Az Egyesült Államok és európai szövetségesei keresik annak a módját, hogyan fosszák meg Moszkvát a háború finanszírozására használt olajbevételeitől úgy, hogy a pénzt Ukrajna javára fordítsák. Az orosz olajat szállító tankerekre kötött biztosításon keresztül avatkozhatnak be az árakba, de egyes elemzők szerint a lépés kijátszható.
Oroszország energiajövedelmének korlátozása eddig kemény dió volt a nyugati kormányok számára. Miután Putyin inváziót indított Ukrajna ellen, az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be az orosz energiaimportra, hogy csökkentsék a Kreml bevételeit, amelyből a háborút is finanszírozza.
Miközben az orosz olaj- és gáztermelés mennyisége valóban csökkent a szankciók hatására, az energiaárak emelkedése ellensúlyozta a veszteséget. Az árakat nagyrészt az ellátási zavaroktól való félelem hajtotta felfelé az amúgy is szűkös kínálat mellett.
Bár az orosz olajat a szankciók miatt harminc dollárral olcsóbban adják a száz-százhúsz dolláros világpiaci árhoz képest, Putyin még így is többet keres hordónként, mint az invázió előtt.
Most a nyugati országok új stratégián dolgoznak, hogy csökkentsék Oroszország olajból származó bevételeit, ugyanakkor remélik, hogy egyúttal képesek lesznek elkerülni a szűkös kínálat elmélyülését – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter múlt héten.
A cél az, hogy „lenyomják az orosz olaj árát és csökkentsék Putyin bevételeit, miközben lehetővé teszik, hogy több olaj jusson a világpiacra” – közölte Yellen.
Az olaj Oroszország költségvetési bevételeinek mintegy harmadát teszi ki, és az árának – piaci folyamatok vagy árkorlátozás miatti – hirtelen csökkenése komolyan megnehezítené az ukrajnai háború finanszírozását.
Joe Biden amerikai elnök a G7-ek vasárnap kezdődött, háromnapos németországi csúcstalálkozóján tárgyalhat a kérdésről partnereivel.
Egyes elemzők azonban óvatosságra intettek az árplafon bevezetésétől, mondván, hogy nehéz lenne végrehajtani és ellenőrizni.
„Úgy gondolom, hogy jelenleg egy szalmaszálba kapaszkodnak” – mondta Ed Chow, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának energiaügyi elemzője.
Lehet, hogy papíron jól hangzik, de a gyakorlatban nem fog működni – jelentette ki Chow.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy az ársapka bevezetésének egyik módja az lehetne, ha megtiltanák a biztosítást az orosz olajat szállító hajók számára egy bizonyos hordónkénti ár felett.
Európa és Ázsia
Az Európai Unió, az orosz energia legnagyobb fogyasztója június elején hivatalosan is jóváhagyta azt a tervet, hogy decemberig fokozatosan megszünteti az orosz olaj behozatalát tengeren keresztül, jövő februárig pedig az orosz olajtermékekét is, ami arra kényszeríti Moszkvát, hogy más piacok után nézzen.
Kína és India már eddig is átvette az orosz olaj egy részét, amelyről az EU lemondott.
Az EU és Nagy-Britannia abban is megállapodott, hogy nem engedi meg vállalatainak, hogy náluk kössenek biztosítást orosz olajat szállító tartályhajókra, ami korlátozhatja az Ázsiába szállított mennyiséget, ez viszont tovább súlyosbítja a globális ellátási válságot és magasabbra hajtja az árakat.
A londoni International Group of Protection & Indemnity Clubs a globális olajhajóflotta mintegy 95 százalékát biztosítja a Rystad Energy oslói kutatócég szerint.
A G7-ek által fontolóra vett új intézkedés vélhetően egy olyan kivételt tenne lehetővé, hogy az orosz olaj szállítása egy bizonyos ár alatt folytatódhasson.
Az orosz olaj árkorlátozása azonban nem biztos, hogy a vevők számára is kedvezményt jelent. Miért nem? Mert a Nyugat nemcsak annak a módját keresi, hogyan fossza meg Moszkvát a háború finanszírozására használt pénztől, hanem azt is, hogy azt a pénzt Ukrajna javára fordítsa.
Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium globális energiabiztonságért felelős főtanácsadója a hónap elején egy szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy a Biden-kormányzat és az európai szövetségesek számos olyan lehetőséget vizsgálnak, hogy az orosz energiabevételekből építsék újra Ukrajnát.
Mint mondta, az amerikai kormányzat meg akar győződni arról, hogy senki sem húz hasznot az orosz energiára kivetett nyugati szankciókból, utalva ezzel arra a hordónkénti harmincdolláros árkülönbségre, amelynek előnyeit jelenleg India és Kína élvezi.
Kína ugyanakkor segíthet Oroszországnak kijátszani az árkorlátozást és valószínűleg a bevételek eltérítését is, ha elfogad egy alacsonyabb minőségű orosz biztosítást – írta a Rystad Energy oslói kutatócég egy csütörtöki jelentésében.
Elvenni a profitot
Craig Kennedy, a Harvard Egyetem az orosz és eurázsiai területtel foglalkozó Davis Center munkatársa év elején új megoldást javasolt a Kreml energiabevételeinek csökkentésére, miközben pénzt különítenek el Ukrajna újjáépítésére.
Kennedy azt javasolta, hogy a nyugati országok tiltsanak meg minden orosz olajimportot, kivéve azokat, amelyeket egy erre létrehozott szervezeten keresztül vásárolnak. Ez a szervezet piaci árat kapna a vevőtől, de csak a termelési költségeit fizetné ki az orosz cégnek, vagyis hordónként körülbelül húsz-huszonöt dollárt, a különbözetet pedig egy alapba tenné Ukrajna újjáépítésére.
Kennedy azt állítja, hogy Moszkva gyenge alkupozícióban van Brüsszellel szemben, mivel Oroszország energetikai infrastruktúrája – beleértve a vasúti síneket, csővezetékeket és kikötőket – nagyrészt az Európába irányuló olajexport kiszolgálására készült.
Oroszország napi 4,5 millió hordónyi olajat és finomított olajterméket – vagyis termelésének csaknem felét – exportálta Európába a februári ukrajnai invázió előtt.
Kennedy szerint a Kreml nehezen tudná eladni ennek az olajnak a nagy részét Kínának és Indiának, mert ezek az országok elkötelezettek az energiadiverzifikáció mellett.
Oroszország a Kínába és Indiába irányuló olajimport több mint negyven százalékát adná ebben az esetben – mondta.
Így Oroszország dilemma elé kerülne: vagy elad Európának egy árkorlátozási rendszerben, vagy csökkenti a kitermelést, remélve, hogy egy árrobbanás megtöri Brüsszel elszántságát.
A termelés csökkentése hosszabb ideig azonban helyrehozhatatlan károkat okozhatna az olajmezőkben – mondta Kennedy és Chow.
„A legtöbb orosz olajkút csekély áramlási sebességgel és gyenge gazdaságossággal működik” – mondta Kennedy.
„Egy hosszan tartó, nagyobb leállás azt jelentené, hogy több tízezer ilyen kutat kellene fáradságos munkával lezárni, amelyek közül sok soha nem tudna újra nyereséges lenni. Ez veszélyeztetné az összetett nyomáskarbantartási programokat is, amelyek fontosak a mezők jövedelmezősége szempontjából” – tette hozzá.
A Rystad Energy szerint azonban Putyin már megmutatta hajlandóságát az energiaellátás visszatartására azzal, hogy számos európai országba irányuló földgázexportját is csökkentette.
A vám egyszerűbb lenne?
Brian O’Toole, az amerikai pénzügyminisztérium korábbi vezető tanácsadója szerint általánosságban az árplafonrendszer egyértelmű végrehajtás és érvényesítés nélkül megzavarhatja a piacokat, és további áremelkedéshez vezethet.
A piacokba való beavatkozásnak lehetnek váratlan negatív járulékos következményei is – mondta O’Toole, aki jelenleg a washingtoni székhelyű Atlantic Council elemzője.
Chow azt javasolta, hogy a Nyugat inkább vessen ki vámot, amelynek bevételét Ukrajna újjáépítésére különítene el, mondván, hogy ez könnyebben megvalósítható.
Az orosz olajimportra kivetett ötvendolláros vám például a Kreml által kapott árat hordónként ötven-hetven dollárra csökkenthetné, szemben a jelenlegi száz-százhúsz dolláros piaci árral.
„Vámot kivetni és érvényesíteni már tudunk, mert több ezer áruval ezt tesszük” – mondta Ed Chow, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának energiaügyi elemzője.