A világ leggazdagabb demokráciáinak vezetői egységesen támogatják Ukrajnát, „ameddig csak kell”, miközben az orosz invázió folytatódik. Kijelentették: nagy hatású lépéseket fognak találni arra, hogy korlátozzák a Kreml olajeladásokból származó és a háború finanszírozására fordított bevételeit.
A Hetek Csoportjának németországi csúcstalálkozóján kedden elfogadott zárónyilatkozat aláhúzta a szándékot, hogy „súlyos és azonnali gazdasági kiadásokat” rójanak Oroszországra. Nincsenek benne kulcsfontosságú részletek arról, hogy a fosszilis tüzelőanyagok árplafonja hogyan működne a gyakorlatban, az elkövetkező hetekben további megbeszélések jönnek annak kifundálására, milyen intézkedésekkel korlátozhatnák az orosz olajimportot egy bizonyos szint felett.
Ez egy kulcsfontosságú orosz bevételi forrást sújtana, és elméletileg enyhítené a háború következtében a világgazdaságot nyomorító energiaár-emelkedéseket és az inflációt.
„A szankciókkal kapcsolatos példátlan koordinációnk iránti elkötelezettségünk mellett továbbra is kitartunk mindaddig, amíg kell, és minden szakaszban egységesen járunk el” – mondták a vezetők.
Megállapodtak abban is, hogy betiltják az orosz arany behozatalát, és fokozzák a Fekete-tengeren áthaladó ukrajnai gabonaszállítások blokádja miatt élelmiszerhiánnyal küzdő országok támogatását.
Az árplafon elméletileg úgy működne, hogy megtiltaná a szolgáltatóknak, például a szállítmányozóknak vagy a biztosítóknak, hogy egy rögzített szint feletti olajáron kereskedjenek. Ez működhet, mert a szolgáltatók többnyire az Európai Unióban vagy az Egyesült Királyságban találhatók, így a szankciók hatókörén belül vannak. Ahhoz azonban, hogy hatékony legyen a dolog, a lehető legtöbb fogyasztó országot be kellene vonni, főként Indiát, ahol a finomítók olcsón megkapták azt az orosz olajat, amelyet a nyugati kereskedők nem vettek meg. A javaslat végrehajtásának részletes kidolgozását a következő hetek tárgyalásaira hagyták.
Átmeneti válaszok
Az Egyesült Államok már megakadályozta az orosz olajimportot, amely egyébként kicsi volt. Az Európai Unió úgy döntött, hogy tilalmat vet ki a tengeren érkező orosz olaj kilencven százalékára, de ez csak az év végén lép érvénybe, vagyis Európa a háború elítélése mellett továbbra is pénzt küld Oroszországnak energiáért. Mindeközben a magasabb globális olajárak tompították az orosz bevételeket érő csapást még akkor is, ha a nyugati kereskedők kerülik az orosz olajat.
Mindvégig előtérben és a középpontban voltak az energetikai témák a csúcstalálkozón. Európa új olajforrások és friss gázforrások felkutatásán fáradozik, miközben Oroszország a vezetők szerint politikai lépésként visszafogja a gázszállítást. Eközben a magas energiaárak fejfájást okoznak a G7-országok fogyasztóinak.
A csúcs házigazdája, Olaf Scholz német kancellár megvédte a G7-ek döntését, amely enyhíti a fosszilistüzelőanyag-befektetések állami támogatásának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat, mondván, hogy az ukrajnai háború miatt szükség lehet az új földgázkitermelési projektek időben korlátozott támogatására.
A G7-országok háromnapos csúcstalálkozójuk végén kedden kiadott közleményükben kijelentették, hogy „ilyen kivételes körülmények között az államilag támogatott beruházások a gázszektorban megfelelők lehetnek átmeneti válaszként”.
Elmauból Madridba
Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Kanada és Japán vezetői hétfőn ígéretet tettek Ukrajna támogatására, „amíg csak kell”, miután videón egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A csúcs házigazdája, Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy Zelenszkij „ismét nagyon határozottan megfogalmazta, hogyan látja Ukrajna jelenleg a helyzetet”. Zelenszkij beszéde órákkal azelőtt hangzott el, hogy ukrán tisztviselők halálos orosz rakétatámadásról számoltak be az ország közepén fekvő Kremencsuk egyik zsúfolt bevásárlóközpontjában.
A bajor Alpokban lévő, félreeső Elmau kastélyszállóból a G7-ek vezetői Madridba mennek a NATO-vezetők csúcstalálkozójára, ahol szintén az Ukrajna elleni orosz invázió következményei lesznek napirenden. Japánon kívül minden G7 -tagállam NATO-tag. Kisida Fumio japán miniszterelnököt meghívták Madridba.
Zelenszkij nyíltan aggódott amiatt, hogy a Nyugat belefárad a háború költségeibe, amely világszerte hozzájárul az energiaköltségek megugrásához és az alapvető cikkek árának emelkedéséhez. A G7 igyekezett csillapítani ezeket az aggodalmakat.
Szó esett azért a klímaklubról is
Míg a csoport éves összejövetelét Ukrajna és a háború utóhatásai uralták, így például az ukrán gabonaexport megszakadása miatt a világ egyes részeinek élelmiszer-ellátását sújtó kihívások, Scholz igyekezett megmutatni, hogy a G7 előrelépett a háború előtti prioritások terén is.
A hét nagy gazdaság csoportjának tagjai kedden ígéretet tettek egy új „klímaklub” létrehozására azon nemzetek számára, amelyek ambiciózusabb lépéseket szeretnének tenni a globális felmelegedés visszaszorítására.
A Scholz által támogatott lépésnek köszönhetően a klubhoz csatlakozó országok szigorúbb intézkedésekben állapodnak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, hogy megakadályozzák a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedését ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest.
A klubhoz tartozó országok megpróbálják összehangolni intézkedéseiket oly módon, hogy azok összehasonlíthatók legyenek, és elkerüljék, hogy a tagok éghajlattal kapcsolatos vámot szabjanak ki egymás importjára.
A németországi Elmauban tartott háromnapos csúcstalálkozó végén Scholz azt mondta, a cél az, hogy „biztosítsák: a klímavédelem versenyelőnyt jelent, nem pedig hátrányt”.
Közölte, hogy a tervezett klímaklub részleteit még az idén véglegesítik.
