Salva Papuasvili hétfőn azt mondta: „A legutóbbi tüntetések megmutatták, hogy gyorsan kell cselekednünk mind a pirotechnika szabályozásában, mind a maszkviselés betiltásában a nyilvános gyűléseken.”
Tbilisziben már most is nehéz tűzijátékot venni, sok pirotechnikai bolt készlete elfogyott, másokat pedig bezárattak. A pirotechnikai eszközöket szabályozó változások legalább egy része február elejére hatályba léphet.
A változások értelmében a tüntetők számára tilos lesz tűzijátékot birtokolni nyilvános gyűléseken, és engedélyre lesz szükség a pirotechnikai termékek behozatalához, kiviteléhez, előállításához és értékesítéséhez. A hírek szerint a szabályok megszegéséért pénzbírságot fognak kiszabni. A törvénytervezeteket még nem töltötték fel a parlament honlapjára, további részletek nem ismertek.
„A maszkviselés tilalma közvetve korlátozza az emberek gyülekezési szabadságát – mondta Szaba Bracsveli, a georgiai székhelyű Civil Társadalmi Alapítvány jogásza. – Azért büntetik az embereket, mert gázálarcot viselnek, és nem lélegezik be a könnygázt” – mondta, utalva arra, hogy a georgiai rohamrendőrség gyakran alkalmaz könnygázt.
A média elleni támadások
Sok tüntető számára különösen ironikus az arctakarás betiltására vonatkozó javaslat, mivel a georgiai rohamrendőrök – akiket sokan vádolnak a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszakkal – maguk is maszkot viselnek. Fekete ruhás, maszkos férfiak múlt szombaton élő adásban támadtak rá az ellenzéki Pirveli TV stábjára. Maka Csihladze újságíró és Giorgi Setsziruli operatőr agyrázkódással került kórházba, jelenleg is kezelik őket.
A tévéállomás a kormány által felbérelt verőembereket gyanúsítja a támadással, és magas rangú belügyminisztériumi tisztviselőket vádolt meg a megrendelésével.
A tüntetések november végi kezdete óta egyre gyakoribbá vált az ellenzék és az újságírók elleni erőszak, amit az Egyesült Államok és az Európai Unió is elítélt. December 4-én a georgiai hatóságok razziát tartottak több ellenzéki párt, tüntetésvezető és jogvédő aktivista irodájában.
„Azonkívül, hogy maszkot viselnek, a biztonsági erők közül senki sem rendelkezik semmilyen azonosító számmal” – mondja Bracsveli. Ez megkönnyítheti a rendőrség számára, hogy büntetlenül cselekedjen. A Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége azt ajánlja, hogy az egyenruhások a tömegkezelési műveletek során mindig jól látható helyen viseljenek jelvényt és azonosítót.
A rendőrség és a közszféra átalakítása
A Georgiai Álom vezetői bejelentették a közszféra „átszervezésére és egyszerűsítésére” vonatkozó terveiket, ami a kritikusok szerint megkönnyítheti a kormánypárt uniós álláspontját ellenző állami alkalmazottak politikai indíttatású elbocsátását.
Állami tisztviselők százai írtak alá nyilatkozatot, amelyben bírálták a kormány döntését, amely 2028-ig elhalasztja az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Több kormányszerv, köztük a védelmi, az oktatási és a külügyminisztérium, valamint a tbiliszi városháza alkalmazottai nyilvánosan tiltakoztak a döntés ellen.
„A változás legalizálja az emberek elbocsátását a munkahelyükről politikai nézeteik miatt – mondta Bracsveli. – Ez a munkajogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát is csorbítja.”
A Georgiai Álom egy olyan új törvénytervezetet is benyújtana, amely megváltoztatná a rendőrtisztek felvételére vonatkozó követelményeket. Georgiai sajtóértesülések szerint a változtatások azt jelentenék, hogy a belügyminisztérium bárkit felvehet a rendőrséghez, anélkül hogy lefolytatná a hivatalos felvételi eljárást.
Natya Mezvrisvili, az ellenzéki Georgiáért párt egyik vezetője és korábbi belügyminiszter-helyettes szerint „úgy tűnik, hogy a milliárdos Georgiai Álom alapítója, Bidzina Ivanisvili úgy döntött, hogy hivatalosan is felveszik a rendőrségbe a maszkos gengsztereket, ezért módosítanák a rendőrségi törvényt. Ezzel a változtatással bárki, aki beteszi a lábát a rendőrségre, rendőrré válhat.”
Zurab Gircsi Japaridze, az ellenzéki Koalíció a Változásért szövetség egyik vezetője a diktatúra lépcsőfokainak nevezte a rendőrségi és közszolgálati törvények javasolt módosításait.
