A világ hét vezető gazdasági hatalmát tömörítő G7-ek készen állnak arra, hogy hosszú távon elkötelezzék magukat Ukrajna támogatása mellett, az Egyesült Államok pedig várhatóan bejelenti, hogy egy fejlett föld-levegő rakétarendszert vásárolt Kijevnek.
A vezetők a csúcstalálkozó második napján valószínűleg megállapodást jelentenek be az orosz olajra vonatkozó árplafonról, az orosz árukra kivetett vámok emeléséről, valamint a négy hónapja tartó háborút támogató több száz tisztviselő és szervezet elleni újabb szankciókról.
A német Alpokban tartott, háromnapos G7-csúcstalálkozón véglegesítették a megállapodást az árplafon tervéről, és videokapcsolaton keresztül tanácskoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az ársapka működésének részleteit, valamint az orosz gazdaságra gyakorolt hatását a G7 pénzügyminisztereinek a következő hetekben és hónapokban kell kidolgoznia – közölte egy névtelenül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő, aki a G7 vezetőinek csúcstalálkozóján várható bejelentéseket ismertette előzetesen.
A csoport tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy megemelik az országukba irányuló orosz importra kivetett vámokat, az Egyesült Államok pedig 570 áruforgalmi kategóriára jelent be új vámot, valamint szankciókat alkalmaznak az orosz hadiipar ellátási láncai ellen, amelyek segítik a háború alatti újrafegyverkezést.
Biden várhatóan bejelenti, hogy az Egyesült Államok egy korszerű föld-levegő rakétarendszert ad Ukrajnának, valamint további tüzérségi támogatást, hogy segítsen az országnak megvédeni magát Oroszország inváziója ellen.
Az Egyesült Államok a norvég fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszert vásárolja meg, amely közép és nagy hatótávolságú védelmet biztosít. Ugyanezt a rendszert használja az Egyesült Államok a washingtoni Fehér Ház és az amerikai Capitolium körüli légtér védelmére.
Az újabb csomag további lőszereket tartalmaz az ukrán tüzérség számára, valamint tüzérségi elhárító radarokat, hogy támogassák a Donbászban zajló orosz támadással szembeni védekezést – mondta a forrás. Biden emellett 7,5 milliárd dolláros kötelezettségvállalást jelent be az ukrán kormány kiadásainak fedezésére, amely a múlt hónapban általa aláírt negyvenmilliárd dolláros katonai és gazdasági segélycsomag része.
A G7 vezetői háromnapos csúcstalálkozójuk hétfői ülését Ukrajnával kezdték. Később öt feltörekvő gazdaság – India, Indonézia, Dél-Afrika, Szenegál és Argentína – vezetői csatlakoznak hozzájuk, hogy egyeztessenek az éghajlatváltozásról, az energiáról és más kérdésekről.
Az ukrajnai háborúval már vasárnap is foglalkoztak a G7 vezetői a németországi Schloss Elmau luxushotelében tartott csúcstalálkozón – éppen akkor, amikor hetek óta újra orosz rakéták csapódtak be az ukrán fővárosba, Kijevbe.
Biden vasárnap azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „az elejétől fogva arra számított, hogy a NATO és a G7 széthullik, de nem tettük és nem is fogjuk”. Boris Johnson brit kormányfő arra figyelmeztette a vezetőket, hogy „ne fáradjanak ki”.
Biden reméli, hogy európai útját felhasználhatja arra, hogy kimutassa az egységet Moszkva ukrajnai inváziójával szemben, és ez arra sürgeti a szövetségeseket, hogy még többet tegyenek – ezzel is próbálva ellensúlyozni a kitartással kapcsolatos aggodalmakat a háború ötödik hónapjába lépve.
A csúcstalálkozó házigazdája, Olaf Scholz német kancellár a múlt héten azt mondta, hogy a G7-ek képviselőivel meg akarja vitatni egy „ukrajnai Marshall-terv” körvonalait, utalva az Egyesült Államok által indított programra, amely a második világháború után segített az európai gazdaságok újjáélesztésében.
Mivel a háború még mindig tart, és a pusztítás napról napra növekszik, nem valószínű, hogy részletes tervről lenne szó ebben a fázisban. Scholz azt mondta, hogy „Ukrajna újjáépítése nemzedékek feladata lesz”.
„Nincs áram, víz vagy gáz, ami van, az az állandó ágyúzás”: négy hónapja tart a háború Ukrajnában
A G7 már elkötelezte magát amellett, hogy segít finanszírozni Ukrajna azonnali szükségleteit. A csoport pénzügyminiszterei a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy 19,8 milliárd dolláros gazdasági segélyt nyújtanak, hogy segítsenek Kijevnek fenntartani az alapvető szolgáltatások működését, és megakadályozzák, hogy a szűkös anyagi keretek akadályozzák az orosz erők elleni védekezést.
Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő névtelenül nyilatkozva beszámolt a G7 vezetői közötti magánbeszélgetésekről is. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Európa célja, hogy tárgyalásokkal zárják le a konfliktust, még akkor is, ha a szerepük néha ettől eltérőnek tűnik.
Scholz és Emmanuel Macron francia elnök Putyin orosz elnökkel és Zelenszkijjel tartott egyeztetésekkel próbálta ezt elősegíteni, miközben fegyvereket is szállítottak Ukrajnának. Az Egyesült Államok nagyrészt leállította az érdemi tárgyalásokat Oroszországgal, és célja, hogy minél jobban megerősítse Ukrajna harctéri képességeit, hogy egy esetleges tárgyaláson erősebb legyen a pozíciója.
Az Oroszországgal szembeni szigorú szankciók tartóssága azon múlhat, hogy a G7-ek és más vezetők képesek lesznek-e arra, hogy a tél beálltáig megoldják az energiaellátás és az egekbe szökő árak problémáját, miután igyekeznek elszakadni az orosz nyersanyagoktól.
A G7-ek találkozója az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóját követte, ahol megállapodás született Ukrajna tagjelölti státuszáról, valamint megelőzi a NATO vezetőinek kedden Madridban kezdődő csúcstalálkozóját.
A G7-ek – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Kanada és Japán – vezetői remélik, hogy sikerül előrelépést elérni abban, hogy az öt országból érkező vendégkollégáikat közelebb hozzák az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos nyugati nézetekhez.
Scholz arra is törekszik, hogy meggyőzze ezeket az országokat egy klímaklub létrehozásáról, amelybe olyan nemzetek tartoznának, amelyek előre akarnak lépni a kérdés kezelésében.
